Így lesz biztonságos a böjt – a szakorvos tanácsai

A tavasz már az ajtón kopogtat, itt az ideje, hogy testileg és lelkileg is formába lendüljük. Erre pedig kiváló alkalom a húsvét előtti böjti időszak, amely nem csak testi-lelki megtisztulást hozhat, de akár az életmódváltás kezdete is lehet. Javasolt beiktatni azoknak is, akik már fogyókúráznak, de lelassult a fogyásuk üteme, és azoknak is, akik nagyobb túlsúly miatt szeretnének diétába kezdeni. A böjt nem javasolt mindenkinek: Dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus, diabetológus szakorvos, az Alakorvoslás program orvosa segít megismerni a böjt típusait, hatásait, előnyeit és azt is, kinek kell tartózkodnia tőle.

böjtölés

A nagyböjt az egészség megőrzésében is segít – Kép forrása: Freepik

Ha a böjt szót halljuk, hajlamosak vagyunk tévesen egyfajta drasztikus éhezésre gondolni. Természetesen a böjtnek vannak szigorúbb és enyhébb változatai is, ám semmiképp sem összekeverendő az éhezéssel. A böjt egy tudatosan vállalt, napokig-hetekig tartó étel-ital-megvonás vallási, spirituális vagy épp egészségügyi okokból. Mint önként vállalt lemondás, nemcsak a szervezetünknek tesz jót, de önuralomra is nevel. „Senkinek sem árt, ha lemond az élvezeti szerekről, alkoholról, élénkítőkről, a nem élelmiszer célú szénhidrátokról, mint a cukor és a csokoládé, illetve az állati eredetű táplálékokról. A böjtnek ezen felül is számos variációja létezik, a napi egyszeri visszafogott étkezéstől kezdve akár a 40 napos vízivásig. Ám a böjt csak akkor eredményes, és ami a legfontosabb, biztonságos, ha tudatosan és odafigyelve végezzük – figyelmeztet dr. Bajnok Éva, az Alakorvoslás program szakorvosa. – Az emberi evolúció egyik lényeges lépése volt, hogy az emberi szervezet képessé vált túlélni táplálékhiányos időszakokat, ehhez pedig alternatív anyagcsereutakat fejlesztett. Amikor bőven volt táplálék, raktározott, az ínséges időkben pedig ezt a raktárkészletet használta fel. Ám a rohamos gazdasági és ipari fejlődés hatására egyre több fajta élelmiszer vált elérhetővé, egyre nagyobb mennyiségben, az emberek egyre kevesebbet mozogtak, spóroláshoz szokott szervezetük pedig alig tudott alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz.”

„Emiatt szinte járványszerűvé vált az elhízás, valamint a túlsúllyal összefüggő betegségek, és a halálozás aránya is”.

Ismert böjttípusok

A böjt egyik legalapvetőbb, és talán legismertebb típusa a hagyományos katolikus böjt. A régi katolikus verzió eredetileg a böjt teljes 40 napjára napi egy étkezést írt elő, péntekenként pedig szinte teljes táplálékmegvonást (volt olyan vidék és időszak, amikor péntekenként mindössze 7 búzaszem fogyasztását engedélyezték). Napjainkban azonban ez kevésbé szigorú, és csak szelíd étkezési korlátozásokat ír elő a húsvét előtti 40 napos nagyböjt időszakában (vagy a hamvazószerda és nagyszombat közötti 46 napban). A húsvéti nagyböjt lényege, hogy hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein a 14 év felettiek nem ehetnek húst. Ez korhatár nélkül kötelez. A 18. életév betöltésétől a 60. életév megkezdéséig pedig hamvazószerdán és nagypénteken a fentieken túl csak háromszor szabad enni, és egyszer jóllakni. A katolikus böjt elsődleges célja, hogy az önkéntes lemondás révén elért megtisztulás által fogékonyabbá váljunk a szellemi, lelki élmények befogadására. 

A katolikus böjtön kívül a gyógyböjt olyan, már az ókortól ismert gyakorlat, amelynek az a célja, hogy az emberi szervezet táplálékmegvonás általi pihentetésével megszabaduljunk a túlzott és nem megfelelő táplálkozás okozta betegségektől.

Ha a szervezetünknek nem kell megszakítás nélkül emésztési, osztályozási és raktározási feladatokat teljesítenie, akkor marad ideje a test megújítására is.

Amikor kevesebb táplálékot viszünk be, a test felhasználja a raktárkészleteit (ezáltal beindul a fogyás), emellett pedig megszabadul az olyan anyagoktól is, amelyek terhelik a szervezetet (mint például a zsírban raktározott toxikus anyagok, a feleslegessé vált bőrszövetek, vagy épp a kórosan átalakult sejtek). Ennek eredményeképpen életbe lépnek az öngyógyító mechanizmusok, és az emberi szervezetnek lehetősége adódik a sejt újdonképződésre (vagyis a fiatalodásra), valamint a regenerálódásra.

Élettani folyamatok és előnyeik

A böjt első 12–24 órájában kifogynak a glikogén raktárak, és a test elkezdi saját zsírraktárjából fedezni energiaszükségleteit. Ettől kezdve a zsírsavak és fehérjék lesznek a vörösvértestek és az agy fő cukorforrásai. Amíg hozzászokunk ahhoz, hogy a test – beleértve az agyat és az izmokat is – döntően a zsírból származó energiát használja fel, előfordulhat fejfájás, fáradtság, dekoncentráció, ám ez átmeneti. Böjt alatt a stresszhormonok segítségével 5–15 százalékkal megemelkedik az alapanyagcsere, majd a 2-3. napon eléri maximumát, ezután nagyjából az eredeti szintre áll vissza. „A táplálékmegvonásra, mint rövid stresszre, szervezetünk alkalmazkodó válasszal reagál, ami kiváltja az életben maradásért felelős változásokat, az ehhez szükséges gének expresszióját” – magyarázta dr. Bajnok Éva. Az éhezés hatására megemelkedik a növekedési hormonok szintje, amely védi az izmokat, így jelentős kalóriamegszorítás esetén sem kezd el a szervezet izomszövetet bontani. Ezzel egyidőben csökken az inzulin és a növekedési faktor (IGF-I) szintje, amely gátolja a felesleges sejtnövekedést (például a tumorok növekedését), és helyreáll az inzulinérzékenység. A gyulladáskeltő anyagok szintje csökken. A relatív rövid ideig tartó tápanyaghiány aktiválja az életben maradásért fontos géneket, önmegsemmisítésre készteti a torz sejteket és sejtalkotókat, megsokszorozza az antioxidánsok védelmi rendszerét és az energiatermelő mitokondriumok aktivitását.

Javulnak az anyagcsereparaméterek: csökken a vércukor és a vérzsír értéke, javul az inzulinérzékenység, fogy a raktározott zsírszövet és javul a májban raktározott zsír aránya. Emellett javul az idegsejtek alkalmazkodó képessége, a figyelem, a koncentrációképesség, a gondolkodási sebesség, valamint a reflexek is.

Mire kell odafigyelni böjtölés során?

„Rövidebb és hosszabb böjtölés alkalmával is fontos a bőséges folyadékfogyasztás, napi minimum három liter vizet igyunk meg! Mérsékeljük a sportolás intenzitását is! A gyógyteák, szűrt zöldség- és frissen préselt, higított gyümölcslevek kifejezetten jótékony hatásúak. A szauna mint méregtelenítő eljárás is elfogadott, ám oda kell figyelni a folyadék és az elektrolit visszapótlására! A gyakran ismétlődő, drasztikus, esetleg nem jól átgondolt és kivitelezett böjtök során hiányállapot léphet fel, ami már semmiképp nem szolgálja az egészségünket!” – figyelmeztet dr. Bajnok Éva, az Alakorvoslás szakorvosa.

A böjtölés, vagyis a táplálékmegvonás nem feltétlenül tesz jót minden emberi szervezetnek. Néhány ember számára a böjtölés akár veszélyes is lehet, számukra egyáltalán nem javasolt: 18 év alatti gyermekek, kismamák, szoptató anyukák, 70 év felettiek, 19-es BMI alattiak, étkezési és pszichiátriai zavarban szenvedők, inzulinnal vagy hypoglikaemizáló szerekkel kezeltek. Vese- és epeköves betegek, krónikus szív- és érrendszeri, neurológiai, anyagcserebetegségben szenvedőknek csak fokozott körültekintéssel, valamint megelőző szakorvosi konzultációval ajánlott.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti