„A hódoknak köszönhetem, hogy Fülöp herceget személyesen megismertem”
Karrierje során számos csodás pillanatot élhetett át Illés Gyöngyi. Közgazdászként a rendszerváltás után elsőként induló amerikai menedzserképzőn végzett, részt vett a Cannes-i Reklámfilmfesztiválon, valamint Magyarország első csapatában vált pálinkamesterré. De élete egyik legnagyobb élménye az volt, hogy találkozhatott és megismerkedhetett Fülöp herceggel, II. Erzsébet angol királynő férjével.
Ki ne képzelte volna el, vajon milyen lenne személyesen találkozni az angol királyi ház valamelyik tagjával? Milyenek lehetnek a való életben? Amikor megtudtam, hogy Gyöngyi átélte ezeket a pillanatokat, csillogó szemű kislánnyá váltam, és minden részletre kíváncsi voltam.
Úgy tudom, személyesen találkoztál Fülöp herceggel. Egy teljes napig élvezhettétek egymás társaságát. Mesélnél ennek a hátteréről?
Abban az időszakban az OBI Magyarországra érkezését menedzseltem, marketingigazgatóként dolgoztam. A vállalat logójában volt egy hód. Egy helyes kis narancssárga hód, amely kinézetre merőben eltér egy igazitól, de nagyon aranyos, a jelentése pedig komoly, hiszen tükrözi a vállalat kultúráját. A hód állandóan építgeti, csinosítgatja az otthonát, épít egy várat magának hordalékfából vagy ágakból, folyamatosan résen van, és azonnal pótolja a hiányosságokat, tehát karbantartja a lakhelyét. Ez az áruházlánc pedig pontosan erre szakosodott: felújításra, karbantartásra.
A nagy találkozás eseménye is a hódokhoz kötődött: abban az évben, vagyis 1994-ben volt a 150. évfordulója annak, hogy kilőtték az utolsó vadon élő hódot Magyarországon.
Vadászták a prémjéért és a húsáért is. Ennek tudatában úgy döntöttünk, szeretnénk visszatelepíteni ezt az emlőst a magyar vizekbe. Komoly feladatnak néztünk elébe. Összefogtunk a World Wide Fund for Nature -rel, vagyis a Világ Természeti Alappal, amelynek a fővédnöke Fülöp herceg volt.
Ezt akkora eseménynek tekintették, hogy még a fővédnök, Fülöp herceg is tiszteletét nyilvánította a nagy napon?
Igen, meghívtuk, és elfogadta az invitálást. Később mesélte, hogy mindig is szerette a természetet, nagy természetjáró volt, és amikor ideje engedte, elment kirándulni feleségével, Erzsébet királynővel együtt. A természetvédelem kiemelt helyet foglal el a királyi család értékrendjében. Az első telepítés a Gemenci erdőben történt. Ez akkor három régióra volt osztva: a legszélső területre minden kiránduló beléphetett, a középsőt csak vezetővel járhatták be az érdeklődők. A legmélyebb helyekre csak nagyon kiváltságos alkalmakon léphetett be ember, ezeket a részeket meghagyták a természetnek, emberektől szigorúan elzárva. Mi erre a területre szerveztük a hódok visszatelepítését.
Mesélted, hogy te voltál Fülöp herceg aznapi kísérője. Milyen volt a valóságban Erzsébet királynő férje?
Nagyon közvetlen embernek ismertem meg. Mindenki felé érdeklődéssel fordult, szinte minden érdekelte. Nagyon kíváncsi volt a munkánkra, azok történeteire, illetve a kalandos útra, ahogy belekerültünk ebbe a visszatelepítő programba.
Amikor vele beszélgetett az ember, olyan érzése lett, mintha a herceg mindig is várt volna arra, hogy megismerje a beszélgetőpartnerét.
Én is pont ilyennek képzeltem el, olvasva a nyilatkozatait, látva a barátságos tekintetét. A találkozás előtt fel kellett készíteni téged? Mégiscsak egy herceggel készültél megismerkedni!
Igy van, komoly felkészítőkön vettem részt. Mindenre oda kellett figyelnem. Egy ilyen magas pozícióban lévő embert nem lehet csak úgy megszólítani. Az első pillanatban, amikor a betanított módon megszólítottam, csak legyintett, és arra kért minket, hogy maradjunk a sir megnevezésnél. A lazaságát az is mutatta, hogy a séta sok részénél a testőrei távolabbról követtek, lemaradtak.
A nap végén hivatalosak voltunk a Gundel Étterembe egy ünnepi vacsorára, ahol ugyancsak sokat beszélgettünk a természetvédelemről, a fiatalság terveiről, a rendszerváltozás utáni reményekről. Gyakorlatilag egy teljes napot eltöltöttem vele.
Milyen benyomása volt Magyarországról? Szívesen jött hozzánk?
Tudta, hogy a felesége, Erzsébet királynő felmenői között magyar rokoni szálak is vannak, így mintha rokonnép lettünk volna, úgy jött hozzánk.
A családjából mindenki lovas ember, így a lovas nemzet imidzse még közelebb hozta őt az országhoz. Úgy tudom, hogy több lovas eseményre is visszalátogatott Magyarországra.
Feszélyezve érezted magad a jelenlétében?
A kézfogásával már minden feszélyezettségem feloldódott. Mélyen az ember szemébe nézett, sokat mosolygott. Nagyon magas volt, de még erre is figyelt a beszélgetések során, hiszen mindig lehajolt, ha valaki kérdezett vagy válaszolt neki valamit, az ember arcába féloldalt beletekintve hallgatta meg a beszélgetőpartnerét. Nagy bizalom sugárzott belőle.
Sikerült végül az erőfeszítéseitekkel visszatelepíteni a hódokat?
Igen, sikerült. Nagyon sok hódot importáltunk Lengyelországból, Finnországból és Németországból. Ezek a jóságos eurázsiai fajhoz tartoztak, amelyek jellemzően nem tesznek kárt a környezetben, ellentétben a „gonosz” kanadai hódokkal, amelyek elrágják a fák törzseit, és olyan gátakat építenek, amik megakadályozzák a vizek szabad áramlását.
Ennek köszönhetően úgy érzem, alkottam már olyan dolgot az életemben, ami maradandó, hiszen az újratelepítéssel kivezethették ezt az emlőst az úgynevezett „vörös könyvből”, amely a Magyarországon kipusztult vagy fokozottan veszélyeztetett állat- és növényfajokat tartalmazza.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>