Kalifornia egy magyar „grófnak és ezredesnek” köszönheti szőlőjét és borát

Több mint másfél százada, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb magyarja feltehetőleg egy (vagy több) krokodil gyomrában végezte kalandos életét. Haraszthy Ágostonnak azonban bő 56 esztendő is elegendő volt arra, hogy Pestről indulva egy ma is létező kisvárost alapítson az USA-ban, San Diego első seriffjévé válasszák, majd – ahogy máig emlegetik – a kaliforniai szőlő- és borkultúra atyjává váljék. Az általa létrehozott Buena Vista Winery borászat Sonomában jelenleg is működik.

Haraszthy
Kép - Buena Vista Winery Facebook-oldala

Haraszthy Ágoston meghódítja Amerikát

A fővárosunkban született Haraszthy 2007-ben az amerikai borászok halhatatlanjai közé is bekerült, s a tengerentúlon csaknem annyian ismerik a nevét, mint Puskás Ferencét, ám itthon sokan talán még nem is hallottak róla. Pedig élete első 28 évét nagyrészt Magyarországon töltötte, igaz, már akkoriban is kacsintgatott a Nyugat felé. 1812-ben, a forrongó Európa társadalmi-politikai változásai közepébe született tradicionális, de nem arisztokrata családban. A század nagy magyar reformere, Széchenyi gróf követője lett, de az ő szellemiségét végül egy másik kontinensen sikerült gyümölcsöztetnie.

1840-ben – amikor a Habsburgok és a magyar nemesek között egyre feszültebbé váló viszony miatt elkívánkozott az országból – Anglián keresztül az unokabátyjával együtt az Újvilágba hajózott. Akkor még itthon hagyta a harmadik gyermekükkel várandós feleségét, Dedinszky Eleonórát. A kétévesre tervezett út élményeiről naplót vezetett, s Utazás Éjszakamerikában címmel könyvet írt. Ebből is tudjuk: New York kikötőjében szálltak partra, vízen és vasúton több köztes állomással végül Wisconsin államig jutottak. Haraszthy itthonról eleve nem kevés szőlészeti-borászati tudást vitt magával, így az USA egyes vidékeit a lehetséges szőlőtermesztés szempontjai szerint is vizsgálta. Végül az őt a Dunára emlékeztető Wisconsin-folyó partján, egy Sauk Prairie nevű lankás területen találta meg azt, amit keresett.  

Ott földet is vett, amelyen házat épített magának. A ház köré város létesült, amelyet Haraszthy Széptájnak nevezett el, de hivatalosan Haraszthy Townként jegyezték be. Széchenyi nyomdokain meghonosította a Wisconsin-folyón a gőzhajózást, amelynek a ma már Sauk City nevet viselő város lett a központja. A szőlőtermesztésnek viszont az éghajlat mégsem kedvezett.

Haraszthyt Amerika-szerte a „magyar grófként” ismerték meg, noha sosem rendelkezett grófi címmel, talán csak híresztelte magáról.  

Sokan nem is grófnak, hanem „ezredesnek” szólították (s a később vele együtt kiköltöző édesapja volt a „tábornok”). Ez is általa mesélt legendából eredhetett, hiszen íróként a könyveiben is szeretett túlozni, némi fantáziával kiegészíteni a valós történeteket. Pedig valójában csak a felesége volt egy régi magyar nemesi család sarja.  

Első amerikai útjáról 1841-ben indult haza, mert hiányzott neki a családja, s a könyve 1844-ben jelent meg. Addigra a család sem élt már itthon, mivel 1842 tavaszán mindannyian visszaindultak Amerikába. 1842-43 fordulóján már Sauk City-ben tartózkodtak a nejével, az édesanyjával (aki odakint hamar elhunyt), az édesapjával és három gyermekével. Első kislányuk az USA-ban született.

San Diego első seriffje

Haraszthy elképesztő módon fejlesztette saját városát: téglagyárat létesített, kompot indított, közben az apját már öreg grófként, a feleségét grófnéként, gyermekeit ifjú grófokként ismerték. Az 1840-es évek közepére a város földjeinek jelentős része a kezükben volt. Népszerűsítette a várost, a könyve célja is részben az volt, hogy betelepülőket vonzzon az USA-ba és „Haraszthy-falvára”. 1845-ben templomot és parókiát alapított, majd juhtenyésztésbe fogott, de az állatok végül egy tűzben odavesztek. Hidat is tervezett, de az csak később, 1860-ban valósult meg – nélküle, mert az aranyláz Kaliforniába vonzotta, ahol a szőlőtermesztésre is nagyobb esélyt látott. Állítólag asztmás volt, így az egészségének is kedvezőbb éghajlatot keresett. A család szekerekkel költözködött át 1849-ben.

Kép
Haraszthy
A San Diego-i múzeumban seriffként - Kép/Buena Vista Winery Facebook-oldala.

A mintegy 3500 lakosú Sauk City persze a mai napig ápolja alapítója hagyatékát: a The Haraszthys nevű ingatlan ma is megtalálható a településen, sőt a város 150. születésnapjára készült hatalmas falfestményen is Haraszthy az első szereplő. Szőlőtőkék között ábrázolják, hiszen végül a Wisconsin mindkét partján lett szőlészete, ezekből két ma is létező borászat, a Kehl és a Wollersheim alakult.  

A karavánjuk 1849 karácsonya körül jutott San Diegóba. Az egykori mexikói települést akkor még alig több mint hatszázan lakták, s csak 1850-ben nyilvánították várossá. Mivel híre ment a „magyar ezredes” érkezésének, gyorsan meg is választották megyei seriffnek és városi rendőrfőnöknek. A város lakossága közben 1500-ra nőtt, s a visszaemlékezések szerint a magyar seriff keményen rendet tartott benne. 1851-ben azonban a megye képviselőtestületébe is bekerült, ekkor lemondott a seriffi kinevezéséről.  

Emléke San Diegóban mégis talán seriffként él a legélénkebben: a város óvárosi emlékparkjában ma is megtalálható a megyei bíróság akkori épületének hű másolata, amely múzeumként funkcionál, s benne ül Haraszthy életnagyságú bábfigurája is.  

A helyi rendőrmúzeum is őrzi emlékét, megörökítették benne az irodáját – szintén az ő alakjával, s mellette az általa épített börtöncellával (amit viszont sokan kritizálták, mondván, nem volt elég szökésbiztos). Haraszthy végül a képviselőtestületi megbízatása lejártával, 1853-ben indulhatott tovább északnak, Sonoma felé.

Előbb San Francisco határában vásárolt földet, a birtokot Las Floresnek, vagyis Virágoknak nevezte el. Gazdálkodni kezdett rajta, majd jó pénzért ezt is eladta, és az 1854-ben megnyitott San Francisco-i aranykohó és pénzverde becsüse, később olvasztárja és finomítója lett. Közben már egy szőlő- és borgazdaság létrehozását tervezte – majd el is kezdte, miután az aranyfinomítóban keletkezett pénzügyi hiány okán pereskedésbe keveredett. A San Francisco feletti Sonoma városa a Sonoma-völgy legjelentősebb települése – itt vásárolt szőlőültetvényt, amelynek a Buena Vista Ranch (Szép Kilátás Tanya) nevet adta. 1857-ben költözött ide a családjával, akkor már összesen hét gyermekével (Géza, Attila, Árpád, Ida, Otillia, Béla, Johanna).   

Kép
Haraszthy
Buena Vista birtok - kép/Buena Vista Winery Facebook-oldala

Élete fő műve és elképesztő halála

Egyre több földet vásárolt, az azokon megtermett szőlő egy részét értékesítette, a többiből már az első évben mintegy 25 ezer liter bort – sőt mellette még aszút és brandyt is – készített, miközben marhákat tenyésztett, búzát vetett. Két év alatt az övé lett Kalifornia legnagyobb szőlőbirtoka, ahol épült két pince, egy présház és egy római stílusú villa. Egy a szőlészetről, borászatról írt értekezését az egyik neves szakfolyóirat tananyagként publikálta. 1859-ben az első borversenyén mindjárt hatféle díjat nyert. Hatására mind többen vásároltak birtokot, s kezdtek el borászkodni Sonomában és környékén.  

Haraszthy feleségével és egyik lányával 1861-ben európai tanulmányútra utazott, amelyről újabb, a szőlőkultúra és a borászat fókuszával készült könyvet írt. Európából mintegy 350 fajta oltvánnyal, százezernél is több szőlővesszővel, palántákkal, facsemetékkel tért vissza.  

Nem kizárt, hogy az akkor telepített európai szőlőtőkék meghatározzák a mai kaliforniai szőlőállományt is, az pedig bizonyos, hogy az általa bevezetett szőlőtermesztési, borkészítési technikák alapozták meg a kaliforniai borok sikersztoriját.  

Közben persze kitört a polgárháború, lezárult az aranyfinomítós per, és Haraszthy hiába indította virágzásnak a helyi szőlőtermesztést és borászatot, ha közben eladósodott. Pedig amit létrehozott, azt egyesek a földkerekség akkori legnagyobb szőlő- és borgazdaságaként emlegették. Tovább nehezítette a helyzetét a filoxéra kártevő elterjedése és az egyik lepárlóüstjének felrobbanása, amely során ő maga is megsebesült, majd egyik pincéjének a leégése. Haraszthy végül tönkrement, ám ez nem akadályozhatta meg azt, hogy halhatatlan legendává váljék. Sonoma főterén bronztábla emlékezik meg róla, a Haraszthy-villa is látogatható, és a Buena Vista Winery borászatban is – amelyet ma egy burgundiai származású borász vezet – óriási tisztelet, már-már kultusz övezi a személyét.

Kép
Haraszthy
San Diego-i emlékműve - kép/Buena Vista Winery Facebook-oldala

Haraszthy Ágoston persze a csődeljárást követően sem adta fel, ám újabb terveit már nem sikerült megvalósítania. 1868-ban feleségével, egyik fiával és lányával a polgárháború sújtotta Nicaraguába költözött, hogy cukornádültetvényt vásároljon és rumgyártásba fogjon. A feleségét a helyszínen megcsípte egy fertőzött szúnyog, és 53 évesen sárgalázban – több mint 33 év házasság után – elhunyt. Ágoston édesapja viszont még élt, amikor a fia Nicaraguában egy földbirtokoshoz indult egy malomvásárlásról tárgyalni, akit nem talált otthon. Hazafelé tartva egy folyóparton kikötötte az öszvérét, a kabátját a földre terítette. Egy indián látta, amint egy fatörzsön, amit hídként fektettek keresztbe, megpróbál átkelni a folyón. Később már csak egy letört ág helyét találták, amelybe kapaszkodhatott, ahogy valószínűleg beleesett a folyóba, és a krokodilok felfalhatták. 1869. július 6-át írtuk. Haraszthy Ágoston holtteste sohasem került elő.

Haraszthy Ágoston lebilincselő élettörténetéről részletes, fotókkal is gazdagon illusztrált információk találhatók Ch. Gáll András és S. Tóth János 2017-es „Kalifornia magyar grófja, Haraszthy Ágoston – A bor Puskása” című könyvében, amely jelen cikk forrásául is szolgált.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti