Fenntartható bolygó – Hússal vagy anélkül?

A World Resources Institute által publikált State of Climate Action 2023 című tanulmány, amely 2023. novemberében jelent meg, azt mutatta be, hogy hol tartunk a klímavédelmi célok megvalósításában. A tanulmány külön fejezetet szentelt az élelmezésnek és a mezőgazdaságnak. Várhatóan 2050‑re már tízmilliárd ember fog élni a Földön. Ezért a következő évtizedek nagy kihívása az élelmiszer- és tápanyag­ellátás biztosítása lesz az emberiség számára úgy, hogy közben a klímacélok se szoruljanak háttérbe. Mindezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha változtatunk az élelmiszergyártásunkon, illetve a fogyasztásunkon. 

Az élelmiszereinkhez köthető üvegházhatású gázkibocsátásnak például háromszor olyan gyorsan kellene csökkennie a jövőben ahhoz, hogy a 2030-as célt elérjük, mint ahogy csökkent 2006 és 2020 között. 

Ehhez legfőképpen egy újfajta proteinstratégiára lesz szükség, vagyis fenntarthatóbb állattenyésztésre, és a növényi proteinek mennyiségének növelésére az állati eredetűekkel szemben azokban az országokban, amelyekben nagy a hús­fogyasztás mértéke. 

A wisevoter.com 2020-as felmérése szerint globálisan és átlagosan évente 49 kilogramm húst fogyasztunk fejenként. A legtöbb húst Hongkongban, az USA-ban és Ausztráliában eszik (137, 124 és 121 kilogramm fejenként). Magyarország a huszonnyolcadik helyen áll, nálunk évente fejenként átlagosan 79,73 kilogramm hús kerül az asztalra. 

A tanulmány azonban kiemeli, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtását és a földhasználat mértékét nézve a kérődző állatok tenyésztése képezi a legnagyobb környezeti lábnyomot: a kérődzők fogyasztásával hétszer akkora, mint a sertés és a szárnyasok esetében. Ha pedig például a hüvelyes növényekkel vetjük össze, akkor húszszoros lábnyomot kapunk. 

Kép

Fotó forrása: Freepik

A kérődzők fogyasztásában 2030-ra a globális cél a heti két adag elérése, 2050-re pedig a heti másfél adag fejenként. Az emberiség 2020-ban átlagosan ennek a másfélszeresét fogyasztotta. De nagy területi különbségek mutatkoznak: Ausztrália és Új-Zéland háromszoros, Dél- és Észak-Amerika lakói kétszeres mennyiséget fogyasztottak a heti másfél adaghoz képest. 

Európában 2020-ban épphogy meghaladtuk a 2050-es célkitűzést. Afrika és Ázsia lakosai pedig nagyjából ennek a felét fogyasztották. 

Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ötévente végzi el az úgynevezett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatot. A legutolsó, 2019-es felmérés szerint a nők esetében 94 százalékot, a férfiaknál 91 százalékot tesz ki a szárnyas vagy sertés a húsfogyasztásban. A marhahúsfogyasztás a nők esetében 5 százalék, a férfiaknál 8 százalék volt. Mindkét nemnél 1-1 százalékot tett ki az egyéb húsok fogyasztása. 

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2023 novemberében a Facebook-oldalán az egészségmegőrzés és a fenntartható táplálkozás jegyében azt javasolta, hogy étrendünk legalább háromnegyedét növényi eredetű élelmiszerek (zöldségek, köztük hüvelyesek, gyümölcsök, köztük diófélék, olajos magvak és gabonák) tegyék ki. A fehérjefogyasztásban a változatosságot, és hetente legalább egy húsmentes nap beiktatását is tanácsolják. 

Sosem késő fontolóra venni ezeket a tanácsokat akár egészségvédelmi, akár környezetvédelmi motiváció vezérel bennünket. Hiszen tudományosan is bizonyított, hogy ami jót tesz a szervezetünknek, az jót tesz a bolygónknak is. 

A cikk Mészáros Fanni Kis döntések, nagy dilemmák című sorozatának keretében jelent meg a Képmás magazinban. További részei itt érhetőek el.

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.