Ha kevesebbet eszünk, elkerülhetjük a rákot? – Debreceni kutatók a táplálkozás és a rák kapcsolatáról

A rák kialakulása mint evolúciós folyamat

A Debreceni Egyetem kutatói mintegy öt évvel ezelőtt kanadai és ausztrál kollégáikkal csatlakoztak ahhoz a Montpellier-központú nemzetközi vizsgálathoz, amely a táplálkozás és a tumorok kialakulásának kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta az állatvilágban. „A rák kialakulása a biológia talán legkutatottabb területe, azt viszont csak az elmúlt években ismerték fel, hogy ez egy evolúciós folyamat. A legtöbb ráktípus a többsejtű szervezeten belül keletkező sejtvonalak között alakul ki” – kezdi Tökölyi Jácint, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének egyetemi docense. 

A kutatás során édesvízi hidrákat és zebrahalakat vizsgáltak, hiszen már a legegyszerűbb testfelépítésű állatokban is kialakulhatnak tumorok. A táplálék mennyiségét és az etetés sűrűségét változtatták: sokszor sokat, ritkán sokat, sokszor keveset vagy ritkán keveset adtak enni nekik. 

Azt tapasztalták, hogy az étrend korlátozásával megakadályozták vagy lassították a rák kialakulását.

Ősi állatfaj
A zebrahal trópusi eredetű háziasított pontyféle, körülbelül öt évig él. Egyre elterjedtebb kísérleti állatfaj a genetikában. Az édesvízi hidra a csalánozók közé tartozik, nagyon ősi állatcsoport. A kísérleti állatokat a debreceni kutatók természetes közegből gyűjtik. Nem laboratóriumi folyamatokat vizsgálnak, hanem azt, hogy az evolúció során miért alakult így a fejlődésük, az öregedésük. 

Kép

A debreceni kutatók által vizsgált édesvízi hidrák egy fekete-fehér felvételen – Fotó: Németh Erzsébet/unideb.hu

Egerek, majmok, emberek

A táplálékmegvonás pozitív hatása már relatíve jól ismert az emlősöknél, viszont most általánosították az állatvilág egészére. Illetve míg a táplálkozás és az öregedés közötti kapcsolat jól kutatott terület, addig a táplálkozás és a rák kapcsolata már kevésbé. Ezért is nagy jelentőségű a mostani vizsgálat.
„Az édesvízi hidra nagyon távoli rokona az emlősöknek, ugyanakkor egyszerű testfelépítésű. Ami az emlősöknél komplexen, nála leegyszerűsített formában figyelhető meg: így a tumorok kialakulása, a regenerációs képesség, az öregedés, az őssejtek sorsa is” – részletezi az egyetemi docens. Emlősökön, patkányokon és egereken a 20. század közepén bizonyították, hogy ha éheztetik őket – nem kórosan, hanem mérsékelten, 20–30–40 százalékkal kevesebb ételt adnak nekik –, akkor tovább élnek, csökken a betegségek, így a tumorok kialakulásának kockázata. Vagyis a rágcsálóknál a kevesebb táplálék megnövekedett túléléssel jár együtt. (A táplálékmegvonást az evolúcióbiológiában kalóriarestrikciónak nevezik.) Később főemlősöknél, rézuszmajmoknál is hasonló következtetésre jutott a tudomány. 

De ha az állatvilágban igen, ki lehet-e mutatni a rák és a táplálkozás közti összefüggést nálunk, embereknél? „Egy rosszindulatú daganat több évtized alatt alakul ki az emberi szervezetben. Legalább öt-hat mutációnak kell bekövetkeznie a testi sejtekben, ezek a mutációk évtizedek alatt halmozódnak fel. Hogy a halmozódást megváltoztassuk, évtizedekig kell követni a kísérleti alanyt, legyen az ember vagy állat. Ez nagyon nehezen megvalósítható” – hangsúlyozza az egyetemi docens.

Alacsonyabb kalória, hosszabb élet

Az embereken végzett vizsgálatok ezért nem feltétlenül a daganatos betegségekhez, inkább az öregedéshez kötődnek, erről viszont már egyre többet tudunk. „A Nyugat-Európára és Amerikára jellemző, szénhidrátban és húsban gazdag táplálkozás sok egészségügyi paraméterre káros. Ezzel szemben Dél-Európában élnek a leghosszabb ideig relatíve egészségesen az emberek, ahol az úgynevezett mediterrán diétát követik: sok zöldség, olajos magvak, olívaolaj” – sorolja a szakember.

Kép

Kép: Freepik

Vagyis az biztosnak tűnik, hogy az alacsonyabb kalóriatartalmú táplálékok élethossznövelő hatással rendelkeznek, és csökkentik például a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. A legérdekesebb példája ennek Japán, ahol a világon a legmagasabb a centenáriusok, azaz a száz éven felüliek száma. Okinawa szigetén rengeteg alga alapú táplálékot fogyasztanak. 

„Érdekes tanulság, hogy ha az ott élők gyerekei elköltöznek az USA-ba, visszaesik az átlagos várható élettartamuk” – hívja fel a figyelmet.

„Nem lesz piacképes termék”

Tehát az biztos, nem mindegy, mit eszünk. De mi a helyzet a mennyiséggel, ha állatoknál működik, beválhat-e a táplálék csökkentése az embereknél is? „Valószínűleg működik, de kevesen kutatják. Senki nem fektet pénzt abba, hogy a táplálékmegvonás hatását vizsgálja, hiszen, ha működik, nem fogják tudni eladni az élelmiszereket. Ez gazdasági szempontból csapdahelyzet. Ebből nem lesz piacképes termék. Sokkal kevésbé előnyös, mint egy gyógyszert kifejleszteni – szögezi le Tökölyi Jácint. – Másrészről embereken kísérletezni nagyon nehéz és nem etikus. Hogyan vegyünk rá valakit arra, hogy ne egyen vagy kevesebbet egyen évekig? Ettől függetlenül azért zajlanak kutatások arra nézve, mennyi ideig, milyen mértékben kell csökkenteni a táplálékot, hogy érezzük az előnyös hatásait” – teszi hozzá. 

Ha már gyógyszer, léteznek úgynevezett táplálékrestrikciós mimetikus szerek, amelyek segítségével hasonló hatást lehet elérni, mintha kevesebbet ennénk. Azaz bőséges evés mellett is úgy érzékeli a szervezetünk, mintha diétáznánk. Az egyik leggyakrabban erre használt vegyület a rezveratrol, amely természetes módon többek közt gyümölcsök, termések héjában vagy a vörösborban is megtalálható. Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól nyugodtan fogyasszunk vörösbort mértéktelenül, de kis mennyiségben elismertek a jótékony hatásai. 

Kép

Tökölyi Jácint – Fotó forrása: www.unideb.hu

Ki- és bekapcsolni a genetikai szabályozást

Térjünk vissza egy kicsit az emberektől újra az állatokhoz, hiszen ez közelebb vihet a saját testünk működésének megértéséhez. Mi történik az állatoknál, ha sok táplálékot kapnak, és mi, ha kevesebbet?

„Megváltozik a sejteken belüli genetikai szabályozás. Ha sok a táplálék, bizonyos gének bekapcsolódnak, amelyek a szaporodást, növekedést segítik, ez pedig a rákos sejteket is segíti, mivel a rák folyamatos osztódást, szaporodást jelent. De ha táplálékszegény környezetben van az állat, akkor önfenntartási mechanizmus lép életbe: fokozódik a stresszel szembeni ellenállóképesség, belső védekezési mechanizmusok indulnak be azért, hogy az állat túléljen, ez pedig a rákos sejtek osztódására nézve kedvezőtlen feltételeket teremt” – részletezi Tökölyi Jácint 

A kutatók a kísérletek során a táplálék adagolásával képesek megvalósítani egyfajta ki- és bekapcsolást, ahogy a mimetikus szerek is szaporodási, növekedési módból túlélési módba tudják kapcsolni az állati szervezetet. 

„Valószínűleg az embernek is ezt kellene tennie: túlélési módba kapcsolni azért, hogy minél tovább éljen.” 

„Azt kell üzenni a szervezetünknek, hogy most túl kell élni, és utána majd jobb lesz” – véli a kutató.