Férfi testtel a női öltözőben – A genderháború a sportéletet sem kerüli el

„Nem akarom kritizálni Liát – bármi történik is, Lia Isten gyermeke, értékes személy –, de a testek úsznak a testek ellen. Ez egy férfitest, amely a nők ellen úszik. És ez a férfitest soha nem változhat. Ez a férfitest mindig is férfitest lesz” – írta Cynthia Millen, az USA Swimming egykori vezető tisztviselője, aki három évtizeden át dolgozott a szervezetnél, mielőtt lemondott volna titulusáról. Millen egy transznemű sportoló, Lia Thomas versenyzése ellen tiltakozott, aki a nőkkel együtt áll rajtkőre. A hírről a Washington Times számolt be tavaly év végén.

Mint írják, Thomas nemrég a női úszócsapattal kezdett versenyezni, miután három évig a férfi úszócsapatban sportolt, aztán több mint két és fél évig hormonpótló terápián vett részt. A nemváltás után a szezonban első helyen áll az NCAA-ban a nők között 200 és 500 gyorson, Ohióban pedig két amerikai egyetemi rekordot is megdöntött.

Millen szerint azonban egyáltalán nem fair, hogy a transznemű sportoló a nőkkel méri össze erejét.

Thomas ugyanis olyan testi adottságokkal rendelkezik, amelyekkel a legjobb női úszókat is messze maga mögé utasítja, akik így elvesztik a motivációjukat és a céljukat, amiért évek óta keményen dolgoznak.

„Jeleztem a kollégáimnak, hogy többé nem dolgozhatok olyan sportágban, amely lehetővé teszi a biológiai férfiak számára, hogy nőkkel versenyezzenek. Ezzel ugyanis a sporttal, az úszással kapcsolatos minden esélyegyenlőség megsemmisül” – idézi a hírportál Millen felmondólevelét.

Egyenlők, de nem egyformák vagyunk

A Swimswam cikke szerint Millen szintén megjelent a The Ingraham Angle című műsorban, amelyet a Fox News sugároz, hogy megossza nézeteit. Millen hangsúlyozta a férfiak és a nők közötti fizikai különbségeket, mondván, a férfiak 8-12 százalékkal gyorsabban úsznak, mint a nők, például a csontozatban és a tüdőkapacitásban is vannak biológiai alapú eltérések. 

John Lohn főszerkesztő elemző cikkében szintén amellett érvelt, hogy a hormonkezelés nem csökkentette Thomas férfielőnyét kellő mértékben. A tény az, hogy közel 20 éven keresztül férfiként fejlődött a sportoló teste, és ez az erő nem tűnik el egyik napról a másikra, hiába szed bármilyen gyógyszert. Lohn szerint ebből az következik, hogy Thomas az eredendően nőnek született versenyzőtársaihoz képest eleve előnnyel ugrik a vízbe.

Martina Navratilova visszavonult teniszező is kinyilvánította véleményét a transznemű sportolókról, miután Joe Biden amerikai elnök támogatta a férfi pubertáson átesett transznemű nőket abban, hogy nőkkel versenyezhessenek.

„A hormonszint csökkentése – a legtöbb sportágban ezt az előírást alkalmazzák – önmagában nem oldja meg a problémát. A férfiak más izomtömeggel rendelkeznek, és a csontsűrűségük is eltérő” – hangoztatta a legendás teniszező, majd hozzátette, hogy egyik leghangosabb kritikusa, a transznemű kerékpáros Rachel McKinnon is előnyt szerezhetett biológiai nemének köszönhetően.

McKinnon lett az első transznemű világbajnok a (női) kerékpározás történetében. Ez a közönséget és a versenyzőket is megosztotta, a harmadik helyen végző Jennifer Wagner például azt írta, nem igazságos, hogy McKinnon a nők között versenyzett.

Hasonlóan vélekedik Navratilova is, aki úgy látta, hiába teljesítette a kanadai sportoló a szövetség összes előírását, szemmel láthatóan fizikai fölényben volt a nőként született sportolókkal szemben.

McKinnon szerint Navratilova (aki egyébként felvállalta leszbikusságát, így nem vádolható LMBTQ-ellenességgel) megszólalása felháborító és transzfób. Emellett szerinte régi sztereotípiákat és olyan transznőkkel kapcsolatos bélyegeket hangoztat, amelyek azt sugallják, hogy a transzneműek csak nőknek tettetik magukat. „A jelenlegi szabályok, például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírása üdvözli, hogy a transznők a legmagasabb szinten versenyezzenek. Gondolom, túl nagy kérés Martinától, hogy ő is ezt tegye" – jegyezte meg a transzsportoló.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2015-ben határozott a sportolókkal kapcsolatban. Az irányelveket úgy fogalmazták meg, hogy akkor szerepelhet transznemű sportoló női versenyen, ha a tesztroszteronszintje a verseny előtt legalább egy éven keresztül 10 nanomól/liter alatt van. A kritikusok szerint ez azonban nem elég, hiszen vannak olyan biológiai különbségek férfiak és nők között, amelyeket nem lehet hormonokkal megváltoztatni.

A Daily Mail ráadásul nemrég arról írt, hogy a Pennsylvaniai Egyetem női úszói között is vannak, akik kényelmetlenül érzik magukat, amikor Thomassal együtt öltöznek.

„Mindenképpen kínos, mert Liának még mindig férfi testrészei vannak, és még mindig vonzódik a nőkhöz” – nyilatkozta az egyik csapattag, majd arról beszélt, hogy az ügy azért is felkavaró, mert úgy tűnik, Thomas nem törődik azzal, hogy a többiek hogyan érzik magukat emiatt.

„Harmincötünknek el kellene fogadnia, hogy kellemetlenül érezzük magunkat a saját öltözőnkben” – tette hozzá a felháborodott csapattárs.

Az úszónő arról is beszámolt a lapnak, hogy bár Thomas néha használja a törölközőjét, hogy elrejtse magát, elég sokszor meztelenkedik.

Nagy port kavart az amerikai sajtóban, hogy Texas államban nemrég több mint tízórás vitát követően a képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy az állami iskolák transznemű sportolóinak a születési nemüknek megegyező csapatban kell versenyezniük.

Valoree Swanson képviselő azzal az indokkal nyújtotta be az indítványt, hogy a transznemű nők tisztességtelen versenyelőnyt élveznek a nőnek született indulókkal szemben, a törvénnyel pedig a nők tiszta versenyhez való jogát akarják megvédeni.

Az új-zélandi súlyemelő, Laurel Hubbard volt hivatalosan az első transznemű ember, aki olimpián indult. Bár Hubbard ezüstöt nyert a 2017-es anaheimi világbajnokságon a nők között, a 2019-es Óceániai Játékokon pedig győzött, Tokióban mindháromszor érvénytelenítették a gyakorlatát, így helyezés nélkül végzett a játékokon.
Az is előfordul, hogy valaki nőként kezdi a sportkarrierjét, aztán úgy dönt, hogy át szeretne igazolni a férfiakhoz, ezekkel az esetekkel a sportvilág és a társadalom is jóval megengedőbb. Ezt az utat járta be Schuyler Bailar is, aki bár biológiailag nőnek született, később a Harvard Egyetem férfi úszó- és búvárcsapatában versenyzett, és a 2018–2019-es szezonban a harmadik legjobb időt érte el a csapatban 100 yardos mellúszásban. Azóta leginkább a transz közösségért végzett aktivista tevékenységével kerül a sajtóba.