Kórházi pincékben küzdenek az újszülöttekért – nincs fűtés, alapvető eszközök hiányoznak a túléléshez
Már most látszik, hogy az öt éven aluli gyermekek halálozási arányát katasztrofálisan megnöveli az Ukrajnában dúló háború. A harcok sújtotta városokban az újszülött-, koraszülöttellátó osztályok lényegében kórházi pincékbe költöztek, ahol nincs fűtés, generátor, megfelelő technikai felszereltség. Ha ezek a kisbabák lehűlnek, az egyenes út a halálukhoz, sokuknak esélye sincs a túlélésre, mondta dr. Deierl Anikó Londonban élő magyar neonatológus, aki társaival igyekszik segíteni az ukrán orvosokat. Ha megnyílna egy humanitárius folyosó, akkor sem biztos, hogy a babákat ki tudnák menteni, ugyanis Kijevben például nincs a szállításukra alkalmas mentőautó és elegendő szakképzett személyzet. Jelenleg a lengyelek fogadják a veszélyeztett terhes anyákat, csecsemőket azokból a városokból, ahova még nem ért el az orosz invázió. A magyar határ felé talán biztonságosabb lenne az út, ám jóval hosszabb is.
„Ezer kisbaba születik naponta Ukrajnában, és körülbelül tíz százalékuk speciális orvosi segítséget igényel. Ukrajnában és Európában az öt év alatti halálozás 60-70 százaléka eleve koraszülésből adódik” – magyarázza dr. Deierl Anikó, az újszülöttek ellátásával foglalkozó neonatológus szakorvos. A londoni Imperial College Healthcare NHS Trust orvosa most több munkatársával együtt azon dolgozik, hogyan tudnák segíteni az óvóhelyeken hősiesen küzdő ukrán orvosokat. E cikk írásakor még kapcsolatban volt egy kijevi óvóhelyen dolgozó neonatológus orvossal is. Több kollégája dolgozott már hasonló körülmények között, felszerelés hiányában például Afrikában, így most az ukrán orvosoknak, ápolóknak próbálnak tanácsokat adni, dokumentumokat készíteni, hogyan tartsák melegen a piciket, hogyan táplálják őket, vagy hogyan kezeljék, ha egy baba oxigénhiánnyal születik.
De a szomorú valóság az, hogy a háború sújtotta városokban a koraszülött intenzív osztályok, azaz a PIC-ek (Perinatális Intenzív Centrum) gyakorlatilag képtelenek működni, az elektromosság, az oxigénellátás kritikus, a fogyóeszközöknek nincs utánpótlása.
Már most látszik, hogy a háború katasztrofális hatással lesz Ukrajnában az öt éven aluliak halálozására.
Sok újszülöttnek esélye sincs a túlélésre
„Ezeket a gyerekeket melegen kell tartani, mert ha lehűlnek, az egyenes út a halálukhoz. Ez normál körülmények között sem mindig egyszerű. Sapka, műanyag zacskók, takarók szükségesek. A pincékben pedig nincsen fűtés, nincsenek köldökcsatok, tehát alapvető felszerelések is hiányoznak. A táplálásuk is probléma, hiszen egy anyának ilyen háborús körülmények között elmehet a teje. Tanácsoltuk nekik, hogy amennyiben az édesanya ott van, tartsák folyamatos bőrkontaktusban ezeket a gyerekeket” – folytatja a szakember. „Azoknak a babáknak, akik harminc hétre vagy annál korábban születnek, esélyük sincs a túlélésre, mivel az ő stabilizálásukhoz, életben maradásukhoz intenzív terápia szükséges. A bunkerekben elektromosság, oxigén és megfelelő technikai felszerelés sincsen. A légzéstámogatás nagyon limitált” – festi le a szomorú valóságot dr. Deierl Anikó.
Elektromosság, generátorok, fűtőtestek, termáltakarók, valamint higiéniai eszközök: kisméretű pelenka, popsitörlő, kézfertőtlenítő, steril eszközök. Ezekre van szükség, hiszen hideg tél van most Ukrajnában. „De amire a legnagyobb szükségük lenne, azt hiszem, az a béke, ám azt nem tudom, ki tudja nekik elhozni” – ezt már Nagy Lívia, a Melletted a Helyem Egyesület alapítója mondja. „Ezeknek a babáknak a hatékony ellátása súlyosan függ az elektromosságtól és a gépektől, így azzal, hogy lekényszerülnek egy pincébe, a lélegeztetésüktől kezdve minden megkérdőjeleződik.
A New York Times videójában kézzel lélegeztetnek újszülötteket, nem tudom, ezt meddig lehet úgy csinálni, hogy a gyermekeknek ne sérüljön az idegrendszere. Nem kellenek bombák ahhoz, hogy gyerekek haljanak meg.
Az, hogy ilyen helyzetbe kényszerítenek egy intenzív ellátóegységet, már magában életveszélyes állapot. A videó néhány másodperce számomra komplett tragédia” – hangsúlyozza.
Melletted a Helyem Egyesület:
Az egyesület célja, hogy Magyarországon csökkentsék a koraszülések számát, és javítsák a koraszülöttek egészséges túlélési arányát. Orvosok, nővérek, érintett szülők hozták létre azért, hogy a koraszülött- és az újszülöttellátás család- és babacentrikusabb formában működjön. Az egyesület hiteles információt nyújt a szülőknek, hiszen az ő szerepük, jelenlétük is fontos a baba gyógyulása során.
https://www.facebook.com/mellettedahelyem/
https://www.mellettedahelyem.hu/
Jelenleg lehetetlen a kimentésük
A személyzet azonban kitart, és továbbra is próbálja a szüléseket levezetni, a gyerekeket ellátni és életben tartani. Szintén problémát jelent, hogy Ukrajnának nincs olyan koraszülött-mentőszolgálata, mint például Magyarországon a Péter Cserny Alapítvány. Egyetlenegy erre alkalmas mentőautó van Kijevben, amelyet valószínűleg most másra használnak. Anikó és kollégái úgy tudják, Kijevbe és Dnipróba (itt készült a fent már hivatkozott videó) lehetetlenség bármilyen felszerelést is bejuttatni. Nekik valószínűleg kiútjuk sincsen, egészen addig, amíg egy humanitárius folyosó meg nem nyílik.
„De, ha létre is jönne humanitárius folyosó, nincs arra erőforrás, hogy ezeket a gyerekeket kimenekítsék. Ez Lengyelország vagy Magyarország felé nagyon komoly mentőakció lenne” – teszi hozzá a neonatológus. Ezeket az autókat ugyanis úgy kell elképzelni, mint egy komplett intenzív osztályt. Gyerekenként egy kocsira lenne szükség képzett személyzettel. Az is kérdés, hogy a szülők beleegyeznének-e a mentőakcióba, mert ez akár egyenlő lehet a halálos ítéletükkel is.
Az egygyerekes anyukák bizonyára ott maradtak a kórházban lévő csecsemőjük mellett, de sok olyan anyuka is van, akiknek el kellett menekülniük a többi gyermekükkel, az ő babáik most magukra maradtak.
„Hagyják abba a bombázást!”
„Rengeteg képet kaptunk, de nem osztjuk meg őket, mert súlyosan traumatizálnak. Nagyon nehéz felfogni, hogy tőlünk pár száz kilométerre egy civilizált ország civilizált egészségügyi állapotából mi lett. Milyen helyzetbe kergették őket” – folytatja ismét Lívia, aki folyamatosan kapcsolatban van az ukrán és más európai, nemzetközi szülőszervezetekkel, újszülöttellátásért felelős szervezetekkel. Miközben beszélünk, pont az ukránoktól kap üzenetet. Egy újabb lista jött arról, hogy milyen adományokra lenne szükség.
„Hagyják abba a bombázást, ezeket a gyerekeket ne kelljen föl-le szállítani a pince és az osztály között! Amit még biztosan tudunk: ilyenkor a személyzetet védeni kell. Azok a gyerekek, akik lélegeztetést igényelnek, amit a pincében nem lehet biztositani, fönn maradnak” – mondja Lívia. Reálisan nézve végesek az orvosok, ápolók, nővérek lehetőségei is, a személyzet egy része be sem jut a kórházba, mert amikor bombázás van, nem tudnak elindulni. Mások napok óta benn vannak, mert senki nem tudja őket leváltani. Hogy meddig van erejük erre, nagy kérdés. Vannak olyan kórházak, ahova most senki sem jut el, értük csak imádkozni lehet.
„Sakk-matt helyzetben vagyunk, mert ha el is indítunk bármilyen humanitárius segítséget, nem tudjuk, hogy eljut-e az egy adott kórházba, és hogy addigra áll-e még az a kórház” – világít rá az egyesület alapítója.
Lengyel társszervezet várja a pénzadományt
Jelenleg a lengyelek próbálják kihozni a veszélyeztetett terhes anyákat, hogy ne Ukrajnában szülessen meg a babájuk, hanem valahol az Európai Unióban. Illetve próbálják azokból a kórházakból is menteni a csecsemőket, édesanyákat, ahol még nincsenek harcok. A Melletted a Helyem Egyesület partnerszervezetét lehet központilag pénzadománnyal támogatni, amit kifejezetten az újszülöttek és a koraszülöttek segítésére, mentésére fordítanak. Múlt hétvégén ők már juttattak át felszerelést a koraszülöttellátás számára Ukrajnán belülre, nem csak a határra. De Kijev, Harkiv és egyéb városok annyira körbe vannak zárva, hogy oda már nem tud eljutni a szállítmány.
„A koraszülötteket, újszülötteket sokszor a nemzetközi, gyerekeket segítő szervezetekben sem képviselik olyan szinten, mint amennyire arra szükség lenne, pedig az öt év alatti halálozás nagy része újszülöttkori problémákhoz, koraszüléshez kapcsolódik” – tudom meg Anikótól. Kijevben egyébként onkológiai osztályokat kellett bezárni, daganatos gyerekek kezelése szakadt meg. Felvetődött az is, hogy Debrecenbe, Miskolcra és Nyíregyházára is érkezhessenek beteg gyerekek, csecsemők, koraszülöttek.
Jelenleg talán a magyar határ felé vezet a legbiztonságosabb, ugyanakkor a leghosszabb út.
Eközben az Európai Perinatológiai és Neonatológiai Társaságok, valamint betegszervezetek közös állásfoglalást juttattak el kontinensünk országaiba. Ebben arra kérnek minden kormányzatot, hogy sürgősen biztosítsák az ukrajnai egészségügyi intézmények számára az ellátáshoz szükséges eszközöket, védjék meg a sérülteket ellátó egészségügyi dolgozókat, valamint különösen a nőket, a várandósokat és a gyermekeket, akik a háború legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb áldozatai. Arra is felhívták a figyelmet, hogy minden európai állam ratifikálta a Gyermekjogi Egyezményt (az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el, Magyarország 1990-ben írta alá – a szerk.). Ezzel többek közt vállalták, hogy megvédik a gyermekeket az erőszak minden formájától, és megfelelő intézkedésekkel védelmet, humanitárius segítséget nyújtanak azoknak, akik menekülni kényszerülnek.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>