Gyermekeink étrendje és a gabona – Csak ott mellőzzük teljesen a glutént, ahol orvosilag bizonyított az érzékenység!

Gabonapelyhek, zabkásák és müzlik, péksütemények, tészták és rizsfélék, extrudált kenyér és puffasztott búza. Olyan gabonából készült ételek ezek, amelyek már a kisgyerekek étrendjének is részei, a picik már jóval egyéves koruk előtt megízlelhetik őket. Az ezekkel történő hozzátáplálás a hazai dietetikusok és védőnők által követett irányelv szerint a gyerekek 5 hónapos korától kezdődhet meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha betöltik a 4 hónapos kort, már kaphatnak az anyatej vagy a tápszer mellett más élelmiszereket, köztük gabonákat is. Ezek közül a rizs az első szilárd táplálékok között szerepelhet. „Gabonafélékből kezdetben nagyon kis mennyiségeket kell adni, például egy-egy evőkanálnyi gabonapépet, vagy valamilyen gluténtartalmú alapanyagból, például lisztből vagy darából készült ételt.

A gluténtartalmú gabonák mennyisége ezt követően emelhető, de 12 hónapos kor előtt ilyen élelmiszer önálló étkezésként így sem ajánlott.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és más nemzeti hatóságok irányelvei ebben a kérdésben egyébként nem egységesek, vannak olyan országok, amelyek a hozzátáplálást eleve csak 6 hónapos kortól javasolják, így korábban gabonákat sem ajánlanak” – mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. 

Mennyiség és minőség 

A hozzátáplálás megkezdésekor nemcsak arra kell figyelni, hogy a gabona mennyisége csekély legyen, hanem arra is, hogy maga az alapanyag pontosan milyen, miként van feldolgozva. Hiába tartjuk egészségesebbnek a teljes őrlésű gabonákat és a belőlük készült termékeket, például liszteket, azok a kicsiknek nem ajánlottak. Ez pont amiatt van, ami a későbbi táplálkozásban az ilyen alapanyagok egyik plusz értékét adja: hogy rostban gazdagok. „A gabonák héjában lévő, vízben nem oldódó élelmi rostok nagyon nehezen emészthetők, ezekkel a babák éretlen bélrendszere nem boldogul. Emiatt kell a kicsiknek barna rizs helyett hagyományos fehér rizst adni, és a lisztek, darák közül is a finomított változatokat választani. Korábban ezért ajánlottak a gyerekeknek háztartási kekszet és a babakekszeket is. Ezek használata a mai álláspont szerint – mivel hozzáadott cukrot és egyéb adalékanyagot is tartalmaznak – nem ez a legideálisabb megoldás. Helyettük jobb a kicsikkel úgy megismertetni a glutént, hogy püréjükbe belekeverünk például egy kis finomlisztet” – mondja a dietetikus. 

Mikor jöhet a teljes őrlésű? 

A legkisebbek nem kaphatnak teljes őrlésű gabonákból készült termékeket, de óvodáskorban már fogyaszthatják ezeket is. Az ő étrendjük már hasonló felépítésű, mint a felnőtteké, különbség csak az adagok méretében van. Hatéves kortól a porciók már nagyobbak is lehetnek, ettől az életkortól már 50 gramm kenyér, 30 gramm zabpehely, 100 gramm főtt tészta vagy 100 gramm főtt rizs számít egy adagnak. 

Ilyenből naponta hármat ajánlott elfogyasztani, és törekedni kell rá, hogy közülük legalább egy teljes értékű legyen. Ez lehet például egy teljes őrlésű gabonából készült péksütemény, vagy köretként barna rizs. 

A hagyományossal szemben érdemes előnyben részesíteni a barna lisztből készült tésztákat is. Jó, ha a gyerekek gyakran kapnak olyan gabonaféléket is, mint a köles, a bulgur és a kuszkusz. 

Kép

Kép: Freepik

A gyanú nem elég 

A gyerekek esetleges gluténérzékenysége az esetek többségében viszonylag hamar – az ilyen alapanyagok bevezetésekor – kiderül, ilyenkor a tünetek sokkal árulkodóbbak, mint a felnőtteknél. A szülők jellemzően azt tapasztalják, hogy gyerekük sír és a hasát fájlalja, puffad és hasmenése lesz, másrészt elmarad a fejlődésben. Ezeket a panaszokat az okozza, hogy a glutén egy autoimmun folyamaton keresztül károsítja a bélbolyhokat, ami miatt felszívódási problémák alakulnak ki, az elfogyasztott tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni. Gluténérzékenység később is kialakulhat, ilyenkor jellemzően valamilyen gyulladásos bélrendszeri elváltozás indítja be az autoimmun folyamatot. „Ha fölmerül a gluténérzékenység gyanúja, akkor első körben különböző vértesztekkel – ellenanyagok kimutatásával – igazolják azt. A diagnózis megerősítésére bélbiopszia is szükséges lehet. Ha igazolódik a gluténérzékenység, akkor az étrendből teljesen ki kell iktatni ezt a fajta gabonafehérjét. Arra viszont figyelni kell, hogy a diagnózis megfelelő legyen, az IgG-tesztek erre a célra önmagukban nem jók, azokat a szakemberek nem tekintik teljes értékű vizsgálati módszernek” – emeli ki Szűcs Zsuzsanna. 

Annak tisztázása, hogy a gluténérzékenységre utaló tünetek hátterében pontosan mi áll, azért is fontos, mert az egyes problémáknál más-más diétát kell követni. 

Emiatt gyanú esetén nem szabad a glutén elhagyásával próbálkozni, hanem orvoshoz kell fordulni, és egyértelmű diagnózist szerezni. 

Csak okkal szabad diétázni 

Ha valódi gluténérzékenységről – tehát cöliákiáról – van szó, akkor a kicsik táplálásából minden gluténtartalmú gabonát ki kell iktatni, étrendjük még nyomokban sem tartalmazhatja ezt a fehérjét. Ilyenkor még olyan vágódeszka vagy egyéb eszköz sem használható, ami korábban gluténtartalmú élelmiszerrel vagy alapanyaggal érintkezett. Ennek oka, hogy a cöliákiánál egészen kis fehérjemennyiség is károsíthatja a bélbolyhokat és a bélnyálkahártyát. Ezzel szemben az egyéb érzékenységeknél előfordulhat, hogy csak a búzát kell mellőzni, a többi kalászost nem. Ilyenkor nem maga a glutén okoz gondot, hanem egyéb olyan fehérje, ami a búzában fordul elő. Ha ez a helyzet, akkor a rozs, az árpa és a zab fogyasztható lehet. „Az ilyen jellegű érzékenységek hátterében több ok is állhat. Például olyan felszívódási zavar, amit egy adott enzim működési problémája eredményez, vagy olyan immunválasz, amit ugyan nem a gluténra, de valamelyik gabonafehérjére ad a szervezet. A pontos okot ma már molekuláris diagnosztikai módszerekkel is fel lehet tárni, végezhetők genetikai vizsgálatok. Emiatt a kép ma már sokkal árnyaltabb, mint régebben, amikor vizsgálati módszerek híján szinte minden gabonával kapcsolatos problémát cöliákiának tartottak” – emeli ki a dietetikus. Ha nincs szó gluténérzékenységről, akkor a gyerekek étrendjéből nem jó mellőzni a gluténtartalmú kalászosokat. „A mentes termékekkel az a legnagyobb gond, hogy a rosttartalmuk alacsony. Ez azért probléma, mert Európában a teljes értékű gabonák nagyon fontosak ebből a szempontból, az elfogyasztott rostanyagok nagy hányada ezekből származik.

A másik gond, hogy a rugalmas, puha és szellős tésztaszerkezet kialakításáért elsősorban a glutén felelős, ha az hiányzik, akkor a megfelelő textúrát csak adalékanyagokkal, illetve sok esetben zsír és cukor hozzáadásával lehet biztosítani. 

Emiatt ezek az élelmiszerek összetétel szempontjából nem mindig számítanak túl jónak” – mondja Szűcs Zsuzsanna. 

Csínján a cukorral 

Az egészségesnek tartott gabonapelyhek és müzlik sem feltétlenül előnyösek, ezeket sem jó válogatás nélkül megvenni a gyerekeknek. A gond az, hogy nehéz belőlük olyat találni, ami valamilyen formában ne tartalmazna hozzáadott cukrot vagy valamilyen cukortartalmú növényi szirupot, például almasűrítményt, kókuszvirágcukrot vagy agávészirupot. Az ezekből eredő cukortartalmat mindig meg kell nézni a termékek csomagolásán, és olyat kell keresni, amit csak minimálisan édesítenek. A legjobb őket házilag elkészíteni például zabpehelyből, olajos magvakból és aszalványokból. Utóbbiakat a magas cukortartalom miatt csak kis mennyiségben szabad hozzáadni a keverékhez. Előállítható otthon granola is, aminek az alapját szintén a zabpehely adja, azt kell összeforgatni magokkal és a fűszerekkel – például a fahéjjal –, majd összedolgozni olajjal és mézzel. A cukortartalom miatt a mézre is figyelni kell, nem szabad belőle túl sokat használni. Az apróra vágott aszalványokat a már elkészült keverékhez lehet hozzáadni kis mennyiségben. Ha a mix kész, a keveréket csak bele kell simítani egy sütőpapírral kibélelt tepsibe, majd időnként átkevergetve 180 fokon sütni 15 percig. A cukortartalomra a müzliszeleteknél is figyelni kell, azokból sem jó olyat adni a gyerekeknek, amelyek túl édesek. Náluk a cukor kérdésköre azért is kiemelt fontosságú, mert ha pici korukban hozzászoknak az édes ízekhez, később nehezen mondanak le róluk.  

A cikk a Képmás magazinban jelent meg 2023-ban. A magazinra előfizethet itt.