Társ az élethez - Így olvasunk mi
A tipikus magyar olvasó: fiatal diplomás nő, aki jó anyagi körülmények között városban él. A tipikus magyar nem olvasó: idősebb, alacsonyabban iskolázott férfi, aki rossz anyagi körülmények között, kisebb településen él. Ez a két kép rajzolódott ki az olvasási szokásainkat felmérő legutóbbi, 2020-as kutatásból.
Az olvasási szokásokról 1964 óta minden évtizedben készült egy átfogó felmérés. A skála egyik végén a nem olvasók vannak, akik az elmúlt tizenkét hónapban egy könyvet sem vettek a kezükbe tankönyveken kívül, utánuk az egy év alatt egy-három könyvet, majd a negyedévente egyet olvasók következnek. A rendszeres olvasók évi tizenkettőt is elolvasnak.
Korábban a magyar klasszikusok, 1964-ben például Jókai Mór, Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond voltak a legolvasottabbak, ma letaszíthatatlan a trónról Danielle Steel. Őt követi Lőrincz L. László és Rejtő Jenő, majd Stephen King. A tízes listán már hét külföldi író is helyet kapott, és a 2010-es évektől egyre több női szerző van a kedvencek között: Agatha Christie, Fejős Éva, J. K. Rowling, Danielle Steel és Szabó Magda.
A legutóbbi nagy olvasáskutatásból, amelyet a Tárki Társadalomkutatási Intézet végzett 2020-ban, kiderül, hogy a magyar felnőttek ötvenhárom százaléka egyáltalán nem olvas könyvet, negyvenhét százalékuk viszont igen – ez nemzetközi összehasonlításban nem rossz, de nem is jó. A könyvolvasók aránya az elmúlt ötven évben most a legalacsonyabb – ennek ellenére a szakemberek többnyire nem borúlátók, mert hosszú távon elképesztő fejlődés, hogy ma sokkal több ember engedheti meg magának az olvasást, mint száz évvel ezelőtt. Nyolcszázezer ember – tehát a felnőtt magyarok tíz százaléka – évi harminc vagy annál is több könyvet olvas. Ez nemzetközi összehasonlításban nagyon magas arány, például Franciaországban ez csupán egy százalék.
Az alapfokú képzettségűek 70,3 százaléka semmit sem olvas, mindössze 4,4 százalékuk rendszeres olvasó. A felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 24,2 illetve 26,4 százalék. A rendszeres olvasók között a nők csaknem kétszer annyian vannak, mint a férfiak.
Sokan vizionálták az e-könyvek térhódítását, ám Magyarországon a választ adóknak csak öt százaléka használja, és hat-nyolcszor többen olvasnak papíralapú könyvet. A nyomtatott könyv, amelyet Johannes Gutenberg az 1440-es években talált fel, Hess András pedig ötszázötven éve, 1473-ban honosított meg itthon, ma még mindig a legstabilabb adathordozó. Semmi egyebünk nincs, ami öt-hatszáz évre visszamenően és fél évezreddel utánunk is egyformán megőrizné a gondolatainkat, üzeneteinket.
A cikk a Petőfi Kulturális Ügynökség szakmai közreműködésével készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
