A főnököd érdeke is, hogy érdekelje, hogy vagy! – Ha nem teszi, azt a munkáltató is bánja

„A járvány berobbanása után egyre több dolgozó jelezte a vezetőknek és a HR-szakembereknek, hogy segítségre van szüksége. Sokan nem bírták összeegyeztetni a családot és a home office-t, amíg egyeseknél az egyedüllét, valamint a járvánnyal járó frusztráció nehezítette a mindennapokat. Ekkor keresett fel bennünket több vállalat, hogy előadásokat és egyéni konzultációkat tartsunk a munkavállalóiknak” – emlékezett vissza Kovács Orsolya szakmai vezető, aki azt is hozzátette, hogy az utóbbi időben a BeBalanced Pszichológiai Pontnál is megsokasodtak az olyan megkeresések, amelyek a dolgozók stresszkezelésére, a munka és magánélet közötti egyensúly kialakítására, illetve megtartására irányultak.

A pandémia nyomában felbukkanó bizonytalanság, a lezárások és a gazdasági változások nagy nyomást helyeztek ránk, ami a munkahelyünkön is megmutatkozott. A Világgazdaság ősszel mutatta be a Hays Magyarország tavalyi felmérését, amelyben több mint 18 ezer munkavállalót kérdezett arról, hogy milyen hatással volt rájuk a járvány. A kutatásból kiderült, hogy a dolgozók több mint felének romlott a mentális egészsége a pandémia alatt.

Kovács Orsolya úgy véli, hogy ott, ahol a vezetők nem helyeztek hangsúlyt az alkalmazottak jóllétére, sok kiégéses eset ütötte fel a fejét. Ez többek között fókuszálatlan jelenlétet eredményez, nem beszélve a gyakori megbetegedésekről.

Azok a cégvezetők, akik nemcsak a teljesítményt várták el a kollégáktól, hanem meg tudták kérdezni tőlük azt is, hogy vannak, nagyobb eséllyel tudták megtartani a csapattagokat.

A pszichológus szerint hazánkban a mentális egyensúlyt célzó szolgáltatások még gyerekcipőben járnak, de a járványnak köszönhetően egyre nagyobb rájuk az igény. A szakértő kifejezetten örül ennek, elmondása szerint korábban a cégek csupán kampányszerűen, egy egészségnap vagy -hét megszervezése erejéig foglalkoztak a munkavállalók mentális egészségével.

„A nyugati országokban 70-80 százalék közötti azon alkalmazottak aránya, akik elvárják a munkáltatójuktól, hogy foglalkozzon a mentális egészségükkel. Azt gondolom, ez az arány Magyarországon is hasonló lehet, a fiatal generációnak például kifejezetten nagy az igénye erre” – hívta fel a figyelmet a szakember az eredményekre, hozzáfűzve, hogy a Pszichológiai Pont kutatási eredményeiből viszont az látszik, hogy a vezetők egy része még mindig egyfajta gyengeségnek tartja azt, ha valakihez odafigyeléssel fordul.

Orsolya szerint ezen a téren gondolkodásmódbeli váltásra lenne szükség, mert a mentális egyensúlyt támogató szolgáltatásokkal például az a reménytelenségérzet, amely a kiégés egyik jele, időben kezelhető. Ezek prevenciós, de intervenciós jelleggel is alkalmazhatók. A munkavállalók viszont nem mindig tudnak elegendő időt és pénzt szánni erre, ezért a felelősség a vezetőkre hárul. Az ebbe való anyagi befektetés mindenképp meg fog térülni nekik.

„Ha a munkavállaló azt érzékeli, hogy ő fontos annyira a vezetőjének és a cégnek, hogy ebben segítenek neki, akkor az nagy megbecsültséggel és hálaérzettel szokott járni.”

„Ez kihat az egész csapat működésére is, hiszen, ha egy csapatban egyetlen ember nincs jól, akkor azt a többiek is megérzik” – hangsúlyozta Orsolya.

A szakember arról is beszélt, hogy még mindig az a jellemző, hogy multicégeknél vezetnek be hasonló szolgáltatásokat, de az olyan startupoknál és középvállalkozásoknál is jelen van ez, amelyeknek van külföldi kirendeltsége. A megrendeléseikből az látszik, hogy az IT, illetve a tanácsadói szektor az, ahol a legtöbbet fektetnek ebbe a területbe. 

Müller Diána, a Yettel Magyarország Zrt. szervezetfejlesztési vezetője elmondta, hogy vállalatuk évek óta kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók jóllétére, a vírushelyzet viszont erősen katalizálta az ezzel kapcsolatos intézkedések fontosságát. Az alapvető egészségügyi intézkedések mellett belső segítő közösségeket szerveztek: például közös maszkvarrást indítottak a kollégák körében az üzleteikben dolgozóknak.

„Azoknak az alkalmazottaknak, akiket jobban megviselt a helyzet, támogató konzultációt és mentálhigiénés segítő hálózatot biztosítottunk, amelyekhez önkéntes coachok, pszichológusok jelentkeztek. A vállalat vezetőit webinárokon fejlesztettük, hogy hatékonyan menedzselhessék a távmunkát, és közel 700 kollégát képeztünk a távoli munkavégzés és a lelki egyensúly fenntartása témájában. Havi elkötelezettség-felmérést is végzünk, hogy beazonosítsuk azokat a területeket, amelyek fokozott figyelmet igényelnek” – mondta Diána.

A vállalatnál kiemelten figyelnek a nehéz helyzetben lévőkre, ezért cégen belül létrehoztak egy Szolidaritási Alapot is, amelybe a jobb helyzetben lévő kollégák pénzt ajánlhatnak fel, amit a vállalat megdupláz, a rászoruló kollégák pedig pályázatot nyújthatnak be, és egyszeri anyagi támogatásért folyamodhatnak. Emellett négyhetes apasági távollétet vezettek be, és a koronavírus ideje alatt életre hívták a „Számíthatsz ránk!” programot.

A szolgáltatás keretein belül a munkatársak családtagjai is térítésmentesen fordulhatnak szakemberhez, ha magánéleti, pénzügyi vagy akár jogi kihívással szembesülnek.

Mivel a cég munkatársait jelenleg nagyon foglalkoztatják a szomszédban zajló háborús események, a „Számíthatsz ránk!” program továbbra is elérhető a munkavállalók számára. Diána szerint a közösség ereje, egymás segítése az ukrajnai konfliktus idején is szemmel látható: a kollégák örömmel és nagy erőkkel segítenek úgy és abban a formában, ahogy a saját erőforrásaik és lehetőségeik engedik. Azon önkéntes munkatársaknak, akik a háborús krízishelyzet enyhítésére humanitárius szervezetekhez csatlakoznak, fizetett szabadnapot biztosítanak.

Az alkalmazottak mentális jólléte nem feltétlenül pénz, sokkal inkább hozzáállás kérdése. Azok a beosztottak, akik úgy érzik, hogy a főnökük nyitott a problémáikra, lehet vele beszélni, és kellően rugalmas (például a home office-os napok bevezetésével kapcsolatban, vagy olyan családi problémák esetén, amelyek ad hoc jelennek meg a munkavállaló életében), sokkal kiegyensúlyozottabbak, mint azok, akik szorongásuk közepette zárt kapukat kénytelenek döngetni. 

Kovács Orsolya úgy gondolja, hogy a jövőben még nagyobb igény lesz a mentális egyensúlyt célzó szolgáltatásokra, és azok a munkahelyek, ahol még mindig a régi munkamodellt követik, vagyis próbálják minél inkább kisajtolni az emberekből a teljesítményt, le fognak maradni a többiektől.