„Nekünk nem drága műszerekre, hanem egy csendes szobára van szükségünk” – az öngyilkosság megelőzésében a depresszió kezelése a kulcs

Körülbelül fél éve láttam színpadon. Sylvia Plath Az üvegbura című regényéből készült monodrámát játszotta, ami a világirodalom talán egyik leghíresebb depresszióval, öngyilkossággal foglalkozó műve. A darab megrázó volt, nagy hatással volt rám, és nemcsak azért mert abban az időben életem eddigi legnehezebb periódusát éltem át, hanem azért is, mert a fiatal színésznő csodálatosan játszott. Szeptember első vasárnapja óta tudom, akkor először és utoljára láthattam színpadon. Koós Boglárka szeptember 7-én öngyilkosság következtében elhunyt. 27 éves volt. 

Évente 1600 élet 

Szeptember az öngyilkosság megelőzésének hónapja. Napjainkban a világon körülbelül 700 ezer, Európában megközelítőleg 120 ezer, hazánkban pedig 1600 körüli öngyilkosság történik évente. Az öngyilkosságban meghaltak több mint kétharmada férfi, míg az öngyilkossági kísérletet elkövetők többsége nő. Egy öngyilkosságra körülbelül 15-20 kísérlet jut. Az utóbbiban érintettek jelentős része egyáltalán nem kerül be az orvosi ellátásba.

Ötödik helyen Európában

A 2022–23-as adatok szerint Magyarország a 23. helyen áll világszinten az öngyilkossági statisztikában, Európában viszont az ötödikek vagyunk. Az első, azaz a legrosszabb helyet Grönland foglalja el, az európai országok közül Litvánia, Lettország, Belgium és Szlovénia áll előttünk. (Belgium esetében félrevezető az adat, ugyanis az országban a már legalizált asszisztált öngyilkosságok is bekerülnek a statisztikába.)
 

Negyven évvel ezelőtt még 4800 ember halt meg évente öngyilkosság következtében, onnantól csökkenésnek indult ez a szám, 2007-ben stagnálás következett – amit a szakemberek Lipótmező, hivatalos nevén az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásához kötnek –, majd 2010-től újra csökkenés kezdődött.

„Minden embertársunk elvesztése egy felkiáltójel” – fogalmazott Dr. Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke a szeptember 10-i világnap kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Az öngyilkosságban meghaltak közel felének már volt legalább egy megelőző kísérlete, és a kísérletezők egynegyede öngyilkosságban hal meg. 

Aggasztó, hogy gyermekek és serdülők a covid-járvány óta gyakrabban követnek el öngyilkosságot. Az öngyilkossági kísérletet komolyan kell venni. Nem igaz, hogy aki túléli a kísérletet, az csak manipulál és zsarolja a környezetét.

Válságban a pszichiáter szakma? 

Az öngyilkosok több mint 90 százaléka mentális betegségben szenved a halála idején, ezek közül a leggyakoribb a súlyos depresszió. „Itthon havonta 200 ezer depressziós páciens van, de jó esetben a felük jut el az ellátórendszerbe” – emelte ki Dr. Molnár Károly. 

Mik a hajlamosító és a preventív tényezők?

Depressziós betegeknél különösen hajlamosítanak öngyilkosságra a súlyosan negatív életesemények, a tartós munkanélküliség, az agresszív, impulzív, pesszimista személyiségvonások, a reménytelenség érzése, a gyenge megküzdési stratégiák, az izoláció, a magányos életmód, a súlyos testi betegségek, az időskor és a megfelelő kezelés hiánya. De ismertek védőfaktorok is, ilyenek: a harmonikus, protektív családi légkör, a nagy gyermekszám, a kiterjedt emberközi, szociális kapcsolatok, a vallásosság, a várandósság és a gyermekágyi időszak, mentális betegség esetén pedig a hatékony kezelés. 

Az MPT vezetőségi tagjai, az ország vezető pszichiáter szakemberei arról is beszéltek, tévhit, hogy a magyar lakosság túlgyógyszerelt antidepresszánsokkal és szorongásoldókkal. Dr. Németh Attila hangsúlyozta, a koronavírus-járvány idején először a pszichiátriai osztályokat állították át covid-osztályokká, és a helyzet azóta sem állt helyre. Általános az is, hogy demenciával élő betegeket kell ápolniuk, ahelyett, hogy például öngyilkosság-prevencióval foglalkoznának. 

Egy befejezett öngyilkosság több tucat, akár 130 embert érinthet közvetlenül (rokonok, barátok, munkatársak stb.). Az öngyilkosok családtagjaival foglalkozik a Lélekben Otthon Alapítvány. Oriold Károly, a szervezet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban kilenc megyében egyáltalán nincs pszichoterápia. 

Óriási a szakemberhiány, egy pszichiáter naponta 40 beteget lát el, miközben ez a szám Svédországban 6 körül van. 

„Lepergett előttem az életem”

Hiába gondoljuk, hogy télen rosszabb az emberek mentális állapota, nyáron történik több öngyilkosság, illetve öngyilkossági kísérlet – a tudományos kutatások ezt mutatják. Valahogy úgy lehet ezt elképzelni, hogy az értintettek télen erőtlenek, de nyáron van „erejük”, hogy maguk ellen forduljanak. 

Anna átélte egy hozzátartozója öngyilkossági kísérletét. „Lepergett előttem az életem – idézte fel. – Nekem a pszichoterápia segített, hogy feldolgozzam, ami történt. Másrészről szerencsésnek is érzem magam, hogy nem vesztettem el őt, mert akik öngyilkosság következtében elvesztik egy szerettüket, bennük hatalmas lehet az önvád” – folytatta.  

„Orvosként dolgozom, és a sürgősségi osztályon sok öngyilkosjelölttel találkozom, aki megvágja a csuklóját, vagy megpróbálja felakasztani magát. Én azt látom, hogy nagyon nincs empátia a társadalomban azok felé, akik öngyilkosságot kísérelnek meg. Inkább hibáztatják őket, hogy »jaj, minek ugrott a vonat elé, minek akadályozta az emberek munkába jutását«. A társadalom többsége egyszerűen nem tudja, hogy egy ilyen tett mögött mennyi szenvedés, mennyi kín áll” – vélekedett.

Minden ötödik magyar ember depressziós tüneteket mutat

„Nagyon leterheltek a pszichiáterek Magyarországon” – mondta kérdésünkre Dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Hangsúlyozta, hazánkban egyre több a pszichés megbetegedés: 20 százalék a depresszió előfordulási gyakorisága, ami azt jelenti, hogy minden ötödik ember depressziós tüneteket mutat. Ez pedig nem egy hét alatt gyógyul, hanem akár hónapokig tartó hosszabb folyamat, másrészt komoly terhet jelent az érintett családjának is. 

„A depresszió egyik központi kiváltó tényezője a magányosság, az elszigeteltség vagy akár a társas magány is, ami úgy képeződik le az egyénben, hogy ő nem fontos, őt senki sem szereti, rá senkinek nincs szüksége. Ez elkeseredéshez, negatív életérzéshez, szomorúsághoz vezethet.” 

„A szociálpszichológiai kutatások azt mutatják, hogy legalább egy teherbíró, szeretetteljes kapcsolatra mindenkinek szüksége van” – részletezte a szakember. 

A depresszió kezelése gyógyszerrel, pszichoterápiával vagy ezek kombinációjával történik. „Nem ötéves pszichoanalízisre, hanem bizonyítottan hatékony terápiára – kognitív viselkedésterápia vagy interperszonális pszichoterápia – van szükség, így csökken a visszaesés esélye. A depressziós személy hozzáállása gyakran az, hogy kudarcot vallott, elrontotta az életét. A pszichoterápia ennek a negatív gondolkodásnak a megváltoztatásában segít, mert megtanulja az érintett, hogy másképpen viszonyuljon az élethelyzeteihez, megküzdési stratégiákat tanul. Az, hogy hibázunk, nem katasztrófa, hanem természetes dolog, az élet része. A lónak is négy lába van, mégis megbotlik” – szemléltette Perczel-Forintos Dóra.

Állami pszichoterápia – az utolsó végvárak

A probléma ott kezdődik, hogy Magyarországon állami ellátásban szinte lehetetlen, de mindenképpen nagyon nehéz pszichoterápiás kezelésben részesülni. Hogy miért? Azért, mert a tb-finanszírozású ambulanciák túl kevés anyagi támogatást kapnak, és egész egyszerűen nem tudják kigazdálkodni a szakemberek fizetését – ellentétben a magánrendelőkkel, ahol általában 20–30 ezer forint körül mozog egy terápiás ülés.
„Nálunk, a Semmelweis Egyetemen működik tb-finanszírozott pszichoterápiás ellátás. Olyanok vagyunk, mint a végvári vitézek, kitartunk, hogy azok a depressziós, szorongó személyek is részesülhessenek pszichoterápiában, akik nem tudják megfizetni a magánellátást. Öröm, amikor mi, szakemberek azt látjuk, hogy jobban lesznek a terápia után az emberek” – fogalmazott a klinikai szakpszichológus. 
A cél az lenne, hogy képes legyen eltartani magát egy pszichoterápiás rendelő, ugyanúgy, mint a magánellátásban, de szükség lenne sokkal reálisabb, a tényleges költségeket fedező finanszírozásra. 

„Nekünk nem drága műszerekre van szükségünk, hanem egy csendes szobára” – összegezte. 

A szakember vallja, a depressziós és a szorongásos betegségek enyhe és középsúlyos formáit – hasonlóan Angliához vagy Hollandiához – itthon is már az alapellátásban kezelni kellene, hiszen a háziorvos látja a legtöbb szorongó és depressziós személyt. 
„Néhány háziorvosi praxisra jusson egy pszichológus, aki ott helyben elérhető. A háziorvos mondhassa a betegének, hogy menjen át a szomszédos rendelőbe, ott ül a pszichológus. Az enyhe és mérsékelt depressziót így még időben meg lehetne fogni. A nemzetgazdaságnak is tízszer annyiba kerül a kezeletlen, mint a kezelt depresszió” – vélekedett a pszichoterapeuta. 

A megelőzés mindenki feladata

A szakember kiemelte, a depresszió, a szorongás elsősorban élethelyzeti nehézségekből – munka, párkapcsolat, egzisztencia, család – fakad, nem elsősorban a neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok az agyban – a szerk.) zavara. 

Mikor van az a pont, amikor már az öngyilkosság veszélye áll fenn? „A megelőzés mindenkinek a feladata. Meg kell hallani az elkeseredett gondolatokat, amik mindig a jövőre vonatkoznak. Ha saját magát látja negatívan az illető, hogy őt nem szeretik, az még nem feltétlenül jele az öngyilkossági szándéknak. 

De ha a jövőjéről gondolkozik negatívan: semmit sem fog már elérni az életében, nem látja a kiutat ebből a helyzetből, az már veszélyes lehet.

Ennek ellenére sajnos nem tudunk minden esetet megelőzni, nem akarom ezt az illúziót kelteni” – hívta fel a figyelmet. 

Komoly rizikótényező, ha korábban már volt öngyilkossági kísérlete valakinek, illetve ha a családban is volt ilyen eset. Hozzátette, a pszichiáter szakmát népszerűsíteni kellene, és közös érdekérvényesítő képességre lenne szükség. Illetve ma már létezik egészségpszichológiai egyetemi képzés is, hiszen fel kell világosítani a társadalmat: a depresszió nem stigma, nem szégyen, természetes, hogy előfordul. Más is szorong, más is depressziós, nem vagyok egyedül. Lehet segítséget kérni, és van kiút. 

Ha életuntságot érzel, gyakran gondolsz a halálra vagy öngyilkossági gondolatokkal küszködsz, fordulj bizalommal háziorvosodhoz, vagy keress fel pszichiátert, pszichológust, illetve hívd az ingyenes 116-123 lelki elsősegély telefonszámot! Van segítség, az öngyilkosság megelőzhető!