Színésznek indult, költő lett belőle – mozikban a Bolond Istók című film

Balladák, Toldi, Petőfihez fűződő barátság. Leginkább ezekről ismerjük Arany Jánost, pedig a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja nem mindig készült költőnek. Még nem volt húszéves, amikor tanulmányait félbehagyva vándorszínésznek állt. Élete ezen epizódjáról nem szeretett beszélni, igyekezett titokban tartani. Egy fikciós tévéfilm most ezt az időszakot mutatja be. Mi történt a fiatal Arany Jánossal, mielőtt „koszorús költő” lett? Pataki Sára cikkéből kiderül.

Az Arany János fiatalkoráról szóló Bolond Istók film egy képkockája
A Bolond Istók című film egy képkockája – Fotó: Gordon Eszter/Filmsquad

Egy féléves színészkaland

„Nincs tapasztalatom, nincs egy ruhám se, de bármit megtennék a színházért” – egy alig 19 éves fiatal, Istók ezekkel a szavakkal jelentkezik színésznek egy debreceni színtársulathoz, 1836-ot írunk. 

Arról álmodozik, hogy színész lesz, így hátat fordít a tanulásnak, és otthagyva a neves Debreceni Kollégiumot csatlakozik egy vándorszíntársulathoz. Kezdetben csak színfalak mögötti munkákat kap, de igyekszik elérni, hogy a világot jelentő deszkákra léphessen, ráadásul ezt a vágyát még inkább felkorbácsolja a társulathoz kalandos úton csatlakozó ifjú színésznő, a rejtélyes múltú Sári, akibe beleszeret. A lány sem közömbös iránta, de a kapcsolatukat olyan viharok kísérik, amelyek Istók reményeit és szándékait a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt próbára teszik. Nehéz döntések várnak rá, amik az egész életére hatással lesznek.

A fiatalember nem más, mint Arany János, de ha mindenféle előzetes tudás nélkül ültünk volna be a moziba, akkor az, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb költője a címszereplőnk, csak a film utolsó képkockáin vált volna nyilvánvalóvá. Ez tudatos rendezői döntés volt, és működik is. Az alkotók célja ugyanis nem az volt, hogy hőstörténetet forgassanak. 

A Bolond Istók egy road movie-val kevert felnövéstörténet, amelynek elején egy naív, a színészetért bármire képes tinédzsert látunk, míg a film végén egy érett, kudarcokat megélt fiatalt, aki már költőként bontogatja szárnyait. 

A film Arany János életének sokáig féltve takargatott, szégyellt – és ezért titokban maradt – zsákutcáját, féléves színészkalandját mutatja be, amely őt művésszé és emberré formálta, egyúttal azzá az Arany Jánossá tette, akit mindannyian ismerünk. Van benne valami furcsa, valami humoros, ami fáj – így emlékezett vissza Arany élete ezen időszakára, amiről bár évtizedekkel később, de ő maga is írt. 

A Bolond Istók ugyanis Arany János elbeszélő költeménye. (Azonos címmel egyébként Petőfi Sándor is írt egy művet.) Arany saját magát nevezi Bolond Istóknak. Az első ének, amelyet néhány hónappal a világosi fegyverletétel után írt, tele van keserűséggel. A második énekben viszont a már ötvenen túli költő saját ifjúsága történetét meséli el, ekkor vetette először papírra féléves színészkalandját. A két ének megírása között húsz év telt el, és Arany sosem fejezte be a művet.

Kép
Arany János Bolond Istók film
Képkocka a filmből – Fotó: Gordon Eszter/Filmsquad

Valóság vagy fikció?

Arany 1836 februárjában Debrecenben a Fáncsy Lajos és László József igazgatása alatt működő színtársulathoz szegődött egy évre. Azonban pár hónap múlva feloszlottak, így a fiatal színészpalánta egy Hubay nevű színész által toborzott és részben a feloszlott társulat romjaiból szervezett vándorszínész-csapathoz csatlakozott.

Vándorlásuk során Nagykároly, majd Szatmár, végül Máramarossziget lett a célállomás. Arany a néhány hónapig tartó hányattatás során megtapasztalta az egyre érezhetőbb nyomort, végül kialudt a színészet iránti rajongása.

Egy éjszaka állítólag álmában halottnak látta édesanyját, ezért elhagyta a társulatot, és gyalog hazaindult. 

Ezt a Hubay Emmánuel Színi Társulatával töltött féléves színészkalandot mutatja be a film. A kiindulópont valós tehát, viszont maga a történet fikció.

Hegedűs Georgina forgatókönyvíró, társrendező részletes kutatómunkát végzett Arany János életének eddig titkolt, kevéssé ismert fejezetéről, azonban nagyon kevés forrás van arról az időszakról. Arany János maga úgy nyilatkozott róla, hogy fordulópontot képezett az életében, de szeretné, ha erről senki nem beszélne.

Akkoriban az irodalomtörténészek körében – Gyulai Pál irodalomtörténész, műkritikus révén – elterjedt, hogy Arany Petőfihez hasonlóan csapnivaló színész volt. Ezt megcáfolni sem merték abban a korban, viszont napjainkban megjelentek új szempontok, amik szerint egyáltalán nem biztos, hogy ők olyan tehetségtelenek lettek volna a színpadon. 

Az 1800-as évek közepén ugyanis harsány, nagy gesztusokra épülő színészi előadásokat láthatott a közönség, de feltehetően Arany és Petőfi is egy másik irányt hozhattak be, amit később Egressy Gábor honosított meg itthon. Ő alapított erre iskolát, amely a beleélésen, átélésen alapult. Feltehetően Arany is ezt követte, mint drámaszerető és -értő ember. 

Kép
magyar film Bolond Istók
Képkocka a filmből – Fotó: Gordon Eszter/Filmsquad

Pályakezdő színészek a főbb szerepekben 

Nemcsak Bolond Istók, vagyis Arany János karaktere, hanem például Hubay, Szákfy és Hegedűs is létező személyek voltak. Szákfy József társigazgatója is volt annak a színháznak, ahová Arany először felvételt nyert. 

Ő volt az első színházigazgató, aki fix bért fizetett a színészeinek, sőt színész-szakszervezet – akkori nevén Színészölelde – megalapításában is részt vett. 

Hubayról – aki a filmben egy darabig Istók mentoraként jelenik meg – annyit lehet tudni, hogy a valóságban a Debreceni Színház színész-rendezőjeként működött. Érdekes adalék, hogy később, amikor Arany már Nagykőrösön élt, megjelent a városban Hubay a későbbi társulatával. Ám hiába hívták, Arany nem ment el az előadásra, nem akart a rendezővel találkozni. 

Hegedűs a filmben Istókhoz hasonlóan a társulat kezdő színésze. Hegedűs Lajos is létező személy, kicsit fiatalabb volt Aranynál, szintén otthagyta a kollégiumot, hogy színésznek álljon. Viszont ő nem hagyta el a színészi pályát, hanem sok nélkülözés után felvételt nyert a Nemzeti Színházba, ahol később mint drámaíró és igazgató dolgozott, nagy karriert futott be. Nyughelye a Fiumei úti sírkertben található. 

Pályakezdő színészek 

A címszerepben, Istókként a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben végzett Liber Ágoston látható. Mellette Gellért Dorottya (Sári), továbbá Jordán Adél (Anna, Hubay felesége), Hajdu Steve (Szákfy József, színész), Pál András (Hubay) és Puskás Balázs (Hegedűs, kezdő színész) tűnik fel a vásznon. Liber Ágoston második nagyjátékfilmjében – Kárpáti György Mór 2022-ben megjelent Jövő nyár című filmjében már főszerepet játszott – bizonyíthat, de ki kell emelni a szintén pályakezdő Gellért Dorottya és Puskás Balázs játékát is. A Bolond Istók tévéfilmnek készült, idén a Legjobb tévéfilmnek járó díjat hozta el a Magyar Mozgókép Fesztiválról. Október 3-ától a mozikban is vetítik majd. 

Miért nem írt szerelmes verseket Arany?

A tévéfilm romantikus történetszála Istók és Sári szerelmét mutatja be. Sári egy kitalált karakter, akit a költő életének nőalakjaiból gyúrtak össze az alkotók. Arany nővérét és anyját is Sárának hívták, illetve a Bolond Istók című elbeszélő költeményben is van egy Klárcsi nevű, könnyűvérű színésznő, akivel Istók szöveget tanult.

Írj egy verset vagy szerenádot!

A Filmsquad Kft. Vers- és szerenádíró pályázatot hirdetett a film közösségi oldalán. „Írj egy legfeljebb 12 soros szerelmes verset vagy egy legfeljebb 1 perc hosszúságú zenés szerenádot, amit előadsz és videóra veszel, és oszd meg a poszt alatt kommentben!” – kérik. A legjobbnak ítélt verset Liber Ágoston főszereplő szavalja el egy videóban a film közösségimédia-oldalain. A legjobb szerenád szerzőjét, egyben előadóját egy látogatással jutalmazzák a Fóti Filmgyárban. A győztes beleshet a kulisszák mögé, megnézheti a díszletet, körbevezetik a jelmeztárban, sőt még jelmezeket is felpróbálhat. Beküldési határidő: szeptember 29. vasárnap éjfél.

Mint a forgatókönyvíró hangsúlyozta, Arany Jánosnak markáns nőalakok voltak az életében, viszont nincs klasszikus szerelmi költészete. Mi lehetett az az első szerelem, amely után ő nem írt több szerelmes verset? Erre is magyarázatot adhat a Bolond Istók című film. 

A film producere Major István, az ő nevéhez a kötődik az Aurora Borealis, a Szia, Életem!, a Liza, a rókatündér. Rohonyi Gábor (Brazilok, Szia, Életem!) rendező mellett társrendezőként közreműködött Hegedűs Georgina, a Bolond Istók forgatókönyvírója. A film képi világáért Gosztola-Schenker Ábris (Mellékhatás, A Király, A tanár) operatőr felelt, míg a látvány Valcz Gábor, a jelmezek Kemenesi Tünde munkáját dicsérik. A Bolond Istók vágója Czakó Judit, a zeneszerzője pedig Csengery Dániel (Liza, a rókatündér, A nemzet aranyai, Ida regénye) volt. A Bolond Istók című filmet a Filmsquad gyártotta és forgalmazza.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti