Második esély az életre – Túlélte az áramütést, ma már otthon gyógyul Soma

Mit tesz egy 15 éves fiú, amikor látja, hogy barátját egy tehervonat tetején nagyfeszültségű áramütés éri? Csáky Soma, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának diákja áprilisban szemtanúja volt, amikor barátja felmászott egy vagon tetejére, ahol a 25 ezer volt áthúzott rajta. Soma barátja segítségére sietett, de hasonlóan járt. Társa a baleset után tíz nappal életét vesztette. Soma – ma már kimondható – kapott egy második esélyt az életre. 105 napot töltött el a Bethesda Gyermekkórházban, ahol édesapja az ágya mellett ülve, a gépek csipogását hallgatva írni kezdett. Így született meg a Somakönyv, amely most bárki számára díjmentesen elérhető. Csáky Lászlóval, az édesapával egy mindent megváltoztató telefonhívásról, a háláról és a baleset tanulságairól is beszélgettünk.

Csáky Soma és László a fiú balesete előtt
Csáky Soma és édesapja, László a fiú balesete előtt – Forrás: somakonyv.hu

Áramütés, majd zuhanás

A Sárospataki Református Kollégiumtól nem messze van egy pályaudvar. A kollégium bennlakó diákjai gyakran jártak ki oda egy félreeső területre sétálni, beszélgetni, bandázni. Április 4-én, hétfő este is így tettek, amikor 8 óra előtt nem sokkal egyikőjük hirtelen ötlettől vezérelve felmászott egy tehervonat tetejére. Állítólag azért, hogy szelfit készítsen.

Azonban a nagyfeszültségű áram, 25 ezer volt áthúzott rajta. Teste meggyulladt, berobbant.

A történteket lentről látta a 15 éves, szintén kollégista fiú, Csáky Soma.
„A fiam 30 másodpercig éktelen kiabálásba kezdett, hogy hívják a mentőket, majd mivel a vagonon lévő fiú jó barátja volt, fölszaladt, hogy segítsen, és a lábával próbálta oltani. Vele is megtörtént ugyanaz, mint a barátjával. Egyikőjük a vagon egyik, másikuk a másik felére esett le a földre” – kezdi történetüket Csáky László, Soma édesapja.

„Vonat tetején fotózkodtak!” „Tehervonaton szelfizett két kamasz!” „Senki ne szelfizzen vonat tetején!” – ilyen szalagcímekkel jelentek meg a híradások a fél évvel ezelőtti baleset, tragédia idején. Az elsőként áramütést szenvedett fiú tíz nappal a baleset után a Bethesda Gyermekkórház Égési Intenzív osztályán életét vesztette. De hogy valójában hogyan történt a baleset, és mi lett a másik, életveszélyesen megsérült fiúval, arról a nagy nyilvánosság mostanáig alig tudott valamit.

Kezdetben a Sárospataki Rendőrkapitányság vizsgálta a baleset körülményeit. Miután az életveszélyesen megsérült fiúkat a fővárosi kórházba szállították, a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) került az ügy. A haláleset körülményeit közigazgatási eljárás keretében vizsgálták, bűncselekmény gyanúja nem vetődött fel, büntetőeljárás nem indult – tudtuk meg a BRFK-tól.

Soma életveszélyesen megsérült, de ma már kimondható, kapott egy második esélyt az életre.

Történetéből Somakönyv címmel édesapja könyvet írt. A kötet arról a 105 napról szól, amit a tinédzser fiú kórházban töltött. De menjünk vissza Sárospatakra, arra a bizonyos áprilisi estére! 

„Csáky úr, történt egy baleset Somával”

„Három gyermekünk van, a lányomat vártam edzés után egy parkoló autóban, egy jól végzett nap után. Előző nap búcsúztunk el Somától, mert egy hétig itthon volt. Ültem az autóban, és az iskola igazgatója hívott: »Csáky úr, történt egy baleset Somával«, mondta. Akkor kezdett el kibomlani a történet” – emlékszik vissza az édesapa.

Soma testének körülbelül 50 százaléka megégett, és olyan rosszul esett, hogy koponya-, és lábtörést szenvedett. A mentők a Miskolci Kórház traumatológiájára szállították, ahol látták, hogy komoly koponyaűri vérzése lett, és ödéma alakult ki az agyában, ami növekszik.

„Azonnal megműtötték, ott volt az első komolyabb életmentés. Azt gondolom, annak a műtétnek köszönhetjük, hogy fél év elteltével Soma szellemileg ép” – hangsúlyozza Csáky László.

Két nap múlva átszállították a budapesti Bethesda Gyermekkórházba.

Több száz alkalommal mentették meg az életét

Soma két hónapot töltött élet-halál között mélyaltatásban, ezrek drukkoltak, szorítottak, imádkoztak érte.

„Megtanultuk, hogy az intenzív osztályon tartózkodás a folyamatos életveszély állapotát jelenti.

Az első két hónapban nem beszéltünk szemtől szemben orvossal, ami szülőként idegőrlő volt. Ez nagyon kegyetlennek tűnt akkor, de visszatekintve már értjük, hogy felelősségteljesen és professzionálisan senki semmi konkrétumot nem mondhatott.

Nem lehetett tudni, mi lesz a fiunk jövője, életben marad-e” – fogalmaz az édesapa.

Mint mondja, az orvosok több százszor mentették meg Soma életét, aki három-négy esetben nagyon közel volt ahhoz, hogy „azt a döntést hozza, hogy nem marad itt”. A fiú körülbelül tíz műtéten esett át. Az első időkben óriási fájdalmat jelentett neki a megégett testfelület átkötözése is, ami ezért kábításban történt. Egy-egy ilyen alkalom akár négy-öt órába is beletelt.

Kép
Csáky Soma
László és Soma a Bethesda Kórházban – Forrás: somakonyv.hu

„A szellemem ép, én itt vagyok, meggyógyultam”

„A századik napon a kórházban Soma azt mondta nekem, hogy ő meggyógyult. Ránéztem a gyerekemre, akinek a teljes testét múmiaszerűen kötések fedték, nincsen füle, hiányzik egy része a hajának, gyomorszondán, torokkanülön keresztül beszélget velem. Kérdeztem, hogy ezt miből gondolja? Erre azt mondta, hogy a szellemem ép, én itt vagyok, meggyógyultam” – meséli Csáky László.

„Abban a pillanatban megértette, hogy kapott egy második esélyt, és máshogy kell tekintenie innentől az életre. Hiszen életet könnyű eldobni, de nehéz kapni egy plusz életet. Abban a kegyben, áldásban, szerencsében részesült, hogy ő itt maradt. A szelleme ép, ami hihetetlen egy ekkora esés, koponyatörés után. Az első két hónapban pedig a fájdalom miatt folyamatosan altatták, kábították. Amennyire mi tudjuk, ilyenkor ópiát alapú anyagokkal dolgoznak, akár ez is okozhatott volna károsodást” – folytatja.

Összesen 105 napot töltöttek a Bethesdában, amikor a főorvos behívta az édesapát, hogy közölje, hazavihetik a Somát. Ezért maga a könyv is itt ér véget egy Breaking News fejezettel. 

Soma nyár közepe óta otthon gyógyul. Jelenleg gyógyszert nem kell szednie, de folyamatosan gyógytornára jár, hegkezelést kap, és az egész testét fedő kompressziós ruhát hord.

A másod-, harmadfokú égési sérült testfelületeit úgy gyógyítják, hogy az épen maradt részekről átültetik a bőrt az érintett területekre. Így Soma teljes testén jelenleg több mint 80 százalékos a sérült bőrfelület.

Mozgása is korlátozott, egy bottal ugyan tud járni, de a közeljövőben újabb műtét vár rá.

Csipogó gépek között született a könyv

Csáky László a kórházi tartózkodás alatt írta meg a könyvet. „Addig volt ihlet, amíg körbevettek a csipogó gépek, az intenzív osztály. Soma ott aludt mellettem, kötöttem a sebeit” – magyarázza. Mint meséli, az első 60 napban nagyon elszigetelődtek, feleségével nem tudtak válaszolni az ismerősöknek, amikor kérdezték, hogy van a gyerekük. „Szerettem volna velük is megosztani a történetet, akik kíváncsiak voltak rá, de akkor nem tudtunk, meg nem is szerettünk volna beszélgetni erről” – mondja.

Másrészről az írás terápia volt neki is, és a fiának is. „A kórházban felolvastam neki, ugyanis az ő engedélye volt szükséges a könyv megjelenéséhez. Jó volt közösen felidézni a korábbi sárospataki élményeket.” Nem utolsósorban pedig a könyvvel a Bethesda Gyermekkórház dolgozóinak is szeretnének köszönetet mondani, akikkel ezáltal csak szorosabb lett a kapcsolatuk.

A könyv díjmentesen elérhető, már ezer fölötti megrendelésnél jár. Ha valaki úgy érzi, támogatná a családot, adományokat elfogadnak, amit a fiú rehabilitációjára fordítanak. Ennek a folyamatnak ugyanis egy 80 százalékban sérült, komoly mozgásszervi, ortopédiai problémával rendelkező gyermeknél mondhatni sosincs vége. Rengeteg költséget jelent, a társadalombiztosítás pedig ezeknek csak a töredékét állja. Például egy kompressziós ruha költsége több mint egymillió forint, az égett testfelületekre használt krém havi százezres tétel.

„Nincsen csodagyűjtés, nincs olyan, hogy össze kell gyűjtenünk valamennyi összeget, és akkor Soma meggyógyul.

Az eddigi adományoknak köszönhetően egy speciális rehabilitációs intézetbe valószínűleg el fog jutni.

Másfél-két év múlva juthatunk el oda, hogy esetleg esztétikai műtétek következhessenek” – hangsúlyozza az édesapa. Ha orvosi szakvélemény alapján Soma rehabilitációja lezárul, és rendelkezésre áll még valamennyi az adomány összegéből, azt az adományozókkal közös döntés alapján, jótékony célra fordítják.

Kép
Csáky Soma
Fotó: Csáky László

Másszunk-e a vonat tetejére?

Soma most 16 éves, első éves gimnazistaként egyéni tanrendben, biatorbágyi otthonukban tanul, de minden héten autóba ülnek, hogy ha csak néhány órára is, de a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában osztálytársai között lehessen. Jelenleg egy bottal képes járni. Amennyire csak lehet, kihasználja a képességeit: a közelmúltban Tarcalon négy óra alatt ugyan, de majdnem négy kilométert tett meg. Felsétált az Áldó Krisztus szoborhoz.
„Ő vigasztal mindenkit, nagyon hálás az életért, nagyon tisztában van mindennel, reálisan látja a világot maga körül. Az együttműködés vele inkább jutalom nekünk, mint hogy megterhelő lenne” – mondja az édesapa.

De mi a történet tanulsága? El lehetne intézni annyival, hogy senki ne másszon vonatok tetejére, kerülje el a nagyfeszültséget, mert az életével játszik. Talán ez, de a képlet azért nem ilyen egyszerű.

A könyv szerzőjét több helyről magánszemélyek, egyesületek keresték fel, hogy tartson előadást arról, miért ne másszunk a vonat tetejére. Hogy miért nem vállalta ezeket?

„Azt gondolom, másszunk a vonat tetejére, hogyha a barátunk bajban van. A vonat teteje csak egy közeg volt. Ez lehetett volna víz, tűz vagy oroszlánokkal teli ketrec” – vallja.

„Soma a mai napig sajnálja, hogy ott voltak, és ez megtörtént, de azt egy pillanatig nem bánja, hogy így tett. Ha ő került volna ilyen helyzetbe, bízom benne, hogy lett volna olyan barátja, aki ugyanezt tette volna. Az semmiképp nem konklúzió, hogy egy ilyen éles helyzetben ne tegyünk meg mindent a barátunkért. Viszont mindenki gigantikusan messze kerülje el a nagyfeszültségű vezetékeket” – teszi hozzá.

Az adományozásról és könyvrendelésről bővebb információk itt találhatók.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>