Mintha másik bolygóról jött volna, de Isten ajándékát hozta – Pelé, a Fekete Gyöngyszem
Emlékszem nagyapám elégedett bólintására, miután a magyar Aranycsapat névsora után az Edson Arantes do Nascimento nevet is hibátlanul visszamondtam neki kisgyerekként. Tisztában volt vele, e tudás nélkül a grundra sem engedhet le nyugodt szívvel focizni, hiszen hogyan akar futballista lenni az, aki nem fújja álmából felkeltve is a nagy Pelé polgári nevét? Ennél csak a brazil legenda művésznevét kedveltem jobban, már akkor lenyűgözött, hogy szigorú felnőtt férfiak is milyen finom áhítattal a hangjukban ejtik ki: a Fekete Gyöngyszem. Mintha valóban egy ékszerről beszélnének. A minden idők legjobb labdarúgójának tartott Pelé a pályán valóban drágakőként csillogott.
Égi áldással indult útnak
Már a szülei életébe is szó szerint fényt vitt az első gyermekükként: miután éppen az érkezése előtt kötötték be a villanyt a család otthonába, ő a nevét a feltaláló Thomas Edisonról kapta egy „i” betű kihagyásával. Nagy szegénységben éltek, így az ugyancsak labdarúgó édesapa, Dondinho hiába tanította meg focizni a fiát, labdára nem telt nekik, ezért a kis Pelé újságpapírral megtömött, feltekert zoknigombolyaggal vagy épp egy darab grapefruittal játszva tanulta meg a későbbi sikersportága alapjait. Barátai már az iskolában is Pelének becézték, állítólag, mert a kedvenc focistája egy Bile nevű kapus volt, akinek hibásan ejtette a nevét (Bile egyébként csodát jelent héberül). Pelét minél inkább bosszantotta a gúnyneve, a társai annál jobban erőltették. „Nagyon büszke voltam arra, hogy Edisonról neveztek el, azt akartam, hogy Edsonnak is hívjanak. Az sokkal komolyabbnak hangzott, míg a Pelét vacak névnek tartottam” – emlékezett később.
Az ifjú tehetség előbb focizott teremben, mint füvön, s mivel a kemény talajon gyorsabban mozog a labda, a gondolkodása sebessége is ehhez igazodott, aminek később nagy hasznát vette. Azt mondta, már gyerekként úgy érezte magát a pályán, „mint hal a vízben”. A megélhetés érdekében azonban tizenévesen különféle alkalmi munkákat is vállalnia kellett, főleg kávézókban pincérkedett. Amikor az otthonról hozott útravalójáról kérdezték, édesapja szavait idézte: „Isten azt az ajándékot adta neked, hogy focizz. (…) Ha vigyázol az egészségedre, és mindig jó formában leszel, Isten ajándékával senki sem állít meg. De erre fel kell készülnöd.” 15 éves koráig a fiú környékbeli kiscsapatokban játszott, majd kiszemelte és szerződtette a nagynevű Santos, ahol 16 évesen mindjárt brazil gólkirály lett.
10 hónappal később pedig bemutatkozott a válogatottban a nagy rivális Argentína ellen, akiktől 2–1-re kikaptak, de ő szerezte a brazil gólt – ezzel minden idők legfiatalabb gólszerzője lett nemzetközi mérkőzésen. Az 1958-as világbajnokságról térdsérülés miatt majdnem lemaradt, de a csapattársai nyomására mégis elvitte őt a szövetségi kapitány, aki utólag aligha bánta meg ezt a döntést: a vébék legfiatalabb gólszerzője is Pelé lett, a franciáknak három, a döntőben a hazai svédeknek két gólt lőtt.
Ekkor lett először, 1962-ben másodszor, 1970-ben pedig harmadszor világbajnok – ő az egyetlen a labdarúgás történetében, aki háromszor is magasba emelhette játékosként a vb-trófeát.
Az idáig vezető útja nem volt sima: 1962-ben sérülten alig játszott, 1966-ban a brazilok hamar kiestek, 1970-ben pedig úgy kellett rábeszélni, hogy utolsó világbajnokságát még vállalja, így lett a torna legjobbja.
Bírót és filmsztárt is „legyőzött”
A Fekete Gyöngyszem nemcsak eredményesen, hanem látványosan is focizott, játékát az ellenfelek szurkolói is annyira szerették, hogy amikor 1968-ban egy Kolumbia elleni mérkőzésen Bogotában a játékvezető jogtalanul kiállította őt (miután próbált szétválasztani két dulakodó játékost), a 60 ezer hazai szurkoló visszakövetelte a pályára. Végül a szünetben a játékvezetőt cserélték le (!), és Pelé visszatérhetett, folytathatta a mérkőzést. „A futballban ilyen sohasem fordul elő, hogy hiba miatt lecseréljék a bírót. Az meg főleg nem, hogy valaki piros lap után pályára lépjen. Még az ellenfél szurkolói is annyira rajonganak a játékodért, hogy kiálltak melletted. (…) Látod? Isten ragyogó életet adott neked, imádkozz hozzá!” – ő maga idézte fel később ezekkel a szavakkal a rendkívüli esetet.
Pelé a teljes aktív karrierjét hűségesen hazájában, a Santosnál töltötte (ahol 659 mérkőzésen 643 gólt szerzett), pedig végig a legnagyobb európai klubok – például a Real Madrid és a Manchester United – próbálták őt megszerezni. Brazília elnöke még nemzeti kinccsé is nyilvánította a Fekete Gyöngyszemet, hogy el ne vigyék. Hogy mit tudott a gyepen, azt jól illusztrálják a portugál Benfica egykori kapusának, Costa Pereirának a szavai, aki miután három gólt kapott tőle, így nyilatkozott róla: „Abban a reményben jöttem, hogy megállíthatok egy nagyszerű embert. De úgy megyek, hogy meg vagyok győződve arról, valaki olyan múlt felül, aki nem ugyanazon a bolygón született, mint mi.”
A brazil klasszis visszavonulása után még két évre stopliscipőt húzott: 1975-ben elfogadta a New York Cosmos nevű amerikai csapat szerződésajánlatát, hogy az USA-ban népszerűsítse az ott akkor még gyerekcipőben járó labdarúgást.
Jellemző, hogy személye Észak-Amerikában is akkora rajongást váltott ki, hogy amikor Bostonban megrohanták szeretetükkel a szurkolók, megsérült, és hordágyon kellett elvinni.
Amikor Steven Spielberggel futott össze egy étteremben, a rendező felvetette: csinál vele egy filmet, amelyben a Holdon focizhat, mert az az egyetlen hely, ahol még nem játszott. Egyszer pedig a New York-i Rockefeller Centerben okoztak hatalmas felfordulást körülötte a nevét skandáló autogramkérők, akik közül szabadulva egy másik férfival együtt szállt be a liftbe. „Senki sem fordította rám a legkisebb figyelmet se” – mondta nevetve a véletlenszerű útitárs, Robert Redford.
Nem csak labdaművész volt
Pelé búcsúmeccsén 1977-ben a Cosmos a Santosszal játszott, és ő mindkét csapatba egy-egy félidőre beszállt. Arról, hogy közben eleredt az eső, egy brazil újság ezt írta: „Még az ég is sírt”. Következő emlékezetes pályára lépése Sylvester Stallone és Michael Caine oldalán Budapesten történt: az 1981-ben nálunk forgatott Menekülés a győzelembe című filmben, amely a náci Németországból kitörő szövetséges foglyok futballcsapatáról szólt, és amelynek egyik főszerepére Pelét kérték fel (a film egyik producere pedig Andy Vajna volt). Stallone így idézte fel a forgatást: „Eltört az ujjam, amikor védeni akartam Pelé büntetőjét. (…) Tizenegyest készült rúgni: megmondta, pontosan hová fog célozni. A labda elszállt mellettem, mielőtt mozdulhattam volna. Tűpontosan megmondta, hová céloz, és úgy is lett. (…) Majd megismételte, a labda átszakította a hálót, és betört egy ablakot a laktanyában, ahol forgattunk. Mondom, te viccelsz velem? Aznap újfajta tiszteletet tanultam.”
Miközben a világ imádta Pelét, ő a magyar Puskás Ferencet tartotta minden idők legjobbjának, akiről először az édesapjától hallott.
1959-ben egy Real Madrid–Santos gálameccsen végre személyesen is találkoztak, a mérkőzésen mindketten szép gólt szereztek. Egy a visszavonulásuk utáni ausztráliai nyári táborban pedig bemutatót tartottak a helyi gyerekeknek, amelyen Pelé szerint mindenki álla leesett, hogy a már kissé pocakos Puskás még mindig milyen zseniálisan bánik a labdával. „Ahhoz, hogy nagy sztárrá válj, nemcsak nagy játékosnak kell lenned, hanem jó embernek is. Erre Puskás a példa. Ő amellett, hogy kiváló játékos volt, nagyszerű emberként élte az életét” – mondta a magyar világklasszisról a brazil legenda. „Pelé nemcsak egy játékos, annál sokkal több” – vélte róla Puskás.
Például zenész, amikor ugyanis nem a labdát bűvölte, lelkesen gitározott és énekelt. Egy róla szóló 1977-es dokumentumfilmhez zenét is komponált, sőt 2006-ban Pelé Ginga címmel (a Ginga szót a brazil lélekre és a brazilok futballművészetére is használják) saját lemezt, majd a 2016-os riói olimpia apropóján kislemezt (Esperança) adott ki. Nem szándékozott velük feltűnést kelteni: „Nem akartam, hogy a közvélemény összehasonlítsa Pelét, a zeneszerzőt és Pelét, a futballistát – mondta 2006-ban. – Igazságtalanság lett volna, mert a futballban a tehetségem Isten ajándéka volt, a zene pedig csak szórakozás nekem.” Azt azonban mások is megemlítik róla a visszaemlékezésekben, hogy mindig volt egy gitárja és egy kis magnója, amellyel dallamokat vagy szövegeket rögzített, ha megszállta az ihlet.
Holtig tanult, és jó ügyeket szolgált
Noha Pelé mélyen vallásos családból származott, és mindenért hálát adott a Jóistennek, korántsem volt szent, és nem is akart annak tűnni. „Átlagos fiatal voltam, sok kalandban volt részem” – utalt egy interjúban eseménydús magánéletére. Háromszor nősült: 1966-ban, 1994-ben és 2016-ban, első két feleségétől öt gyermeke született. Edinho nevű fia élete sajnos félresiklott: 2014-ben pénzmosás és kábítószer-kereskedelem miatt börtönbe került. A három feleségén túl is bukkantak fel hölgyek, akik gyermekük apjának Pelét nevezték meg, de ő csak egyetlen ilyen esetben ismerte el apaságát.
Hogy miért övezi örök, kikezdhetetlen tisztelet és szeretet sportkörökben – annak ellenére, hogy a mai sztárokkal ellentétben az ő meccseinek alig 20–30 százalékáról láthattunk egyáltalán felvételt? Azért, mert játékintelligenciája és pompás versenyzői tulajdonságai mellett tisztességes játékos, a sportszerűség mintaképe volt – nem csoda, hogy Muhammad Alihoz vagy Usain Bolthoz hasonlóan a sportága kereteit túllépve globális ikonná vált.
Focista életútja is példás: bár a sport révén tört ki a szegénységből, sohasem a pénzért sportolt, hanem szívből, szenvedélyből tette.
Az időnkénti kudarcokat, megpróbáltatásokat (sérüléseket) is a sikerhez vezető tanulási folyamat részeként kezelte, ráadásul esendő ember volt, aki – ahogy láthattuk – hibákat is elkövetett. Jókat mosolygott a világ azon is, hogy akit Pelé egy-egy vébé esélyesének megjelölt, az a csapat biztos, hogy elbukott.
A hírnevét ezzel együtt élete végéig jó ügyek szolgálatába állította: 1992-ben az ENSZ ökológiai és környezetvédelmi nagykövetévé, majd az UNESCO jószolgálati nagykövetévé nevezték ki. 1997-ben a Buckingham-palotában a Brit Birodalom tiszteletbeli lovagparancsnokává avatták. Hazájában 1995-ben sportminiszter lett, és aktívan fellépett a brazil futball korrupciójának felszámolásáért, többek között az 1998-ban elfogadott „Pelé-törvénnyel”; de a 2016-os riói olimpia sikeres pályázatában is fontos szerepet játszott. Egyszer egy riporter megkérdezte, hogy a hírneve összehasonlítható-e Jézus Krisztuséval, mire ő félig viccesen ezt válaszolta: „Vannak részei a világnak, ahol Jézus Krisztust nem annyira ismerik.” Nelson Mandela pedig így foglalta össze a Fekete Gyöngyszem-jelenség titkát: „Pelé játékát nézni annyit jelentett, mint figyelni egy gyermek örömét és egy férfi rendkívüli kecsességét.”
Források:
- https://elevatesociety.com/peles-story/
- https://www.biographyonline.net/sport/football/pele.html
- https://www.thefamouspeople.com/profiles/edison-arantes-do-nascimento-2544.php
- https://www.dailymail.co.uk/sport/football/article-10017543/The-story-Pele-Brazil-legends-fascinating-life-away-football.html
- https://www.bbc.com/news/world-latin-america-30234314
- https://www.nme.com/news/music/fans-are-remembering-peles-musical-career-3372608
- https://keepup.com.au/news/pele-dies-brazil-heros-greatest-games-showed-a-master-at-work
- https://www.today90.com/peles-curious-anecdote-with-steven-spielberg-and-an-unfulfilled-promise/
- https://www.thesun.co.uk/sport/football/14626466/pele-sylvester-stallone-escape-to-victory/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A győztes, aki hazatalált – Puskás Ferencben megvan minden, amit mi, magyarok szeretünk magunkban
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
