„A sérültek gyakran csak a kimentésük után fogják fel, mi történt” – A tűzoltóknál nincs két egyforma munkanap
Húsz perc – ennyi áll csak rendelkezésükre, hogy felmérjék a veszélyforrásokat, biztosítsák a helyszínt, rögzítsék a karambolozott járműveket, feszítővassal, vágószerszámokkal kiszabadítsák a sérültet, akit még elsősegélyben is kell részesíteniük. Húsz perc soknak tűnik, a valóságban viszont úgy eltelik, mint néhány pillanat...
Az ország legjobb tűzoltói mérték össze tudásukat a III. Országos Tűzoltó Műszaki – Mentő Versenyen. Az első helyen a Mosonmagyaróvári Tűzoltó-parancsnokság csapata végzett. Irányítójuk, Kobl Károly tűzoltó százados mesélt róla, hogyan is zajlik az életmentés.
Az Esztergomban tartott versenyen húsz csapat vett részt. Milyen feladatokat kellett teljesíteniük?
Egyetlen feladatot kaptunk, amely során egy közúti baleset sérültjét kellett kiemelnünk egy karambolozó járműből. A mentésre húsz perc állt rendelkezésünkre.
Csapatuk hat főből – egy irányító, egy medic és négy beavatkozó – áll. Egy hasonló esetnél kinek mi a feladata?
A négy beavatkozó végzi többek között a vágást és a feszítést, a medic pedig ellátja a sérültet. Irányítóként én koordinálom a munkájukat. Első körben felderítem, melyik járműben van a sérült, majd felmérem, mik a lehetséges veszélyforrások, például, hogy nem szivárog-e az üzemanyag. Ezt követően gondoskodnom kell a járművek rögzítéséről, a helyszínbiztosításról és az eszközök áramtalanításáról. Utána megbeszéljük a beavatkozókkal, milyen módszerrel szabadítsák ki a sérültet, például, hogy milyen belső elemeket szükséges kivágniuk.
Soknak tűnhet a húsz perc, de hamar eltelik.
Hogyan készültek a megmérettetésre?
Körülbelül 3-4 hónapot szántunk a felkészülésre. Amikor időnk engedte, egy használtautó-telepen, a forgalomból kivont járműveken gyakoroltunk. A különböző eszközök – például a nyomatóhenger és az emelőpárna – használatát így lehet a legjobban elsajátítani. Emellett sok videót néztünk hasonló versenyekről, és persze a szakirodalmat is tanulmányoztuk.
Egyébként lassan tíz éve járunk szakmai versenyekre. A készülés sok energiát vesz igénybe, és munkaidőn kívül gyakorlunk, de általa folyamatosan bővül a tudásunk.
Öt éve harmadik, 2019-ben pedig első helyen végeztek az Országos Tűzoltószakmai Vetélkedőn. Miben volt más az a verseny, mint a mostani megmérettetés?
Előbbi jóval komplexebb, háromnapos verseny volt, többféle típusú feladatokkal, mint például a fakivágás vagy a mélyből és magasból mentés. Az Országos Tűzoltó Műszaki – Mentő Verseny viszont kifejezetten a közúti balesetekre fókuszál.
Manapság gyakrabban riasztanak minket műszaki mentés, mint tűzeset miatt.
Tűzoltóként hogyan telik egy átlagos munkanapjuk?
Nincs két egyforma nap, mivel nincs két egyforma eset sem: a 24 órás ügyelet alatt előfordul, hogy beszorult személyhez hívnak minket, máskor állatmentés vagy viharkár miatt lépünk akcióba. A mentés jellege is változó, nem mindegy például, hogy közúti balesetnél melyik oldalára borult az autó, vagy hogy van-e az ajtó előtt akadály.
2005 óta dolgozik tűzoltóként. Mik a legmeghatározóbb emlékei?
Nem tudnék egyetlen esetet kiemelni. Amikor sikerül életet menteni, az mindig jó érzéssel tölt el, például, ha közúti balesetet követően kiszabadítjuk a járműből az utasokat. De olyan is volt, hogy egy pincébe szorult embert hoztunk fel.
Lelkileg mennyire megterhelő egy-egy ilyen eset?
Az évek során megedződtem, így kevésbé visel meg, de van, akit jobban megérint. Emiatt is vesznek részt a tűzoltók kétévente pszichológiai vizsgálaton.
A balesetek persze nagyobb stresszt jelentenek a bajbajutottaknak, az adrenalin bennük is dolgozik. A mentés alatt igyekszünk megnyugtatni őket, bár nincs sok idő a beszélgetésre: miután kimenekítettük a sérülteket, átadjuk őket a mentőszolgálatnak.
Gyakran csak ezt követően fogják fel a történteket, és akkor kerülnek sokkhatás alá.
Mit tanácsol a leendő tűzoltóknak?
Azok lépjenek erre a pályára, akik szeretik a változatosságot és nagy a teherbíró képességük. A 24 órás szolgálat kötöttségekkel jár, és van, hogy egész nap jövünk-megyünk. Én ugyanakkor többek között épp a sokfélesége miatt szeretem a szakmámat.
Mik a következő tervei?
Nemsokára elkezdünk készülni a következő versenyre. A hosszú távú cél pedig a napi szintű helytállás.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>