„A legfontosabb, hogy ne azt csináljuk, amit mondanak, hanem azt, amiben hiszünk”

A tudományt örökölték, a zene velük indult

„Nem tartottuk magunkat soha rocksztárnak, de rettenetesen szerettük a zenét, amit csináltunk, és ez átragadt a közönségre is” – vallja Szalay András és Sándor, akik története a kreativitás, a tudomány és a művészet találkozásának csodás példája. Együttesük, a Panta Rhei sem csupán egy zenekar, hanem egy különleges szellemi műhely, igazi kuriózum a magyar zenei palettán. A Szalay fivérek – egyszerre zenészként és mérnökként, fizikusként – saját hangszereket és önálló hangzásvilágot alkottak, mivel nem elégedtek meg a hetvenes-nyolcvanas évek lehetőségeivel. Külön eszközöket fejlesztettek, hogy azokat a hangokat szólaltassák meg, amelyek akkoriban más hangszerekkel nem voltak elérhetők.

Mindehhez tudományos indíttatást édesapjuktól, Szalay Sándor Kossuth-díjas magfizikustól, a magyar magkutatás megteremtőjétől örököltek, aki még Szent-Györgyi Alberttel és később, külföldön más Nobel-díjasokkal is együtt dolgozott.

„A legfontosabb, amit a szüleinktől tanultunk, az az integritás. Nem feladni az elveinket, nem azt csinálni, amit mondanak, hanem amiben hiszünk” – jelenti ki a róluk szóló filmben az ifjabbik Sándor. A fiúk nem kaptak zenei képzést, legfeljebb egy xilofont ütögettek, és mivel más hangszerre nem is volt pénzük, hát építettek maguknak. Ebben András már tizenkét esztendősen jeleskedett: az első gitárját másfél évig készítette a taneszközboltból vásárolt mágnesek, rajztáblák felhasználásával. Majd egy saját szintetizátort is megalkotott olyan alkatrészekből, amikhez az akkori ezermesterboltokban hozzá lehetett jutni, illetve például villanyvasút-váltókapcsolókból.

A kísérletező szellem

Sándor 1963-ban cserediákként Svédországban töltött el egy hónapot, ahol személyesen eljutott egy Beatles-koncertre. A zenét nem hallotta a női sikolyoktól, de pont a tapasztalt extrém hatás miatt, hazatérve ő is azonnal beszerzett magának egy dobozgitárt. Matolcsy Kálmán billentyűssel és Béke Csaba dobossal kiegészülve alakították meg 1974-ben a Panta Rhei-t, amelyhez később Ács Enikő és egy rövid időre Laár András is csatlakozott énekesként. Egyedülálló módon ötvözték a progresszív rock, a klasszikus zene és a kortárs elektronika elemeit. A zenekar nevének jelentése – Hérakleitosz nyomán: minden mozog, változik – jól tükrözte a zenei kísérletező szellemüket. Már első koncertjük telt házas volt a Debreceni Egyetem Auditorium Maximum termében, és tehetségkutatót is nyertek.

András billentyűsként szenvedélyesen érdeklődött az elektronika és a zene kapcsolata iránt, saját tervezésű effektberendezéseket is épített, melyekkel a Panta Rhei hangzásvilágát egyedivé tette.

Már a nyolcvanas évek elején olyan eszközök kerültek ki a kezei közül, amelyek jóval megelőzték a korukat, és amelyekhez hasonlók évekkel később jelentek csak meg a nyugati világban.

Munkásságát világszinten is elismerték, az általa feltalált berendezések jelentős hatással bírtak a nemzetközi elektronikus zenére is.

Kultikus találmány és albumok

A testvérpár 1981-ben fejlesztette ki a MUZIX 81 nevű composert, amely révén a rögzített zene utólag szerkeszthetővé vált, de az eszköz effektképzésre és sok egyéb trükkre is alkalmas volt az első olyan composerként, mely egyszerre tudott kommunikálni az analóg és a midi szabványú szintetizátorokkal, ami akkor korszakalkotó vívmánynak számított. Ám hiába szeretett volna kis túlzással a fél világ – például még a Boney M. menedzsere is – velük dolgozni, nekik nem volt elég gyártási kapacitásuk, hiszen a készülékeket otthon, alkalmanként rakták össze. A szocialista berendezkedés pedig nem tette lehetővé a magánberuházásokat – a találmány ennek ellenére ma is a stúdiók fontos építőegysége.

A Panta Rhei PR Computer címmel 1983-ban készített egy lemezt, amelyből itthon, Jugoszláviában és az NDK-ban csaknem 100 ezer példányt adtak el, azóta is kultikus kiadványnak számít elektronikus zenei körökben. Az album teljes egészében a MUZIX 81-gyel készült, és a rajta található Andromeda című dal lett a Panoráma televíziós műsor főcímzenéje. De a MUZIX 81 szerepel Omega-albumokon, illetve Presser Gábor Electromantic című lemezén is, amelyről a La Baletta No.2. a Magyar Televízió és a BBC főcímdala lett. „Egyszerre született egy hangszer és egy zene” – idézte fel a felvételeket Presser.

Képkocka a filmből

Itthon a Panta Rhei játszott először Bartókot – az ő zenéjére komponáltak saját művet – progresszív rockzenekari felállásban, saját készítésű szintetizátoron. A Bartók-örökös ifjabb Bartók Béla váratlan felháborodására ugyanakkor, amelyet a popcézár Erdős Péter felé jelzett, Bartók-lemezüket az utolsó példányig bezúzták a hetvenes évek végén, még mielőtt a boltokba került volna.

„Bartókot progresszív rockban feldolgozni egyetlen helyen nem lehetett: Magyarországon” – bosszankodik utólag András.

Az eredeti felvételt azonban később Demjén Ferenc egy jubileumi lemeze készítésekor egy régi Demjén-anyag szalagján megtalálták.

Amerika, Németország, majd a világ

Miután Sándor elmélyedt a fizika világában, a kilencvenes évektől Amerikában telepedett le, ott lett világhírű galaxiskutató. Informatikai és adatfeldolgozási módszerei kulcsszerepet játszottak abban a projektben, amely az univerzum eddigi egyik legnagyobb térképét alkotta meg, de a mesterséges intelligencia és a zenei algoritmusok terén is sikerrel kutatott. „Kint kellett már maradnom, mert addigra 100 millió dolláros teleszkópprojektek vezetője voltam. De maradt egy második, egy titkos életem is, a zene” – idézi fel az azóta eltelt időszakot. András pedig egy darabig Németországban élt és vált világszerte elismert hangszerfejlesztővé. Munkakapcsolatuk lazult, de nem veszett el, néhány hetente gondolatokat cseréltek. András a komputerzene különleges atmoszféráját vitte tovább.

Ő tervezte az első olyan hangszert is a világon, amely mesterséges intelligenciát használt, 1993-94-ben. Majd basszusgitár-szintetizátort fejlesztett Deep Impact néven, amely később Jimmy Hendrix és Michael Jackson basszusgitárosának is a kedvenc eszköze lett. A Deep Impact-et a megrendelő cégnek már nem maradt pénze reklámozni, ezért végül potom pénzekért kelt csak el, a cég pedig csődbe ment. „2015-ben azonban megkeresett egy japán újságíró azzal, hogy az eszköz történetéről ír cikket, nem adnék-e interjút neki – meséli András. – Mondom, szívesen, de miért és kinek lehet ez érdekes? Mire visszakérdezett a srác, hogy ugye nem szoktam eBay-en használt hangszereket nézegetni?

Merthogy az eszközömből az ütött-kopott, használt példányokat 2500 dollárig terjedő áron veszik, akkora rá a kereslet, a kínálat meg nulla.

Addigra a Muse brit szuperbanda basszushangját is a Deep Impact határozta meg, ezért mindenki elkezdte keresni. Én meg gőzerővel kidolgoztam egy gyorsabb, gazdagabb új verziót, a Future Impact-et, ami a korábbi hangszíneket is hajszálpontosan tudta. A siker azóta is töretlen.”

Képkocka a filmből

Megkezdett mondat, végtelen zene

A kétezres években a Panta Rhei tagjai újra összeálltak együtt alkotni. „Mintha egy mondatot a közepén abbahagytunk volna, és a mondat onnan folytatódott” – emlékszik az újrakezdésre Sándor, akit később sajnos rákkal diagnosztizáltak, ezért egy évet itthon töltött, de úgy volt vele, a történetük nem érhet így véget. Ennek a dacnak nagy szerepe volt a gyógyulásában, ahogy annak is, hogy amint András fogalmaz: „Az együtt zenélés, komponálás a kommunikáció egy nagyon különleges formája.” 2015-től a törvényes hetven év lejártával már a Bartók-örökösök sem korlátozhatják a Bartók-művek mások általi előadását, akár felvételét, így a Panta Rhei Bartók-feldolgozása is újra előtérbe került. 

Immár fiatalokkal – András fiával, Szalay Dániellel és Kálmán András billentyűssel – kiegészülve az 50 éves zenekar újra aktív, miközben olyan világsztárok használnak András által épített zenei eszközöket, mint John McLaughlin vagy Herbie Hancock.

Míg őt a világ egyik legkiválóbb hangszertervezőjeként emlegetik – de a Végtelen zene című filmben még az Apple cég egyik vezetője is az ő algoritmusát méltatja –, Sándor a zenélésen túl nemzetközi hírű asztrofizikus.

Ő így összegzi kettejük útját: „Sikerült egy olyan életet végigélnünk, amiben végig azt csináltuk, amit szerettünk, és ezt mások is elismerik.”

A Panta Rhei 50 éves jubileumi koncertje április 14-én, hétfőn este 19 órakor lesz a MOM Kulturális Központban.