Elmarasztaltak egy munkáltatót, mert nem engedte transznemű dolgozójának, hogy a női mosdót használja

Egy munkaadónak számos kihívással kell szembenéznie ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a munkavállalói igényeket, és biztonságos, elfogadó munkakörnyezetet teremtsen dolgozói számára. A legújabb nehézséget nem más, mint a mosdóhasználat jelentheti, ugyanis nemrég elmarasztaltak egy magyar munkáltatót, mert nem biztosított megfelelő mellékhelyiség-használatot egy transznemű alkalmazottjának.

mosdóhasználat
Kép: Pexels / TIm Mossholder

Egy transznemű nő, akit Petraként neveznek meg, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához fordult, hogy panaszt tegyen a munkáltatója ellen, aki nem engedte meg neki, hogy használhassa a munkahelyi női öltözőt és mosdót – derült ki a Háttér Társaság közleményéből nemrég. Petra transzneműsége nem volt titok a munkaadója előtt: már több éve dolgozott a vállalatnál, amikor coming outolt, vagyis felfedte nemi identitását. Később operációkon is átesett, a változásról munkáltatója is tudott, ezért ennek megfelelően már nem a férfi öltözőt, illetve mosdót, hanem a nőit szerette volna használni.

Petra elmondása szerint többször is jelezte erre vonatkozó igényét a munkáltatójának, de az megtagadta tőle ezt. A munkaadója szavazást is indított a női munkatársak körében, hogy felmérje, szeretnék-e, hogy transznemű kollégájuk ezentúl a női vécét használja. A megkérdezettek többsége ellenezte ezt, így az ügyben nem történt érdemi változás. Petra viszont nem hagyta annyiban a dolgot. Kérésére az alapvető jogok biztosa megvizsgálta az esetet, és azt állapította meg, hogy a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ugyanis szerinte biztosítania kellett volna transznemű dolgozója számára a nemi identitását figyelembe vevő öltöző- és mellékhelyiség-használatot.

Korábban az Egyenlő Bánásmód Hatóság bírálta el a Petráéhoz hasonló panaszokat. A Hatóság legelőször 2016-ban vont felelősségre egy hazai céget amiatt, mert nem akart alkalmazni egy transznemű személyt a meghirdetett állásra.

Az érintett azt állította, hogy jelentkezésekor már hat éve nőként élt, egy ruhaboltban szeretett volna munkát vállalni, az üzlet vezetője viszont, miután meglátta, hogy az irataiban férfinév szerepel, kijelentette, hogy csak női alkalmazottat keresnek.

Az illető hiába jelezte, hogy ő transznemű nő, állítása szerint a boltvezető kinevette és elutasította emiatt. A Hatóság azt állapította meg, hogy a munkaadó jogellenesen járt el a transznemű pályázóval szemben.

A munkahelyi öltözőhasználat kérdése sem új keletű, 2019-ben ugyanis már tettek erre vonatkozó panaszt a Hivatalnál. Akkor egy Alíz nevű transznemű nő kezdeményezte az eljárást, mivel nem használhatta a női öltözőt, így kénytelen volt a női mosdó egy elkülönített részében ruhát cserélni. A munkáltató viszont hajlandó volt egyezséget kötni, és vállalta, hogy a jövőben biztosítani fogja a cég munkatársainak a választott nemi identitásuknak megfelelő öltözőhasználatot.

A transznemű személyek nemi identitása eltér a születéskori biológiai nemüktől. Míg egyes transzneműek hormonkezeléshez és nemváltó műtétekhez folyamodnak, tehát külsőleg is alkalmazkodnak az identitásukként megélt nemhez, addig mások csupán más neműnek vallják magukat, mint amilyenbe beleszülettek – utóbbiakat férfi testben élő nőknek és női testben élő férfiaknak szokták nevezni. Az a kérdés, hogy ugyanúgy kell-e tekinteni a transznemű nőkre, mint azokra, akik biológiailag nőnek születtek, megosztja a társadalmat. Sokan gondolják úgy, hogy nem, emiatt pedig a nők egy része nem is szívesen vetkőzik nemváltó műtéten átesett személyek előtt. Ugyanakkor amiatt is nehéz erre az ügyre mindenki számára jó megoldást találni, mert ha egy transznemű nő férfi öltözőbe megy, az ott lévő férfiak jöhetnek zavarba az átalakított test látványától.

A Petráéhoz hasonló konfliktusok elkerülése érdekében nyugaton egyre elterjedtebbek lettek a kifejezetten az LMBTQI közösség tagjainak szóló uniszex öltözők és gendersemleges mosdók.

Számos intézményben (pl. a Yale jogi karán), üzletben és munkahelyen alakítottak már ki nemsemleges mellékhelyiséget, több helyen (pl. New York) törvénybe is foglalták az egyszemélyes mosdók nemsemlegessé alakítását, arra hivatkozva, hogy eleget szeretnének tenni a nemek közötti egyenlőség követelményének. Nemrég felröppent a hír, hogy egy ausztrál államban az összes munkahelyen kötelezővé válhatnak a gendersemleges mosdók azzal az indoklással, hogy ezek a munkavállalók jólétét szolgálhatják.

Az ügyet az is bonyolítja, hogy számos szexuális zaklatásról lehet hallani, amelyeknek sok esetben a nemsemleges mosdók, illetve uniszex öltözők adtak teret. Az, hogy valaki születési neméhez képest más neműnek vallja magát, lehetőséget adhat a visszaélésekre. Emiatt nem egyszer történt már molesztálás börtönökben: 2018-ban Angliában egy magát transzneműnek valló férfi arra használta helyzetét, hogy kapcsolatba kerüljön nőkkel, így, miután átszállították őt a női börtönbe, több személyt is zaklatott. A molesztálások az iskola falai között is megtörténhetnek. A gyermekek jogainak védelmével foglalkozó indiai nemzeti bizottság (NCPCR) elnöke nemrég kijelentette, hogy a nemsemleges vécék bevezetése az iskolákban növelheti a szexuális zaklatások és a szexuális visszaélések számát.

Ha a hazai statisztikákat nézzük, kiderül, hogy itthon a transznemű személyek jelentős része azt tapasztalja, hogy hátrányosan megkülönböztetik a munkahelyeken.

A Háttér Társaság 2017-es felmérése rámutat, hogy a transzneműek helyzete rosszabb, mint az LMBTQI közösség többi tagjának, a transznemű válaszadók 43 százalékánál fordult elő, hogy identitása miatt elküldték az állásából, a munkahelyüket legalább egyszer otthagyni kényszerülők aránya is elég nagy, 63 százalék. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2019-es kutatásából (33.o.) viszont az derül ki, hogy Magyarországon a LGBTI válaszadók 24 százalékát érte diszkrimináció a munka világában a kutatást megelőző 12 hónapban. A transzneműekkel készített interjúkból kitudódik, hogy sokak számára problémát jelent a munkahelyi öltöző- és mosdóhasználat.

Felvetődik a kérdés, hogy Petra esete után szívesen alkalmaz-e a jövőben egy munkáltató transznemű jelentkezőt, miközben, az esetből és a statisztikákból kiindulva, valószínűsíthető a kollégák ellenszenve is.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti