Tizenöt év menedékben – Ismeretlen fejezetek Mindszenty József bíboros életéből

A magyar történelemből tudjuk, hogy csakis hazafi lehet az, akit mind a nyilas, mind a kommunista rezsim hazaárulás vádjával ítélt el. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek nemcsak karizmatikus egyházi vezető volt, hanem igazi hazafi, aki minden körülmények között az ország érdekeit szolgálta. Az 1956-os forradalom ikonikus alakja a szovjet támadás napján, november 4-én az Amerikai Egyesült Államok követségén kért és kapott menedéket.

Mindszenty József 1956-ban - Kép: Fortepan / ETH Zürich

Mindszenty József 1956. november 3-án, felsőpetényi fogságából kiszabadulva beszédet tartott a prímási palota udvarán, amelyet a rádió is közvetített - Kép: Fortepan / ETH Zürich

Tizenöt évet töltött el a Szabadság téri épületben, amely időszakról eddig keveset tudtunk. 2019-ben jelent meg a Menedékben (Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957–1970) c. forráskiadvány, Deák András Miklós–Somorjai Ádám OSB–Zinner Tibor munkája. A könyv magyarul eddig nem ismert külügyi forrásokból dolgozik, és az amerikai diplomaták szemszögéből mutatja be a bíboros hétköznapjait.

Megismerkedhetünk a követség belső életével, a bíboros napirendjével, személyes és politikai kapcsolataival, amelyek mind árnyalják a Mindszentyről kialakult képet, valamint a hidegháborús amerikai-magyar kapcsolatokat. 

Mindszenty bíboros életének eddig kevésbé ismert részleteiről a szerzőkkel, Somorjai Ádám bencés atyával és Deák András Miklóssal beszélgettünk.

– Hogyan jutottak hozzá az angol nyelvű forrásokhoz?
Somorjai Ádám OSB: A budapesti amerikai követség iratanyagából már a követségen elkülönítették a „Cardinal Mindszenty” dobozokat, amelyeket később beküldtek az amerikai külügyminisztériumba, a State Departmentbe. Ezek jelenleg az amerikai nemzeti levéltárban vannak, és harminc év elteltével váltak tanulmányozhatóvá. 2009-ben voltam kint először egy bencés rendtársammal, és elkészítettük az első kétezer oldal fényképfelvételét. 2010 havas februárjában Balogh Margittal, két segítőtársával és egy másik rendtársammal végigfotóztunk több mint hétezer dokumentumoldalt. Így indultunk el.

– Mit csinált Mindszenty bíboros a szovjet inváziót megelőző napon, november 3-án?
Somorjai Ádám OSB: November 3-án szombaton délután a Parlament épületéből élő adásban szózatot intézett a nemzethez, majd visszavonult Budára, a prímási palotába. Hajnalban ébresztették: Tildy államminiszter üzent érte, hogy jönnek az oroszok, és menjen vissza a Parlamentbe, részben, hogy védve legyen, részben pedig, hogy közel legyen az információkhoz. Mire beérkezett, a miniszterek már eltávoztak. A hercegprímás vissza akart menni Budára, de a kocsi eltűnt, és a Margit-hídon már özönlöttek a szovjet tankok. Így az első emeleti padon ült le titkárával együtt. Itt látta meg őt Tóth Kálmán százados, aki felajánlotta, hogy átkíséri az amerikai követségre.

– Hogyan jutott be Mindszenty bíboros a követség épületébe? Hogyan merült fel, hogy oda meneküljön a Parlamentből? Ki segített neki?
Deák András Miklós: Ezek máig sem teljes mértékben tisztázott kérdések, csakis olyan személy lehetett a közvetítő, akinek megvoltak a magasrangú amerikai kapcsolatai, ilyen lehetett például a Tildy házaspár is. Az biztos, hogy a Parlamentben született meg a döntés, hogy a bíboros az amerikai követségre meneküljön. Nem volt idő a mérlegelésre, hogy az USA nem katolikus ország, illetve mit szólna a Vatikán a menedékhez.
Az amerikai beleegyezéséről kicsit többet tudunk: a State Department (amerikai külügyi hivatal – szerk) helyettes vezetője, Herbert Hoover, Jr. hívta fel Eisenhower elnököt, aki a tárca javaslatára a menedéket megadta. Erről értesítést kaphatott a Parlamentben a folyamat kezdeményezője, és ennek a válasznak a tudatában mehetett ki a Szabadság térhez legközelebb eső, I-es kapuhoz Mindszenty bíboros. Ugyancsak kapott táviratot az amerikai misszióvezető, Edward Wailes kinevezett követ is.

Ekkor azonban porszem került a gépezetbe, mert a várt gépkocsi nem állt a bíboros rendelkezésére. A menedék biztos tudatában azonban megszervezték a nem veszélytelen átgyalogolást.

Mindszenty reggel 7.58 perckor kopogott be a kapun. Hogy miért nem tudunk erről egy kicsivel többet? Mert védve az érzékeny kérdésben érintett személyeket, a követségnek küldött táviratot a Department ledaráltatta!

– Miért „csak” menedéket kapott és nem menedékjogot?
Somorjai Ádám OSB: Az amerikai jogrendszer nem ismeri a menedékjog (azylum) fogalmát, de az emberbaráti megfontolásokra alapozott menedéket (refuge) igen. Ebben az részesülhet, aki közvetlen életveszélynek van kitéve, pl. a helyi lakosság által. Kezdetben az amerikai diplomaták még használták jelentéseikben az „azylum” szót, de a bíboros valójában végig „csak” menedéket kapott, amely így is alkalmas volt a testi épsége és az élete megvédésére.

Kép
Mindszenty József, 1956

Mindszenty József a budai Várban, a prímási palota udvarán, rádióbeszédéről távozóban - Kép: Fortepan/ETH Zürich

– Mik voltak a menedék, azaz a követségi tartózkodás fontosabb szabályai?
Deák András Miklós: A minden alkalommal „kényesnek és kivételesnek” nevezett menedék fokozatosan kialakított szabályait legtömörebb formában Dean Rusk külügyminiszter Kennedy elnöknek írt emlékeztetőjében találtuk meg. Eszerint fontosnak tartották, hogy a nagykövetség által nyújtott menedék tisztán humanitárius jellegű maradjon, mindenféle politikai állásfoglalás nélkül. Ügyeltek arra, hogy ez a helyzet ne hozza nemzetközileg kínos helyzetbe az USA-t.

A bíboros nem használhatta a követséget politikai és egyházi tevékenységének bázisaként, nem adhatott interjúkat, nem levelezhetett olyan személyekkel, akik nem az USA kormányához tartoztak.

A követségen töltött évek alatt négy elnöknek, Eisenhowernek, Kennedynek, Johnsonnak, Nixonnak és a külügyminisztereiknek írt rendszeresen leveleket. A bíboros és a Vatikán között csupán olyan le nem zárt írásos üzeneteket engedélyeztek, amelyek a bíboros menedékes helyzetével vagy személyes lelki problémáival voltak kapcsolatosak. 

– Mivel teltek a „menedékes” mindennapjai?
Somorjai Ádám OSB: A követség épületének harmadik emeletén kapott egy kétszobás lakrészt fürdőszobával. A bíboros mindennap misézett, egyszerű körülmények között, az íróasztalán. Csak vasárnap volt alkalmi ministránsa. A misék résztvevői a követségi és más érdekelt követségek (olasz, francia indiai, brazil) képviselői, főleg a követfeleségek voltak. Alkalomadtán keresztelt is, ha katolikus volt a követségi dolgozó. Ez esetben az Egyesült Államok katonai lelkészsége állította ki az anyakönyvi kivonatot, Washingtonban. A bíboros bejárhatott a követségi könyvtárba, olvashatta a számára előfizetett magyar megyei és az idegen nyelvű napilapokat is. Ezen túl pedig az emlékiratain dolgozott.

A hosszú menedéknek voltak időnként színes, mulatságos epizódjai is. Egy alkalommal például, amikor a magyar rezsim a vietnámi háború ellen tüntetést szervezett a követség elé, és a „spontán” protestálók golyóscsapágyakkal dobálták meg a lehúzott faredőnyöket, az íróasztalánál rezzenéstelenül ülő bíboros az érte aggódó amerikai diplomatáknak kijelentette: „Élvezem a békés egymás mellett élés ezen szimfóniáját.” De az is megesett egyszer, hogy az őt védő elektromos ajtónál a hozzá érkező diplomatát Mindszenty úgy viccelte meg, hogy nem akarta beengedni.

Kik látogathatták?
Deák András Miklós: A gyóntatók (Városi Ferenc, később Tátrai Gyula) és a rokonok látogatták: Pehm Jánosné (édesanyja), Légrádi Teréz és Fuksberger Anna (a nővérei), továbbá unokaöccsei és azok családja.
A Vatikánból, hivatalos felkérésre, König bíboros kereste fel legelőször, és első látogatását számos más látogatás követte, évente átlag egy alkalommal, de 1967-ben négy alkalommal is. Másodiknak Agostino Casaroli szentszéki diplomata, aki, miután felmérte a hercegprímás egészségi állapotát, 1965-ben már csak rövid, egynapos látogatásra jött, utána pedig egyszer sem. A State Departmentből érkező hivatalos látogatók jellemzően találkoztak a bíborossal is, miközben az ilyen kéréssel érkező nyugati diplomatákat és újságírókat mindig eltanácsolták.

– Került-e vele közeli személyes kapcsolatba valaki a nagykövetség személyzete közül?
Deák András Miklós: A bíborosnak közeli személyes kapcsolata alakult ki több melléje rendelt összekötő, az amerikai követségi zsargonban „vallási attasénak” nevezett, fiatal diplomatával. Elsőként azt a magyarul is tudó Ted Papendorpot (1928–1998) említem meg, akit – éppen a bizalmas személyes kapcsolat miatt – másodszor is Budapestre helyeztek. Szorosabb kapcsolat azokkal a családokkal alakult ki, akik eljártak a bíboros miséire, vagy akik a gyermeküket vele kereszteltették meg. Az utóbbira például szolgál Edward Alexander családja. A menedék elején természetesen azok a diplomaták kerültek közel Mindszenty személyéhez, akik magyar származásuk okán bírták a nyelvet és fordították a leveleit. Ilyen helyzetben volt Géza Katona és Louis Toplosky. Miután más állomáshelyre kerültek, a fenti diplomaták közül néhányan levélben érdeklődtek Mindszenty bíboros hogyléte felől. Ezeket a leveleket mindig nagy örömmel fogadta.

– Ki gondoskodott az ellátásáról? Volt-e személyi titkára?
Somorjai Ádám OSB: Étkezését a követségi cafeteria biztosította.

Követségi tartózkodásának anyagi fedezetét az amerikai katolikusok rendszeres adományai biztosították. A kiadásokat a követségen gondosan vezették, és amikor az elfogyott, az Amerikai Püspöki Konferencia Titkársága folyósította az amerikai külügyminisztérium révén az újabb összeget.

Dr. Turchányi Albert Egon volt az önkéntes titkára '56 napjaiban. Az amerikai követségre is elkísérte, majd november 9-én, Leslie Balogh Bain, ír-magyar származású amerikai újságíró gépkocsiján elhagyta a követséget, hogy Bécsből szérumot hozzon a kórházaknak. Útközben munkásőrök ellenőrizték és elfogták, koncepciós perben elítélték, csak 1963-ban szabadult. Más titkára a bíborosnak nem volt. Ha dr. Turchányi ott maradt volna, lehetséges, hogy végig együtt lehetett volna a vele majd' egyidős bíborossal.

– Mindszenty menedéke befolyásolta-e a szovjet–amerikai kapcsolatokat?
Deák András Miklós: A bíboros tett kísérleteket arra, hogy a leveleiben politikai tanácsokat adjon Eisenhower elnöknek, de kijelenthető: a menedékéből nem tudott érdemi befolyást gyakorolni az amerikai külpolitikára. Nemhogy az amerikai–szovjetre, de még az amerikai–magyarra sem. Washingtonban az ő menedékét egy megoldandó „problémának” tartották, de nem jelölték ki a kétoldalú kapcsolatok igazodási pontjának. Felfogásukban a rendkívül rossz kapcsolatok oka nem az elhúzódó menedék ténye volt.

– Magyarokkal volt-e bíborosnak kapcsolata?
Somorjai Ádám OSB:

Egy évig eltartott, amíg az amerikaiak engedélyezték, hogy gyóntatót fogadjon.

Városi Ferenc, aki a Mikszáth téri Krisztus Király plébánián szolgált, évente háromszor, a nagy ünnepek közeledtével meglátogathatta a bíborost, de a be- és kijutása nem volt problémamentes, a követséget ellenőrző magyar szervek meg is motozták. Amikor Városi megbetegedett, az Országúti Ferencesektől (akkor Mártírok útja) kértek gyóntatót az amerikaiak. Az egyik takarítónővel megpróbált titokban kiküldeni leveleket, de erre az amerikaiak hamar rájöttek, és az illetőt máshova osztották be – féltek attól, hogy a takarítónőt is kifaggatják a magyar szervek, vagy esetleg saját maguk kezdenek el valaki más nevében levelezni a bíborossal. A követség magyar beosztottjaival, titkárnőjével volt még heti kapcsolata, amikor leadta gépelésre számos levelének egyikét.

– Hogyan alakult a bíboros egészsége a 15 év alatt? Volt-e beteg? Hol vizsgálták meg? Igénybe vehetett volna magyar egészségügyi intézményt betegség esetén?
Somorjai Ádám OSB: A „kelet-európai” amerikai képviseletek dolgozóinak „körzeti” orvosa dr. James E. Lynsky volt, aki Belgrádban tartózkodott, és szükség esetén onnan érkezett. A bíboros rendszeres orvosi ellátást kapott, amerikai fogorvos is látogatta. 1965 nyarán komplikáció lépett föl, a bíboroson kiújult a fegyházban már egyszer kihordott tébécés megbetegedése. Az amerikaiak a frankfurti katonai kórházukból hozattak hordozható röntgenkészüléket és szakorvost, aki megállapította, hogy két, de minimum egy év szanatóriumra lenne szükség.

A bíboros azonban meggyőzte mind az amerikaiakat, mind a Vatikánból csupán emiatt, egy napra Budapestre érkezett Casaroli szentszéki diplomatát is, hogy helyben meg tud gyógyulni. S valóban, csodás módon három hét alatt tünetmentessé vált.

A magyar Külügyminisztérium felkészült arra, hogy Magyarországon kezeljék, az amerikaiak pedig listát vezettek magyar orvosokról, hogy szükség és sürgősség esetén hozzájuk forduljanak, de mindezekre végül nem volt szükség.

– Miért nevezhető a bíboros 1971-es távozása diplomáciai mesterműnek?
Somorjai Ádám OSB: A követségről Alfred Puhan nagykövet kísérte ki, a lépcsőn sorfalat álltak az amerikai diplomaták, akikkel a bíboros nem fogott egyenként kezet, hanem meglátva őket, fentről áldást adott nekik. Ekkor néhány percnyi üres idő következett, majd megérkezett Rossi bécsi nuncius Mercedese, amelyben a bíboros először az anyósülésre ült, majd észrevette, hogy neki hátul van a VIP-helye, kiszállt, megáldotta a fővárost, és hátra, Rossi mellé ült. Konvojban kísérték a régi 1-es úton, Tatabányán és Győrön át, előre megbeszélt sebességet tartva, sőt, az egyik kocsiban orvos is rendelkezésre állt. Hegyeshalmon át a bécsi repülőtérre tartottak, ahol Casaroli vatikáni diplomata várta őket, majd beszálltak a menetrend szerinti Alitalia járatának elfüggönyözött VIP-helyeire. Rómában Villot bíboros államtitkár fogadta őket Fiumicino repülőterén, ahonnan egyenesen a Vatikánba hajtottak, ahol a Szent János-toronynál, amely egy vatikáni VIP-szálló volt, VI. Pál pápa várta őt. Mint látható, megadták a neki járó tiszteletet, és állomásonként – Bécs–Budapest–Róma–Vatikán – egyre fokozták a fogadó fél szintjét: nagykövet–nuncius–vatikáni diplomácia vezetője–bíboros államtitkár–pápa.

– Hol tart Mindszenty bíboros boldoggá avatása?
Somorjai Ádám OSB: Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek 2019 februárjában bejelentette, hogy Ferenc pápa aláírta az erények heroikus módon történt gyakorlásáról szóló dekrétumot. A hivatalos eljárást legalább egy olyan csoda dokumentálása zárja majd le, amely az illető közbenjárására történt, és amelyet még megfelelő fórumokon ki kell vizsgálni. Ezt követheti a boldoggá avatás, feltételezhetően Budapesten vagy Esztergomban.

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti