A nyaraló illatától a macskagyökérig – segítség az alvászavarok felismeréséhez és megszüntetéséhez
Hányszor hallottuk már, hogy a stressz, a szorongás, az alvászavar és a depresszió korunk legismertebb népbetegségei? De vajon tisztában vagyunk -e vele, hogy ezek a problémák mind-mind összefügghetnek? Cikkünkben Bölcs Judit gyógyszerész és dr. Vida Zsuzsanna szomnológus szakorvos segítségével annak járunk utána, hogyan kerülhetők el a sokszor félreismert alvási problémák, és mit tehetünk, hogy mielőbb megszabaduljunk tőlük.
Ha társaságban szóba kerül az alvászavar, valamiért egyből a „Harcosok klubja” című film egyik jelenete ugrik be elsőként. Talán azért, mert a történet elején a főszereplő álmatlanságára az orvosa nem hajlandó gyógyszert felírni, helyette inkább macskagyökeret és több mozgást javasol neki.
De hogy történik ez a valóságban? Egy ilyen helyzetben mikor elegendő csupán a gyógynövény? Mi a teendő, amikor már a felírt erős gyógyszer sem segít? Egyáltalán mikor kell orvossághoz nyúlnunk? Megannyi kérdés, amelyekre nem biztos, hogy egyedül megtaláljuk a helyes választ...
Mikor beszélünk alvászavarról?
Kezdjük talán azzal a szakemberek által is hangsúlyozott megnyugtató ténnyel, hogy ha valaki egy éjszakát nem tud végigaludni, az ő esetében még nem beszélhetünk alvászavarról. Ilyenkor többnyire még egyáltalán nincs szükség altatóra. Sőt, cikkem megszólalói is kifejezetten amellett érvelnek, hogy ameddig lehet, próbáljuk meg altatók nélkül átvészelni az álmatlan éjszakáinkat.
Ha viszont alvási nehézségünk négy napnál tovább fennáll, már szinte biztos, hogy valamilyen alvászavarral állunk szemben.
A fenti kitétel mellett dr. Vida Zsuzsanna szomnológus, neurológus, a Benyovszky Orvosi Központ és a JóAlvás Központ főorvosának szavai szerint akkor állapítható meg alvászavar, ha alvásproblémánk jelentős életminőségi zavart okoz, ha az elalváshoz szükséges idő meghaladja a harminc percet, ha az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg, továbbá, ha az ébredés a tervezettnél egy órával hamarabb történik.
„Az alvászavar relatív fogalom, ugyanis, ha valaki ki tudja pihenni magát annak ellenére, hogy rosszabbul alszik, elégedett lesz; más pedig az egyébként kielégítő alvása mellett is lehet panaszos. Hogy a jó alvás kinek mit jelent, az tehát részben szubjektív élmény” – mondja Vida Zsuzsanna.
„Ha az ember ritmusos életvitelt alkalmaz, tehát ha körülbelül ugyanakkor kel, fekszik és étkezik mindig, kialakul a természetes életritmusa. A mai felpörgött világban persze ezt nehéz kivitelezni, mégis ez volna az ideális” – teszi hozzá Bölcs Judit gyógyszerész, a Budai Korona Patika vezetője.
Mik lehetnek a kiváltó okok?
Közismert adat, hogy a lakosság egyharmada küszködik valamilyen alvászavarral, amelyekből az alvástudomány már százfélét ismer. Alvászavarok kialakulhatnak akár egy életviteli változás, például egy új munkahely miatt is. Ám nagyon sok tényező befolyásolja, hogy el tudunk -e aludni.
Például, hogy „alvás-üzemmódba” kapcsolunk-e, azaz kellőképp rákészülünk-e az éjszakai pihenésre, vagy sem.
Sokszor pszichés tényezők miatt nem tudjuk álomba ringatni magunkat, például azért, mert a nyaralónkban teljesen más illat van, mint a jól megszokott otthoni hálószobánkban.
Kevesen tudják, hogy az alvászavarok hátterében egyéb – például belgyógyászati, reumatológiai, kardiológiai, pulmonológiai, sőt pszichiátriai – betegségek is állhatnak. Ezek közül is kiemelendő az úgynevezett alvásbetegségek csoportja (például az alvási apnoe betegség), amelyek kivizsgálása kifejezetten szomnológusi feladat. A fájdalommal járó betegségek is gyakran okoznak alvászavart.
Többségünk szereti halogatni az orvoshoz menetelt, és elkezdünk önmagunk doktorai lenni, például az internet segítségével. Aki viszont nem rest, az háziorvoshoz, vagy – ritkább esetben – egyből szomnológushoz fordul, ahol a kezelést megelőzően kikérdezik a beteget az életmódjáról, hogy egyedül él-e, vannak -e háziállatai, illetve, hogy éri-e elegendő természetes fény.
„Sajnos a rendelésre érkező betegek sokszor már a végstádiumban érkeznek hozzánk.
Ebben a szélsőséges esetben a páciens azonnali megoldást szeretne, hiszen számára az a legfontosabb, hogy végre alhasson.
Ilyenkor altatót vagy más kémiai alapanyagot tartalmazó gyógyszert adunk a betegeknek. Amennyiben nem ennyire rossz a helyzet, kipróbáljuk a gyógynövényalapú készítményeket” – avat be a lehetséges forgatókönyvekbe Vida Zsuzsanna.
Az álmot hozó gyógynövények
A gyógynövények bizonyos fajtái nyugtató, relaxáló hatásukról ismertek, emiatt segíthetnek az alváshoz nélkülözhetetlen ellazult állapot elérésében. Ráadásul másnap nem érzünk tőlük levertséget, és még függőséget sem okoznak. Fontos, hogy hatásukat csak hosszabb idő után fejtik ki – ez akár egy hét is lehet.
„Szinte mindegyik nyugtató gyógynövényes készítményben vagy gyógyteakeverékben van macskagyökér. Komlót, citromfüvet, illóolajat tartalmazó készítmények is megfelelők a kívánt hatás elérésére. A sáfrány is alkalmas, hiszen kiváló relaxáló altatószer” – mondja Bölcs Judit patikus.
Vida Zsuzsanna szakorvos a kúrában szereplő gyógynövényeket minden esetben egyénre szabottan választja ki: „Már a kezelés elején megbeszélem a betegekkel, hogy a gyógynövényterápia nem hosszú távú megoldás, csupán gyors segítség. Hogy melyik gyógynövény a leghatásosabb, az személyenként változó. Nyilván függ attól is, hogy kinek melyik szimpatikus, mert önmagában már az ronthatja a hatékonyságot, ha a páciensnek olyan szert írok fel, amit nem szívesen vesz be. A levendula minden formájában nagyon sok betegemen segít, de mostanában divatba jöttek a keleti gyógynövényeket tartalmazó készítmények is, és a komló is nagyon jó altató” – teszi hozzá a szomnológus főorvos.
Ha a felírt gyógynövények ellenére is azt vesszük észre, hogy nem javul a helyzetünk, akkor semmiképp nem vehetjük félvállról, mert valami komolyabb egészségügyi probléma okozza az alvási nehézségünket.
Ebben az esetben meg lehet próbálkozni a kémiai alapú gyógyszerekkel – persze kizárólag orvosi felügyelettel.
Kémiai altatószerek
A kémiai alapú altatók akut helyzetekben nagy segítséget jelenthetnek, de számos mellékhatásuk lehet. Egyes betegeknél ellentétes hatást váltanak ki, vagy hosszabb szedési idő után a szervezetből történő kiürüléskor elvonási tünetek léphetnek fel, például szorongás, figyelemzavar, szédülés. Az altatók egyes típusai függőséget is okozhatnak.
„A betegek nagy része ott rontja el, hogy a kezelőorvosát megkerülve elkezd emelni a gyógyszeradagján. Sokszor a betegek hozzáállásával van a baj, mert szeretnének mindent egyből megoldani – mondja Bölcs Judit. – Mindenképpen orvosi konzultációt igényel ez a helyzet is, hiszen lehet, hogy csupán egy családi feszültség áll a háttérben, amire alkalmazható lenne akár egy enyhe szorongásoldó is. Persze, ez a megoldás sem veszélytelen.”
Egy kis melatonin
Nem mehetünk el szó nélkül az alvási ciklusunkat irányító hormon, a melatonin mellett sem. Míg a kortizol az a stresszhormon, amelyik a nappali túlélésünket szabályozza, a melatonin a testünk által termelt éjszakai hormon, amely a biológiai óránkért felelős. Ha ennek termelődése felborul, azaz a kortizol mennyisége éjjel is magas szinten marad, az akadályozza a melatonintermelést.
A számítógép és a telefon kék fénye, különösen, ha közvetlenül lefekvés előtt ér minket, gátolja a melatonintermelődést – egy újabb ok, amiért nem tudunk aludni.
„A melatonin alapú étrendkiegészítőket általában azoknak írják fel, akik sokat repülnek a kontinensek között, és az időeltolódások miatt nem tud helyreállni a biológiai órájuk. Ez egy szervezetbarát hormon, amely egyáltalán nem káros” – mondja Bölcs Judit.
De a gyógyszerész arra is felhívja a figyelmet, hogy „túl egyszerű lenne, ha minden alvászavart a melatoninhiánynak tulajdonítanánk. A probléma ennél sokkal bonyolultabb, ezért nehéz kezelni és eltalálni az optimális altatót az optimális mennyiségben” – teszi hozzá a patikus.
Mi lehet a valódi, nem csupán tüneti megoldás?
Összességében kijelenthetjük, hogy altatók átmeneti megoldás gyanánt ugyan alkalmazhatók, de csak tüneti javulást eredményeznek, és az alapproblémát nem szüntetik meg. Az ok kiderítése és kezelése, adott esetben az életmód megváltoztatása – a káros stressz kerülése, a táplálkozás újragondolása, több testmozgás a szabad levegőn, több énidő, relaxáció, pozitívabb világszemléletre hangolódás – jelenti a hosszú távú megoldást. Próbáljuk meg még az elején felismerni a bajt, és lehetőség szerint mielőbb látogassuk meg orvosunkat! Ha pedig egyik éjjel szimplán nem tudunk elaludni, gondoljunk Vida Zsuzsanna főorvos egyszerű tanácsára: „Ha valakinek beválik, nyugodtan számoljon felhőket! Bármilyen módszert lehet alkalmazni, néha tényleg egy apró segítségen múlik az egész. A legfontosabb, hogy a szervezetünk alvás közben regenerálódjon, és kipihenten ébredjünk!”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>