Majd a terapeuta mindent megjavít – Tények és tévhitek a párterápiáról

A párterápia kapcsolatterápia, érdeklődésünk középpontjában kevésbé a két személy milyensége áll, mint az, hogy ők egymással mit kezdenek, hogyan hozzák ki egymás legszebb vagy éppen legindulatosabb arcát. Hogyan fejlődnek együtt vagy külön a kapcsolatban, magyarázza Kozma-Vízkeleti Dániel.

A kapcsolat bármely szakaszában érdemes elmenni párterápiára, amikor úgy érezzük, hogy valamiben elakadtunk. Ha már kipróbáltuk azokat az ötleteket, amik bennünk megfogalmazódtak: már veszekedtünk, már nem szóltunk egymáshoz, már kiabáltunk, már volt szexmegvonás, de egyik sem jött be, ideje külső segítséget igénybe venni. 

Szándék és közös erőfeszítés

A terápia során akkor lesz a pár mindkét tagja boldogabb a kapcsolat erősödésével, ha ez mind a kettejük tudatos és tudattalan szándékaival egybevág. 

Ha mind a ketten hajlandók további erőfeszítésekre a kapcsolat érdekében, akkor a kapcsolat erősödik, jobban fog működni. 

Jobban értik egymást, jobban tekintettel tudnak lenni a másikra, jobban észreveszik, hogy „ma könnyebb napja van, ma nehezebb napja van, ma érdemes neki összetett kérdéseket föltenni, ma inkább nem”. Ha ez a szándék hiányzik, ha úgy jön el egy pár, hogy „nem tudom, de nem is nagyon érdekel”, akkor a legfurmányosabb kérdésekkel se jutok semmire. Szokták is mondani, hogy a szeretetnek nem a gyűlölet az ellentéte, hanem a közöny. 

Nagyon gyakori, hogy a pár egyik tagja motiváltabb: fontosabb számára a kapcsolat, őt jobban érinti a probléma, ő van nehezebb vagy épp jobb állapotban, esetleg jobban meg van győződve a saját igazáról. Teljesen természetes, hogy az egyik fél motiváltabb, a másik meg eljön. Az, hogy a motiváltabb fél képes elhozni a másikat, erőforrás a kapcsolatban. 

És amikor az a fél, aki kevésbé önszántából érkezett, látja, hogy ez a beszélgetés más, mint ami otthon zajlik – itt mind a kettejükre egyformán figyelünk, mind a kettejük szempontjai előkerülnek –, megérzi, hogy érdemes volt eljönni. 

Az egyik legfontosabb feladatunk olyan érzelmi légkör megteremtése a terápián (ezt holdingnak szoktuk hívni), amiben a pár mindkét tagja, minden kliens úgy érzi, hogy bármit megoszthat a pozitív érzelmektől a negatív érzelmekig, és azzal méltó módon fog bánni minden jelenlévő. 

Kép

Illusztráció forrása: Rawpixel

Nem elmesélik, hanem megmutatják

A kliensek manapság nagyon igyekeznek felkészülni, utánanéznek, hogy mi várható, utánanéznek annak, akihez mennek. Az a tapasztalatom, hogy nem is kell megbeszélniük, miről beszélnek, miről nem, mert erről van egy tudattalan együttműködés köztük. 

Én az ülés elején kérdezgetek mindenfélét, és ahogy a pár összenéz, vagy össze sem néz, lehet érezni, hogy erre válaszolnak-e vagy sem. A nagyon ügyes párok annál a kérdésnél, amire nem akarnak válaszolni, inkább összevesznek, vagy nagyon hátulról közelítenek, vagy szóvirágokat kezdenek alkotni.

Életem egyik legkeményebb munkája volt, amikor egy nagyon sikeres ügyvéd házaspár jött terápiába. Verbálisan verhetetlenek voltak, és amikor nem akartak válaszolni, gyönyörű dolgokat mondtak, csak tartalom nem volt mögötte, osztja meg a nézőkkel Dániel. 

A párok nagyon gyakran nem elmesélik, hogy mi van velük, hanem megmutatják. Bejönnek, leülnek, elmondják, hogy az a probléma, hogy veszekedni szoktunk. Nekem nem is kell kérdeznem, rögtön megszólal a másik, és azonnal meg is mutatják, hogy szoktak veszekedni. Ezt néhány percig szoktuk hagyni, mert a természetes megnyilvánulás a legjobb a terápiás kontextusban. 

Utána meg szoktam kérdezni, hogy így szoktak veszekedni? Majd végignézzük, hogy ez a vita hogyan jött létre, más viták is hasonlóan szoktak-e, kiben milyen érzések keletkeztek. Ezáltal kaphatnak egy magasabb fokú tudatos rálátást.

Mérföldkövek a párterápiában

A következő fontos lépcső a terápiában a célkitűzés. Ez nem könnyű feladat, két-három ülés is elmehet vele. Amikor megkérdezzük a pár tagjait, hogy ki mit szeretne, ügyes felkészült párok ketten mondanak hatfélét. Én terapeutaként, a szakmai lelkiismeretemre építve mondok egy hetediket, egy nyolcadikat és egy kilencediket, és utána elkezdünk alkudozni, mint a piacon. 

Nekünk, terapeutáknak az a felelősségünk, hogy megkeressük ennek a hét-nyolc féle ajánlott célnak a metszetét, a közös pontját, megpróbáljuk összegyúrni, összehangolni, és ezzel megkínálni a párt. Ők ezt vagy elfogadják, vagy nem, és akkor tovább folytatódik az alkudozás. 

Ha megszületett az alku, akkor jön az úgynevezett terápiás szerződés, amikor megállapodunk, hogy mennyi ideig, milyen elrendezésben, mennyiért, milyen módszerrel és milyen céllal fogunk dolgozni. 

A párterápián sokszor két terapeuta van, egy férfi és egy nő többnyire. Sőt a klasszikus európai családterápia terápiás teamben dolgozik, mert olyan lélektani erőtér bent ülni egy párral vagy egy családdal, ahol öten-hatan vannak, hogy nem lehetséges mindenre figyelni. Ezért a klasszikus terápiában még van két-három külső megfigyelő, akik vagy a szoba sarkából, vagy egy zárt láncú videón nézik a folyamatot, mert ők olyan dolgokat is megláthatnak, amiket belülről nem lehet észrevenni. 

Lesznek mérföldkövek a terápiában, mert a terápia nem egy monoton növekvő, „egyre jobban vagyunk, egyre nagyobb a boldogság, egyre csodálatosabb minden” folyamat. Általában ilyen mérföldkő a családfa feldolgozása, amikor rálátunk, hogy már a nagyszüleim is ugyanezt csinálták, vagy a kapcsolattörténet feldolgozása. De minden párnak más-más mérföldkövei lesznek. 

Még egy izgalmas mérföldkő van a terápiában: a lezárás, amikor azt mondjuk, hogy tulajdonképpen elértük a célunkat, kerekítsük le ezt a közös munkát. Mivel a terápia ritualizált műfaj, ilyenkor tartunk külön egy előre elhatározott lezáróülést, ahol végigtekintjük, honnan indultunk, hova jutottunk, mi változott, miben változtattak, mit értek el. 

A vége mindig a jövő, hogy ezentúl hogyan lesz máshogy, mint eddig volt. 

Nézd meg a teljes Képmás-estet, ha kíváncsi rá, hogy mi az a zárás előtti visszaesés, inkább össze- vagy széttart-e a terápia, milyen nyelven érdemes kifejezni az elvárásainkat, hogy a párunk meg is hallja. Az est végén egy meglepetés-jelenetet is láthatsz. A színházi improvizációkat Szám Kati jelenetötletei alapján Pálfi Kata és Kálmánchelyi Zoltán, a Nézőművészeti Kft. színészei adták elő.