„Akinek bánata volt, az kiment az erdőbe” – Ma is gyógyíthat, boldogabbá tehet az erdőfürdő

Erdőfürdő – shirnin-yoku. A japánok a nyolcvanas évektől kezdték a természet, a fák gyógyító hatását vizsgálni. Az erdőfürdő egy éber és tudatos, vezetett relaxációs séta, amely a bennünk élő természeti lény felfedezésén, megtapasztalásán keresztül visz egy teljesebb élet felé. Jótékony hatását a testre és az idegrendszerre klinikai vizsgálatok igazolják. Arról, hogy pontosan hogyan segít a stresszel terhelt, zaklatott embernek ez a módszer, Györffy (Bach) Éva erdőfürdő-vezetővel beszélgettünk. 

erdőfürdő
Kép: Unsplash / Michal Vrba

Erdőterápiás szakember és erdőfürdő-vezető vagyok. Az erdőfürdő egy wellness technika, kellemes erdei relaxáció, amely a wellnesscélú ökoturizmushoz és a stresszkezeléshez köthető leginkább, de szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz, az ökotudatos szemlélethez is. Itt az emberek valóban közel mennek a természethez, így kialakulhat bennük egyfajta tisztelet a természet élőlényei felé. Megcsodálhatok egy fát, egy virágot, egy pici állatot... Megfigyelhetem, melyek az ő egyedi vonásai a fajtársaihoz képest. Mi jut róla eszembe, milyen érzéseim alakulnak ki? Ez már az erdőfürdő önismereti, projektív része, és az úgynevezett tükörérzék. Abba is belegondolhatunk, vajon az az élőlény hogyan érzi magát ott, mire lehet szüksége. Egy ilyen megismerésen alapuló kapcsolatteremtésnek az ember és a természet között hatása lehet az ökotudatosságra, hiszen amivel már kapcsolatunk van, azt értékesebbnek fogjuk tartani. Egy erdőfürdőzéssel át tud alakulni az a hozzáállás az emberekben, hogy „én a természet, a Föld bolygó fölött állok, annak ura vagyok, és minden azért van, hogy az én szükségleteimet és igényeimet kiszolgálja”. Ez az attitűd mellérendelt viszonnyá tud alakulni, először az egyén szintjén, ami aztán ösztönözheti az ökotudatos magatartást.

Az ökotudatos magatartás szerintem a fiatalok nagy része számára már ma is fontos, az idősebbeknél viszont kevesebb nyitottságot érzékelek ezzel kapcsolatban. Te hogy látod ezt?

Én az X és Y generáció határán csak az egyetemen, tehát már felnőttkorban kaptam meg azt a dózist az ökotudatos szemléletből, amely valamiféle viselkedésváltozást tudott generálni.

És valóban, a mai huszonévesek fogékonyak a környezettudatosságra, ám az én szüleim generációjánál például nagyon nehéz megváltoztatni az egész életüket uraló szokásokat. 

Azt is látom erdőfürdő-vezetőként, hogy kicsit nehezebb olyanokkal dolgozni, akiknek már van egy megszokott kapcsolata a természettel, mondjuk rendszeresen kertészkednek, vadásznak, túráznak. Van egy szokásos sémájuk: kimennek az erdőbe, hangosan kiabálva beszélgetnek a többiekkel, eljutnak A pontból B pontba, és szép helyeket néznek meg. Ez is egy kellemes módja a természetben töltött időnek, de nem erdőfürdőzés, mert nem történik valódi kapcsolatfelvétel a természettel, nem állunk meg, nem ismerkedünk meg vele, nem kutatjuk azt, milyen élőlények vesznek körül bennünket. A hagyományos értelemben vett természetjáróban akár még feszültséget is okozhat, ha azt mondom neki, hogy most egyszerűen csak üljön le, és nézzen egy dolgot, vagy legyen jelen úgy, ahogy neki jólesik. Ilyenkor meglehet, hogy ő a gyors gyaloglást választaná, vagy „legyőzne” egy sziklát a csendes megfigyelés, a lelassulás helyett, ami szintén lehet nagyszerű élmény, oldhatja a stresszt, de egészen másféle tapasztalás. Az ismert, megszokott élményt nem biztos, hogy meg fogja találni az erdőfürdőzésben, de számtalan más csodát igen.

Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez, a japán gyökerekhez, egészen a '80-as évekig, amikor megjelent a wellnesscélú ökoturizmus, hogy a természettől elszakadt, urbanizált embereknek segítsen csökkenteni a stressz okozta károkat. Japánban egyébként is több ezer évre nyúlik vissza a természeti erők tiszteletének hagyománya.

Minden kultúrában nagy hagyománya van a természethez kapcsolódásnak, a természet segítségül hívásának a gyógyításban, a mentális egészség megerősítésében.

Amióta az ember elszakadt a természettől, és elkezdte átalakítani a környezetét, azóta keresi a lehetőséget arra is, hogy visszatérhessen.

Ha csak a magyar hagyományt tekintjük, akkor azt látjuk, hogy minden búbánatos népdalunk egy természeti képpel indul, hogy mondjuk „Imhol kerekedik egy fekete felhő”, vagy „Ahol én elmegyek, még a fák is sírnak”. Akinek bánata volt, az kiment az erdőbe, akinek gyógyulásra volt szüksége, az gyógynövényt keresett. 

Japánban a rendkívül gyors urbanizáció ellenére fontos a természet, sok száz kilométeres erdőségeik vannak, mégis eltávolodott a japán ember is a természettől. Óriási terhelés alatt állnak, nagy teljesítménykényszerrel élnek, hipermodern nagyvárosokban. Aki mindig csak teljesít, csak terhelődik, az elfogy, kiég, depressziós lesz, stresszbetegségeket produkál. Ráadásul izolálódunk: amikor fizikailag közel vagyunk, ha lehet, akkor sem teremtünk egymással kapcsolatot. Mindez szociális szorongást és mentális problémákat is eredményezhet. Tulajdonképpen ezek voltak azok a jelenségek, amelyekre a japánok „gyógymódot” találtak az erdőfürdőzéssel.

Kép
erdőfürdő
Kép: Pexels / Alexey Demidov

A dolgozókat a cégvezetők rendszeresen kivitték a természetbe, és úgy tűnt, hogy a stresszbeteg, munkával túlterhelt emberek jobban lettek ettől. Ezután kezdték el következetesen mérni a természetben töltött idő hatásait, nagy hangsúlyt fektetve a tudományos alátámasztásra.

A japánok az erdőfürdőzés elején és végén kortizolszintet mérnek a nyálból, továbbá vérnyomást, sőt akár homloklebenyi agyi aktivitást is, mert ott zajlik az elme stresszt generáló, problémamegoldó munkája.

A mérések azt mutatják, hogy az erdőfürdővel a vérnyomás és a kortizolszint is csökken a szervezetben, és mindezzel együtt a szorongás is enyhül. Ezt tudja fokozni az a metódus, amelyet aztán Amos Clifford bevezetett a nyugati erdőfürdőzésben. Én magam az írországi Nadur Forest Therapy Institute-hoz tartozom, annak elődjénél, a Forest Therapy Institute-nál tanultam. Létrejött velük egy megállapodás, amelynek keretében várhatóan 2022 tavaszától Magyarországon is elindul az erdőfürdő-vezető képzés magyar nyelven, immár élőben, nem csak online.

Amikor erdőfürdőt szervezel, mire számíthat, aki kapcsolódik hozzád? Megbeszéled előtte, ki mit szeretne, vagy voltaképpen flow-ban vagytok?

Azt szoktuk mondani, hogy az erdőfürdő-vezető partnerségben dolgozik a természettel, azaz nagy szerepe van a helyszínnek, az időzítésnek, az évszaknak, annak, hogy mi zajlik a séta idején a természetben. Ez alapján hirdetem meg a programokat, előre összekészítve az adott témához, időszakhoz illőket, de gyakori, hogy a séta során a résztvevők igényeinek vagy a természetben zajló folyamatoknak megfelelően ezek rugalmasan változnak. Az úgynevezett meghívások tulajdonképpen gyakorlatok vagy feladatok, de szándékosan nem így hívjuk őket, mert a feladat azt feltételezné, hogy kötelező elvégezni, és számonkérhető. A meghívás azt jelenti, hogy elmondok egy kapcsolódási lehetőséget, teszek egy javaslatot, hogy szerintem mit csináljanak a séta során a résztvevők. Elképzelhető, hogy valaki valami másban, máshogy érzi éppen jól magát, azt is nyugodtan megteheti. A meghívások és a megosztókörök (figyelem köre) váltogatják egymást a séta során.

Az erdőfürdő metodikája úgy épül fel, hogy a séta tényleg a lehető legnagyobb hatást, a legnagyobb nyugalmat, csendességet tudja megteremteni a résztvevők számára. A végén pedig teaszertartással szoktunk zárni. 

Most már hidegebbre fordult az idő, ilyenkor is lehet fürdőt szervezni? Vannak olyan területek Magyarországon, ahol az időjárástól függetlenül mindig jó élmény lesz az erdőfürdő? 

Még túravezető iskolás koromban tanultam, hogy nincsen rossz idő, csak rosszul öltözött turista. Ez az erdőfürdőzésre is igaz. Természetesen hideg időben, esős időben, hóban, fagyban is lehet erdőfürdőzni. Sőt különleges élmény tud lenni, ha megismerjük a természetnek ezt az oldalát is! Ritkán fáznak a jól felöltözött résztvevők, viszont erre tényleg jobban rá kell készülni. Az ország bármely erdejében, de akár egy parkban is lehet erdőfürdőzni. Nyilván az a legmélyebb, legkülönlegesebb élményt adó séta, amikor olyan erdőbe megyünk, ahol nem folyik fakitermelés, erdőgazdálkodás, hanem az erdő egy sajátos ökoszisztémaként él, szinte emberi beavatkozás nélkül. Szép, izgalmas erdőfürdőket tehetünk télen is például a Budai-hegységben, a Pilisi Parkerdőben. Meglepő, de a legnépszerűbb sétáim az elmúlt években a januári séták voltak. Különösen szép időszak kezdődik most, november végén is, decemberben pedig ott a napforduló. A szilveszter éjszakai vagy az újévi erdőfürdőzés is különleges lehetőség az ünneplésre.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti