„A szegények között is a legszegényebb voltam, ma meg autogramot kérnek tőlem az utcán” – Zsigóné Kati, a „tojásdíszítés királynője”
A közelmúltban készült el harmadik nagy értékű alkotása, a Világunk Tojása, amelyre híres emberek, világraszóló építmények és egyetemes jelképek kerültek fel. Helyet kapott rajta Newton, Gagarin, Teréz anya vagy a Megváltó Krisztus szobra is, de több ma élő személyiség arcépe is visszaköszön ránk. A kecskeméti Zsigóné Kati új alkotásával a világ összes emberének szeretne üzenni. A mindig mosolygós, országszerte ismert népi iparművész – aki külön kérte, hogy tegeződjünk – mélyszegénységben töltött gyermekkoráról és arról is beszélt, hogy szeretné, ha alkotásai végre méltó helyükre kerülnének.
Zsigóné Kati tojásfestő művész, kezében a Világunk tojása és a Beszélő Tojás – Fotó: Gábris Elek
Amikor egyeztettük az interjú időpontját, említetted, hogy mostanában sok a sajtómegkeresésed. Húsvét előtt mindig ez a jellemző?
Igen, de év közben is sokan keresnek, például karácsonykor, ami nagyon furcsa. A házasság hetén is adtam interjúkat, most pedig összegyűjtötték az ország hetvenéveseit: a legnagyobb tudósokat, művészeket. Könyv jelenik meg rólunk az utókor számára, amelyben én is benne leszek. 2018-ban készítettem a Magyar Nemzet Tojását, akkor különösen sok interjúm volt, de egyértelműen a Világunk Tojása a legsikeresebb.
Ami idén készült el, pár hete mutattad be a nagyközönségnek. Beszélünk majd róla, de először arra vagyok kíváncsi, mikor festetted az első tojásodat.
Harminckét évvel ezelőtt. Hetvenéves vagyok, tehát már akkor sem voltam fiatal, amikor belekezdtem. Érdekes, mert nem a tojás volt az első alkotásom a népművészetben. Először a falpingálást csináltam, szépítgettem a lakásunkat, ahol az előszobában felül egy üres fal volt, és szerettem volna oda színes virágokat. Egy hatalmas lapra ráfestettem őket. Hazajött a férjem, és mondta, hogy ez olyan gyönyörű, fel is festhetném a falra. Ezután kezdtem tojásra is virágokat festeni.
Gyermekkorodban nem volt szokás a családodban a tojásfestés?
Egy kamrában laktam, ahol se kémény, se ablak nem volt. Ruhástul feküdtem az ágyban, mert befagyott a víz. A szegények között is a legszegényebb voltam, kiközösítettek az osztálytársaim, nem játszottak velem. Ma meg autogramot kérnek tőlem az utcán, és velem akarnak fényképezkedni.
Gyerekként nem tudtam, hogy van karácsony, de azt sem, hogy van húsvét.
Ma pedig országszerte a „tojásdíszítés királynőjének” neveznek. Márciusban mutattad be a Világunk Tojását. Milyen minták szerepelnek rajta, és miért kapta ezt a nevet?
Három év alatt készült el, maratott és olajjal festett technikát használtam hozzá. Negyven híresség szerepel rajta, köztük Gagarin, Stephen Hawking, Newton, Teréz anya, Mahatma Gandhi, Jézus… Találhatók rajta építmények és természeti csodák is. A legkimagaslóbb építmények, amiket az ember valaha létrehozott: például a Taj Mahal, a Moai szobrok, Petra Jordániából, a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróból… Ez az egyetlen huszadik századi építmény, amely bekerült a világ hét csodája közé. A Világunk Tojása összefogja a világ nyolcmilliárd emberét, mert összetartó erővel bír, és mert a témája egyetemes, hiszen rólunk, emberekről szól. Mindenki talál olyan motívumot, amit ismer vagy maga is használ. Rajta van a világ tizennégy legnagyobb vallása. A két nagy világvallást, a kereszténységet és az iszlámot az emberiség fele, négymilliárd ember gyakorolja. A tojás tehát hatalmas tudásanyagot közvetít rólunk, emberekről – embereknek. Tükröt tart elénk.
Mit jelent pontosan, hogy tükröt tart elénk?
A Világunk Tojásának üzenete az, hogy segítsük egymást, és féltve őrizzük a bolygónkat. Az ember csodákra képes, mégis a legkártékonyabb élőlény a földön, mert kiirtja saját magát. Azért, mert imádja a pénzt, és a saját élvezeteit hajszolja. Alázattal kellene lennünk a természet felé, és segíteni kéne egymást. Az ember alig ismeri azt a boldogságot, hogy milyen az embertársunk arca, amikor segítünk neki. Hívnak zsűrizni iskolákba, ahol a tanári kar kiválasztja nekem a legszebb tojásokat. Én meg ilyenkor mondom, hogy inkább a tizenkettedik legyen az első. Mindig elcsodálkoznak, hogy az nem is olyan szép, miért pont az? Én meg mondom, hogy azért, mert üzenete van, és ez a legfontosabb!
A Világunk Tojásának is van üzenete, az volt vele a célom, hogy legyen egyetlen olyan egyetemes alkotás a földön, amely a világ minden egyes emberéhez szól.
A tojáson nemcsak pozitív, hanem negatív személyiségek arcképei, alakzatok, fogalmak is megjelennek.
Igen, a háború, a terrorizmus, a gyilkosság, az éhezés, a természeti csapások vagy a környezetszennyezés, a járványok. Vegyük észre, hogy a természet játékszerei vagyunk: kicsik vagyunk a természet erőihez képest. A Világunk Tojása felhívja a figyelmet arra is, hogy nincs másik élhető bolygó az univerzumban. Véleményem szerint, ha lenne, azt is tönkretenné az ember! Vallom, hogy bár a természetet és az egészségünket ingyen kaptuk, de büntetlenül nem lehet rongálni egyiket sem!
Dubajban 2009-ben a világ öt legjobb tojásdíszítője közé, Európában pedig a legjobb tojásdíszítőnek választottak, de sok más díjban is részesültél az évek során. Melyik kitüntetésedre vagy a legbüszkébb?
Erdélyben lovaggá ütöttek, a nemzeti önazonosságunk védelmezőjeként ismertek el. Legnagyobb büszkeségem egy plakett, amit a férjem, Zsigó József csináltatott nekem: az van ráírva, hogy 46 évnyi házasság után ő úgy gondolja, én egy „csodalény” vagyok.
Nemcsak tyúktojásra dolgozol. A Világunk Tojása strucctojásra készült...
Minden tojást ki tudok cifrázni, bármilyen legyen is az. A legnagyobb tojás a világon a strucctojás. Japán kutatók megállapították, hogy 100 millió évig képes megmaradni egy tojáshéj, nem létezik más ilyen tartós anyag. Hét világszínvonalú alkotásom van, ezek közül a Világunk Tojása (2023), a Magyar Nemzet Tojása (2018) és a Beszélő Tojás (2019) felbecsülhetetlen értékűek. És van még egy tervben.
Erről lehet már beszélni?
Ezt nem fogom megcsinálni egészen addig, amíg a munkáim a helyükre nem kerülnek. Hetvenéves vagyok, és szeretném biztos helyen tudni az alkotásaimat. Ez egyelőre nincs meg. Szeretném, ha valaki, akár egy befektető megvenné, vagy egy város elvinné a kiállításomat turisztikai céllal. Jó lenne, ha egy nagyobb múzeumba kerülhetnének, vagy egy művészetkedvelő politikus felkarolná az ügyüket. A Világunk Tojása által az egész magyarságnak hírnevet szereztem a világban. Sok művészt akkor becsültek meg, amikor már meghalt, remélem, velem nem így lesz. Amíg dolgozom, addig nincs baj, de a nyugdíjam 74 ezer forint, és ki tudja, hova veti még az embert a sors.
Mit jelképez számodra a tojás?
Tojással a kezemben szeretnék meghalni, azért, mert ez az újjászületés jelképe.
Több mint ötezer motívumot ismersz. Van kedvenced?
Nincs, mindet szeretem, és sokszor rögtönzök. Közel harminc díszítési móddal dolgozom, ebből kettő kicsit nehezebben megy. Például faragni nehéz a tojást, ezért nagyon kell vigyázni vele. A patkolás könnyű, de ha úgy tesszük föl a patkót, hogy a tojáshéjon nincs patkószeg, akkor már nem egyszerű. A Világunk Tojása az ötlettől a megvalósításig három év alatt készült el: fél év alatt feltettem a motívumokat, viszont az anyaggyűjtés óriási munkát igényelt, az két és fél évig tartott. Sokan azt is mondják, hogy ez a legek tojása. Mások úgy gondolják, hogy világszimbólum, és enciklopédikus tudást ad az emberiség életéről.
Hol lehet megtekinteni?
Egyelőre – míg a végleges tulajdonosát meg nem találja – a kiállításomban lehet megnézni. A múzeum látogatói azt szokták mondani, hogy nemcsak a szem, de a szív is szép, felejthetetlen élményben részesül általa.
Zsigóné Kati Dubajban, ahol 2009-ben a világ 5 legjobb tojásdíszítője közé választották – Fotó: Gábris Elek
Aki most, nagyhéten próbálkozna meg a tojásfestéssel, annak mit tanácsolsz, hogyan kezdjen neki?
Főzzék meg a tojást, legyen tiszta a héja. Vegyenek vízfestéket, és rajzoljanak rá – mindegy, milyen színnel – egy karikát, ez lesz a föld. Középre tegyenek egy pontocskát. A régiek azt mondták, ott lakik a Jóisten. Északi, déli, keleti, nyugati irányba tegyenek egy-egy vonalat a karikára. A vonalak végére pedig tegyenek egy-egy kacskaringót, majd apró pontokat. Ez azt jelképezi, hogy újrateremtettük a világmindenséget, körbejártuk a földet. Megrajzoltuk a napot, ami az életet adja nekünk. A pici pontok a magokat jelképezik, amiket tavasszal elvetnek a földbe.
A tojásdíszítés mellett nyolc művészeti ággal, többek közt olajfestményekkel, hímzéssel, üvegfestéssel is foglalkozol. Hogy jut minderre időd?
Ezt szinte mindenki megkérdezi. (nevet) Valahogy nagyon gyorsan dolgozom. Van egy nagy álmom: egy hatalmas stadionban szeretném tanítani a magyar embereket a húsvét örömére, és együtt tojást festenénk. Ma már nem igazán tartják ezt a hagyományt, ezért országszerte tanítok, előadásokat tartok, terjesztem a magyar népművészetet több mint harminc éve. Akkor dolgozom, amikor ihletet kapok, és amikor alkotok, nagyon boldog vagyok, legszívesebben becsöngetnék minden házba, és mindenkinek személyesen kívánnám, hogy legyen szép napja.
Engem az anyukám sosem ölelt meg, ilyenkor én megölelnék minden embert.
A kecskeméti kiállítás előzetes bejelentkezés után tekinthető meg.
Bővebb információk: http://www.zsigonekati.com/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Egy szépen kigyúrt tésztának szerintem lelke van” – Gábri-Kása Henrietta mézes csodákat alkot
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
