Szeress, ha kedves az életeM! – József Attila szerelmi költészete balkáni és magyar népzenével

Fekete Bori – „Kettős teher s kincs, hogy szeretni kell”

„Én is találkoztam ilyen szerelmi viszonyokkal a saját életemben és magam körül” – meséli Fekete Bori Junior Prima díjas népdalénekes, a Chalga, Tárkány Művek, Gajdos és Dobroda zenekarok énekesnője. „Vecsei H. Miklós monodrámája, a »Mondjad, Atikám« olyan hatással volt rám, hogy belebújtam a József Attila-versekbe és levelezésekbe. Szerettem volna ebből valamit alkotni, nem életrajzi előadást, hanem kiemelten a nőkhöz való viszonyáról és a szerelmeiről. Amikor olvastam egy verset, történetet vagy levelet, mindig beugrott egy népdal, amelynek teljesen odaillett a szövege.

József Attila gyötrődött, túlérzékeny volt, folyton szerelmes, küszködött az anyahiánytól; a népdalainkban pedig ez mind megvan, minden ott volt előttem tálcán, a repertoáromban.

Az összeállítást az anyával kezdem, a mamával – talán ez a legfontosabb, a mamahiány, amiért ő olyan lett, amilyen. Utána kicsit behozom a nővérét is, négy-öt szerelmét emelem ki, végül pedig búcsúzunk a szerelemtől, az élettől.”

Borinak ez az első önálló előadói projektje, amelyhez kilenc művész ismerőse csatlakozott. Többségükkel közös a zenei múltjuk. Varga Kornél gitárossal és Babcsán Bence fúvóssal, akik a megénekelt József Attila-versek zeneszerzői, valamint Kertész Ákos dobossal a Zűrös Bandában énekelt. Kuczera Barbara hegedűssel és Takács Szabolcs basszusgitárossal, nagybőgőssel a Chalga zenekarban muzsikál. Bátyjával, a brácsás Fekete Mártonnal a Tárkány Művekben zenél együtt. Eredics Dávid fúvóssal, aki az esten szaxofonon, klarinéton és kavalon játszik, több projektben is szerepelt, például első szólólemezén. Lisztes Jenőt, a világszerte ismert cimbalmost, aki világzenében, jazzben és klasszikus zenében is zseniális, a többiek ajánlották figyelmébe. Kautzky Armand színművészt a prózai részekhez kérte fel, ő testesíti meg versei és levelezései által a költőt. Bori amellett, hogy énekel, a csapat lelke, motorja; ő válogatta a szövegrészeket, a népdalokat, és ő adott címet a produkciónak.

„Az előadás címe: »Szeress, ha kedves az életeM!«. A végén az M azt sugallja, hogy milyen zsarnoki módon tudott ragaszkodni bizonyos nőkhöz. József Attila a kedvenc költőm, számomra örök. A mai embereknek is abszolút aktuális mindegyik verse.

Érdekes, kortársai azt írták róla, hogy mocskos szájú volt a hétköznapokban, ezzel együtt pedig csodákat alkotott. Első olvasatra is érthető, mert egyszerű szavakkal fogalmaz, ugyanakkor a legmélyebb emberi érzéseket ragadja meg.

Szoros kapcsolat van a költő és köztem. Bár sanyarú gyerekkora volt, egész életében nélkülöznie kellett, és nem ismerték el a maga korában, szeretném, ha látná, hogy mennyien szeretik a verseit, utcákat neveznek el róla, szobrokat állítanak az emlékére. Azt üzenem neki, hogy szeretjük, vele vagyunk, és semmi baj nincsen.”

Babcsán Bence – „Ízét adja a tiszta víznek, száját adja a tiszta íznek”

„A szerelem minden hétköznapi dologban jelen van, és szebbé teszi. De ez nemcsak a szerelem lehet, hanem bármilyen euforikus érzés” – értelmezi a József Attila-idézetet a Junior Prima díjas zenész, a Babcsán Projekt frontembere, a Babra, Zűrös Banda, Times New Román, Fanfara Complexa és Poklade zenekarokban játszó Babcsán Bence. Varga Kornéllal együtt ők zenésítették meg az est kiválasztott verseit. Ez a sajátos stílus ötvözi a magyar és a balkáni népzenét, a jazz improvizációját, a progresszívebb hangzást és a saját kreatív ötleteket.

„Szeretek otthon babrálgatni, leülni a zongora elé, próbálgatni a dallamokat, hogy milyen harmónia legyen, vagy hogy jöjjön ki a szövegre a dallam. Fontosnak tartom, hogy a szöveg prozódiája ne sérüljön, és legyen beszédszerű a dalban a szöveg hangzása.

Izgalmas, amikor az ötleteim megvalósulnak az első próbán, arra reagálnak a zenésztársak, én pedig figyelem, hogy tetszik-e nekik. Nem olyan zeneszerző vagyok, aki beírja a kottaíró programba a számot.

A közösségélménynek jót tesz, ha egy műhelymunka keretein belül alkotunk. A dallamvázakat, a koncepciót én hoztam, és ebbe a fázisba kapcsolódott be Kornél a gitárjával.”

Kép

Kautzky Armand és a teljes csapat - Kép: Szeress, ha kedves az életeM!

Bence közel két évtizede zenésít meg verseket, nagyrészt épp József Attila költeményeit.

„Nem én választottam, hanem mai napig böngészem a kötetet, újraolvasok egy-egy verset, ami később egész más értelmet kap, vagy épp akkor jön rá egy dallam. Ezért közel állt hozzám Bori felkérése, és inspirálónak éreztem. A költészetet azért szeretem, mert valójában a költők ugyanazokat a hétköznapi dolgokat fogalmazzák meg, amiket minden ember megél, csak magas színvonalon tudják kifejezni azt, amire nekünk nincsenek szavaink. A produkció magas szintű zenei és irodalmi élményt ad. Úgy is mondhatnám, egy nagy dózisú kulturális injekció.”

Kautzky Armand – „Nagyon fáj”

„Ez az egyik legfantasztikusabb verse, amely elhangzott az est folyamán; az egyik leghatásosabb is a zenével együtt, és szerintem nagyon jellemző József Attilára” – vallja Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész, aki prózai-verses közreműködőként a költőt képviseli a színpadi íróasztalnál ülve.

„Világéletemben nagyon szerettem a műfaji sokszínűséget akár stílusban, akár korban. Mindig izgalmasnak találtam, amikor olyan projektekben vettem részt, ahol a hangszeres zene, a költészet, a képzőművészet vagy a mozgókép találkozott és egy nyelven beszélt. Többek között ilyen volt a Pilvaker, amikor a klasszikus versmondást kellett társítani a slam poetryhez, az utcaköltészethez, a mai zenei és ritmusvilághoz.

Amikor Bori felhívott, hogy nekem a költészetet kellene képviselnem, ami a népi kultúrával találkozik, szinte nem is tudtam pontosan, miről van szó, és már igent mondtam.

Jó orrom és fülem volt, mert Bori személye és a hozzá csatlakozó muzsikusok egészen magas színvonalat képviselnek. Majdhogynem benne ülni a zenekarban, és ott hallgatni a hangszereket ilyen nagyszerű megszólaltatásban, számomra nagy élmény volt.”

Kautzky Armand sok költő bőrébe belebújt már a színpadon, de József Attila igazi kihívást jelentett számára.

„Az egyik legnehezebb, legkülönlegesebb sorsú, idegrendszerű, személyiségű költő, úgyhogy nem volt könnyű feladat. Bori úgy állította össze az anyagot, hogy a gyerekkorával kezdünk, a fiatalkori leveleivel, nyiladozó költészetével, az édesanyjához és a testvéréhez fűződő viszonyával, végül pedig eljutunk élete végéig, ahol őrjöngve szeret valakit, és lemondva róla szinte elküldi, mert már készül egy másik dimenzióba. Rendkívül szélsőséges, nehéz gondolatok hullámoztak ezen az estén.”

A Fonó Budai Zeneházban voltak fiatalok és idősek, vastaps és hosszú csöndek. Egy biztos: József Attila azon az estén, ma és holnap is üzen költészetével; mindenkinek mást, máshogyan. Ezt a megértést segíti a zene.

„Lehet, hogy ma nagyon tömény lenne egy-másfél órán keresztül csak József Attila-verseket hallgatni. Muszáj kicsit lazítani, olyan konzisztens anyaggal körbevenni, ami mindenki számára fogyasztható. Azt gondolnám, hogy sokkal jobban illik Petőfi népi világához ez a zenei stílus. Mégis, bármilyen furcsa, az abszolút urbánus, Budapest kilencedik kerületében élt munkás költőhöz fantasztikusan passzol a népzene, balkáni elemekkel. A muzsika nyelve mindenki számára egyöntetű, és segíti a befogadást.”