Egy öregember is álmodhat luxusapartmanról? – Idősotthonok várólistái és bekerülési költségei
A „mit kezdjünk idős hozzátartozóinkkal” téma életünk bizonyos szakaszaiban mindannyiunkat érint, először unokaként, később gyermekként, végül magunk is időskorba lépve a saját bőrünkön érezzük az életszakasz kihívásait. Ma Magyarországon tízből három nyugdíjas ember él egyedül, és az Irmák Nonprofit Kft. 2022-ben készült felmérése szerint az idős magyarok 70 százaléka magányosnak, sőt kiszolgáltatottnak vallja magát. A folyamatos egészségügyi ellátás és a társaság iránti igény azonban gyakran akkor merül fel az érintettekben és családjaikban, amikor az idős ember már nincs a fizikai és mentális képességei teljes birtokában, vagyis a váltás egyre nehezebbé válik számára. Az idősotthoni bekerülés várakozási ideje jelenleg átlagosan két-három év, ez az időszak rendkívül embert próbáló lehet a család és az érintett számára is. Előre kell tehát gondolkodnunk.
A család kapkod, az idős ember elveszettnek érzi magát
A fizikai és szellemi hanyatlás hosszú évekig, akár évtizedekig tartó folyamat is lehet, ami egy váratlan pillanatban drámai helyzetet idéz elő az idős hozzátartozó állapotában, és a család ekkor kapkodni kezd. Sok idős ember igyekszik titkolni a távol élő család elől, hogy fölé kerekedett a magány, hogy már nem tud megküzdeni a lakóhelye állította problémákkal, esetleg alulfűtött, korszerűtlen lakásban próbál fennmaradni, ahol csak a rutinjai tartják még a felszínen. Ilyenkor egy kisebb egészségügyi vészhelyzet is megboríthatja a kényes egyensúlyt, és egyik napról a másikra hárulhat a családra a feladat, hogy megoldást találjanak a helyzetre.
A kutatás szerint az idősek 70 százaléka szívesen vonulna otthonba, ha még jó mentális állapotban tudna beilleszkedni az új közösségbe, s nem a kórházból kerülne át szatyrokba csomagolt kis életével egy nem is általa választott ismeretlen közegbe.
Ezért fontos erre az időszakra aktívan készülni és időben szétnézni a lehetőségek között.
Az időskorúak intézményi ellátásában lényegében három út közül választhatunk: az idősotthonok (állami, önkormányzati vagy egyházi), a nyugdíjasházak és a luxusszolgáltatásokat nyújtó nyugdíjasházak között. E három lehetőség eltérő árakat és kényelmi–egészségügyi szolgáltatásokat tartalmaz, amelyekkel fontos tisztában lennünk ahhoz, hogy jó döntést hozzunk. Hasonlít a helyzet ahhoz, amikor azt fontolgatjuk, hogy egyetemista gyermekünk egy négyágyas kollégiumi szobában, a folyosón lévő zuhanyzóval és közös kenyérpirítóval töltse-e a diákéveit, vagy kivegyünk neki egy egyszemélyes albérletet jakuzzival és saját rockbandával a zeneszobában. Ez a döntés azonban nem csupán négy évre szól.
A KSH utolsó adatai szerint 835 idősek otthona nyújt ma szolgáltatást Magyarországon, amelyekben 52 ezer idős ember él, országszerte nagyjából kétezer szabad hellyel. Ez átlagosan 3–5 év várakozási időt is jelenthet egy szabad helyre, amennyiben a kérelmező a kérelmezés pillanatában megfelel a feltételeknek. Az idősek ellátása kötelező állami feladat, amelyet jogszabály (a szociális törvény) határoz meg, és rendeletek, utasítások szabályozzák.
Idősek otthona: jogilag szabályozott, de változó színvonalú ellátás
Az idősek otthona tehát olyan intézmény, amelynek működése törvényi keretek között zajlik, vagyis ha idős hozzátartozónk a jogszabályok szerint jogosult igénybe venni a szolgáltatást, az intézménynek várólistára kell vennie a kérelmezőt. A várólistára kerülés nem jár beköltözési kötelezettséggel, és több intézmény várólistájára is fel lehet iratkozni.
A jelenleg érvényes jogszabályok szerint idősotthoni elhelyezésre az jogosult, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, és egészségügyi állapota miatt napi 4 óránál több ápolási időre van szüksége, amit házi betegápolás keretében már nem tud ellátni az egészségügyi rendszer. Idősotthonba olyan 18. évét betöltött személy is beköltözhet, aki állandó betegsége miatt hasonló gondozási szükséglettel bír.
Ha a háziorvos igazolja a gondozási szükségletet, az idősotthon dolgozója előgondozás keretében kimegy a családhoz, felméri az állapotát, és felveszi őt a várólistára. A KSH 2015-ös közérdekű adatközléséből az derült ki, hogy egy budapesti, 100 fő bentlakóval működő idősek otthonában a megüresedő helyekre nagyjából ugyanannyi fő volt várólistán, mint amennyi lakójuk volt: ez az elkeserítően hosszú várakozást sejtető adat azóta valamelyest javult, bár a budapesti helyek ma is nehezen elérhetők.
Az idősotthonokba kerüléshez általában nem kell egyszeri belépési hozzájárulást fizetni, ha nem igényel a beköltöző külön egyágyas vagy kétágyas szobát. (Ezeknek a belépési díja 500 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet.) A havi térítési díj idősotthonok esetében a nyugdíj 80 százaléka (ezt a törvény határozza meg), illetve maximum az intézmény által megszabott térítési díj. Ha a nyugdíj mértéke nem teszi lehetővé az intézmény által kiszabott díj kifizetését, a családnak kell kipótolnia azt.
A térítési díj általában havi 120–150 ezer forint körül mozog. Az összeg tartalmazza a napi háromszori étkezést, a mosatási költséget és a 24 órás felügyeletet, amelynek minősége erősen függ a személyzet létszámától.
Idősotthonba saját bútort nem lehet vinni, különdíjért többnyire lehet tévét vagy hűtőgépet bérelni. Heti egyszer vagy kétszer van lehetőség orvosi rendelés igénybevételére, és többnyire mentálhigiénés szakember is rendelkezésre áll. Az idősotthonok lakói számára a szabad mozgás lehetősége adott, több napra is eltávozhatnak az intézményből. Fontos tudni, hogy pszichiátriai betegséggel vagy szerfüggéssel küzdő idős embert az idősotthonba nem vesznek fel, számukra sajátosabb ellátást nyújtó otthonok állnak rendelkezésre a várólista kivárása után.
Az idősotthonba kerülés pszichés terhe óriási lehet. Azért intik óva az idősotthoni ellátás igénybevételét fontolókat az idősekkel foglalkozó lelkisegély-szolgálatok, mert az a tapasztalatuk, hogy az idősotthonokban élő klienseik gyakran veszítik el a motivációjukat és életkedvüket amiatt, hogy tehernek érzik magukat. Ám az általános félelmekkel szemben sok idős ember egy jó közösségbe kerülve élete alkonyán szinte kivirágzik, hiszen a közösség megtartó ereje vitathatatlan. A jó választás létfontosságú lehet…
Gondozóház: félig otthoni, félig intézményi ellátás
A gondozóházak időleges, átmeneti jellegű ellátásra jöttek létre: egy súlyosabb betegség, csípőprotézis-műtét vagy stroke utáni lábadozás időtartamára az idős beteg esetében. A gondozóházakban lehetőség van csak délelőtti, vagy csak délutáni benntartózkodás igénybevételére is, ha a család a fennmaradó időben ki tudja szolgálni a hozzátartozót. A gondozóházak mára inkább a várólistán lévő idősek átmeneti ellátását oldják meg.
Nyugdíjasházak: saját apartmanok, amelyek hasonlíthatnak az egykori otthonhoz
A nyugdíjasházak nem a szociális törvény alapján működő ellátási formát nyújtanak, hanem polgárjogi szerződésen alapuló szolgáltatások, vagyis nem vállalnak át állami feladatot, és nem finanszírozza őket az állam.
A nyugdíjasházakban bizonyos belépőösszeg és havi térítési díj ellenében az idős beköltöző egy kis otthont, apartmant kap, amelynek a használati díját fizeti beköltözéskor. Új életterébe bútorait, állatait, növényeit is viheti magával.
A nyugdíjasházakban az árral arányos számtalan szolgáltatás várhatja a lakót: közös terek, szórakozási formák, szauna, uszoda, menüválasztás, színes és változatos programok, közösségteremtés. Az ellátás ára itt nagyjából 8–16 millió forintos belépési összeg, és 150–300 ezer forint körüli havi térítési díj. A gyógyszerekért, gyógyászati eszközökért itt is, mint az idősotthoni ellátás esetén, külön kell fizetni.
Időskori álom luxuskivitelben
A luxus-nyugdíjasházak működési elve ugyanez, csak a szolgáltatások színvonala és gazdag választéka emeli külön kategóriába. Ezt a szintet nehéz öngondoskodás és előre összegyűjtött vagyon nélkül elérni. A kényelem, az életkörülmények és a lehetőségek tekintetében ez az ellátási forma inkább az időskori bölcsesség és életszeretet kibontakoztatásának időszaka lehet, mint a megfosztottságé és a kiszolgáltatottságé.
Fodrász, manikűrös, masszőr, színházlátogatás, nyaralás, hangversenyek, wellness, ősfás park, horgászat… minden beépíthető a szolgáltatások közé. Itt jól megfizetett és készséges személyzet lesi a bennlakók kívánságait. A magán-nyugdíjasházakba bekerüléshez még arra sincs szükség, hogy az igénylő elérje a nyugdíjkorhatárt.
A belépési díj egy luxus-nyugdíjasotthonba 50 millió forint fölött kezdődik.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az időskorra szóló döntéseket magának az idős embernek kell meghoznia úgy, hogy ebben a döntésben családként mellette állunk, segítjük. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy váratlanul idősotthonba kerülni feldolgozhatatlan trauma lehet, a megszokott környezetből való kiszakadás az utolsó kapaszkodót húzhatja ki egy idős ember reszkető kezéből. A döntés ezért őt, és csakis őt illeti meg, pusztán az életkora miatt nincs joga a családnak azt gondolni, hogy az érintett nem tud a saját életéről és utolsó éveiről úgy dönteni, ahogy azt a saját érdekei és megküzdési technikái engedik.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Ő ettől még jó gyermeke a szülőjének” – Az idősgondozás útvesztőiben segít eligazodni a Non tu solus
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
