Az Orient expressz a „vonatok királya”, amivel Agatha Christie és Václav Havel is utazott
Száznegyven évvel ezelőtt Párizsból Isztambulba indult egy különleges gyorsvonat. A luxusszerelvény Orient expressz néven írta be magát a történelembe, számos anekdota kötődik hozzá. Valószínűleg egy hóhelyzetben történt baleset ihlette meg Agatha Christie írónőt, így született meg a világ egyik leghíresebb krimije, a Gyilkosság az Orient expresszen. A legendás vonat 1977. május 22-én indult utolsó teljes hosszúságú útjára, Olaszországban azonban hamarosan új fejezet nyílhat a történetében.
Párizs–Isztambul három nap alatt
Az 1880-as évek elejére bővült a kelet-európai vasúthálózat, így a korábban Párizst és Bécset összekötő gyorsvonatok már Budapesten át Bukarestig közlekedtek. Ekkor pattant ki Georges Nagelmackers belga bankár fejéből az ötlet, hogy egy egész Európát átszelő vonatot indítson, amely a mesés Kelet felé, egészen Isztambulig repítené utasait. Az általa alapított Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság (CIWL) amerikai mintára készült forgóvázas kocsikat szerzett be, az étkező- és hálókocsikat egy luxusszálloda mintájára minden kényelmet kielégítő berendezéssel látta el. A társaságba pedig sikerült megszereznie főrészvényesnek a belga királyt.
Az Orient expressz luxusvonatnak számított, ezért a „Roi des Trains, Trains des Rois” (vonatok királya, királyok vonata) elnevezéssel illették. Csak első osztályú jegyet lehetett váltani rá, az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük, illetve plusz 20 százalékot, ha a vonal végéig utaztak. A szerelvény öt kocsiból állt, a mozdonyt egy poggyászkocsi, majd két háló-, illetve étkezőkocsi követte, amelyhez egy újabb poggyászkocsit kapcsoltak.
A vonat Párizsból Isztambul felé nagy hírverés közepette indult útnak 1883. június 5-én. Igaz, egy évvel korábban már volt egy rövidebb próbajárat, a „villámvonat" (Train Éclair) Párizs és Bécs között. Az első öt évben a Strasbourg–Stuttgart–München–Bécs–Budapest–Temesvár–Orsova–Bukarest útvonalon haladt – mivel ekkor még nem volt teljes a vasútvonal, ezért hajóra kellett szállni. Két és fél nap utazás után a havasalföldi Gyurgyevóban az utazók hajón keltek át a Dunán a bulgáriai Ruszéba. Innen újabb hétórás vonatozás után Várna következett, ahonnan 15 órás tengeri hajózás után érkeztek meg a végállomásra, Isztambulba.
Az út így összesen 3186 kilométeres volt, 83 óráig és 30 percig (három és fél napig) tartott, beleértve a hajóutat is.
Kezdetben a szerelvény magyar szakaszon 689 kilométert tett meg. Később belépett az 1884-ben épített Budapest–Zimony–Belgrád vasútvonal a maga 359 kilométeres hosszával, innentől kezdve útvonala Budapesten kettévált Belgrád, illetve Bukarest felé. Így összesen 1048 kilométer hosszban közlekedett magyar területen, ez a teljes útvonalnak körülbelül az egyharmada. A luxusvonat a létrejöttét nagymértékben köszönheti a következetes 19. század végi magyar vasútpolitikának, amelyben nagy figyelmet fordítottak a balkáni államokkal való vasúti kapcsolat kialakítására. Magyarország pontosan betartotta a balkáni vasúti csatlakozások kiépítésére a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, sőt egyik mozgatórugója volt az egyezségek létrejöttének. Miután végig létrejött a közvetlen összeköttetés, a menetidő lerövidült: a vonat a Párizs–Bécs–Budapest–Belgrád–Nis–Szófia–Konstantinápoly (Isztambul) útvonalat 1889-ben 67 óra 35 perc, azaz kevesebb mint három nap alatt tette meg.
Herceg és maharadzsa az utasok között
Fénykornak az első világháborúig tartó időszakot tartják, sok anekdota is kötődik ezekhez az évekhez. Állítólag Ferdinánd bolgár fejedelem, aki nagy vasútbarát volt, többször vezette a mozdonyt a bolgár szakaszon. A Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság vezetőinek minden diplomáciai érzéküket be kellett vetniük, hogy az ebből eredő konfliktusokat elkerüljék. A fejedelem végül megelégedett azzal, hogy szalonkocsiját az expresszhez csatolja. II. Friedrich badeni nagyhercegtől Danilo montenegrói hercegig sokan utaztak különkocsin az Orient expresszen.
Egyszer egy indiai maharadzsa hét feleségével külön lefüggönyözött hálókocsit és étkezőkocsit rendelt a társaságtól, amit külön mozdony kapcsolt a vonatra azután, hogy egy félreeső vágányon titokban felszálltak rá.
Egy magyar anekdota
Az Orient expressz magyar vonatkozású anekdotái közül a legismertebb az érsekújvári vasútállomás cigányzenekarának története. Egy gróf ugyanis az állomás restijében a zenéjüket hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. A kocsi, amelyikben utazott volna, összezúzódott. Hálából alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására, ennek fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, így az Orient expressznél is a zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, amíg a vonat vízvételezés miatt állt.
Az első világháború után a járat elkerülte a vesztes országokat, így Magyarországot is: Párizsból a svájci Lausanne-ig, majd az Alpokon át, a Simplon-alagúton keresztül Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett a török fővárosba jutni vele. 1924-től 1939-ig ismét eredeti útvonalán, Budapesten keresztül közlekedett, később a második világháború és a Rákosi-diktatúra idején is elkerült minket. Hivatalosan Isztambulig közlekedett, de Bagdadig és Kairóig is volt csatlakozása. A második világháború után elvesztette luxusjellegét, a szerelvényhez másodosztályú kocsikat is csatoltak. A már említett elöljárókon kívül számos híres ember is az utasai között volt, például a világhírű angol írónő, Agatha Christie, Marlene Dietrich német színész- és énekesnő vagy Václav Havel cseh drámaíró.
Az „igazi" Orient expressz 1977-ben közlekedett utoljára, 1977. május 22-én tette meg utolsó útját Párizs és Isztambul között, de 2001-ig még járt Budapestig és Bukarestig. Az útvonal ezután Bécsig rövidült, 2007-től pedig már csak Strasbourg–Bécs között szállított utasokat, végül 2009-ben teljesen eltűnt az európai menetrendekből.
Mi ihlette a világ egyik leghíresebb krimijét?
A szerelvényt nem kerülték el a vonatrablások és a balesetek sem. Az egyik legnagyobb port kavaró eset volt, amikor 1891-ben Athanasos görög rablóvezér és bandája a vonatot kisiklatták, a személyzetet és az utasokat elrabolták, és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon. Az első úton 1883-ban a ma Romániához tartozó Varcsaró közelében árvíz késleltette az előrehaladást. Néhány nappal később az expressz ugyanitt földcsuszamlásba futott.
Hóakadályok is előfordultak, valószínűleg az egyik ilyen eset ihlette meg Agatha Christie-t, ennek köszönhetően született meg a világ egyik legnépszerűbb krimije, a Gyilkosság az Orient expresszen. 1929-ben Isztambul előtt mintegy száz kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat.
A nagy hideg miatt a tüzelő gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli faluból sikerült ezt pótolni, és a vonat tizenegy nap múlva szabadult a hó fogságából.
Érdekes eset volt, amikor 1901-ben az Oostende–Wien Orient expressz mozdonya túlszaladt a frankfurti pályaudvaron, és a falat ledöntve, a vendégek legnagyobb megdöbbenésére a vasúti étteremben állt meg. Máskor Passau közelében egy kazánsérülés miatt a kiömlő gőz leforrázta a fűtőt. A mozdonyvezetőnek sikerült kimenekülnie a vezérállásból, és a mozdony oldalán kapaszkodott. A vonatot csak több mint tíz kilométer után, nagy nehézségek árán sikerült megállítani.
Orient expressz olasz csavarral
A koronavírus-járvány idején jelentették be, hogy 2023-ban elindul majd egy Olaszországot körbejáró, frissen épített luxusvonat. Most úgy néz ki, hogy erre csak jövőre kerül sor. A projekt keretében hat különböző vonatot indítanak 14 olasz régióban, három nemzetközi útvonalon és több mint 10 ezer mérföldnyi vasútvonalon. Az utazások várhatóan egy–három napig tartanak. Az olasz formatervezés aranykorát jelenítik meg a vagonokban, ahol a retrohullámot ötvözik a modern megoldásokkal.
„Visszahozunk egy luxusikont, de olasz csavarral" – mondta Paolo Barletta, a projektet tulajdonló egyik cég, az Arsenale vezérigazgatója. Az Orient Express La Dolce Vita megáll majd többek között Rómában, Firenzében és Milánóban, de az ország kevésbé ismert területeit is megismerteti az utasokkal. Alden szerint személyre szabott kirándulások is lesznek az út mentén. „Délelőtt szarvasgombavadászatra mehetsz Piemontba, majd este színházba Milánóba, másnap pedig meglátogathatsz egy apró falut a szicíliai vidéken.”
Ahogy az Orient expressz fénykorában a jómódú utazók néha elhagyták kabinjukat, hogy egy luxusszállodában töltsék az éjszakát, a Rómába érkező utasok is megtehetik majd ezt, ugyanis az olasz fővárosban 2024-ben egy dedikált Orient Express szálloda, a Minerva nyílik meg a Pantheon közelében. Az újjáélesztett vonatjárat Olaszország mellett három nemzetközi célállomásra is indul Rómából: Isztambulba, Párizsba és a horvátországi Splitbe. Ötletgazdái a legendás Orient expressz következő fejezetét szeretnék megírni az új luxusvonattal…
Források:
- MTI
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Orient_expressz
- http://www.vasutandmodell.hu/archiv/orient.htm
- https://foldjaro.hu/orient-express-la-dolce-vita/
- https://www.cntraveler.com/story/the-orient-express-la-dolce-vita-train-is-coming-to-italy-in-2023
- https://www.orient-express.com/la-dolce-vita/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Gyermekvonatok „Csokoládéországba” – Egy elfeledett nemzetközi szolidaritási akció Trianon árnyékában
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
