Magyar Tímea: Bérelt méhek drága áron

Magyar Tímea mondhatni a Kárpáti Igaz Szónál nőtt fel, ott dolgozott már az édesanyja is. Nyaranta már középiskolásként besegített a lapnál, az egyetem előtti évben pedig már hivatalosan is ott tevékenykedett. Most rovatvezető, de előtte bejárta a ranglétrát: dolgozott egyfajta futárként, majd a levelezési rovat regisztrátoraként, ezt követően lett újságíró. A lapnak már 32 éve munkatársa.

Bérelt méhek drága áron
Béranyaság: prostitúció vagy beteljesített álom?

Az ukrán és a nemzetközi sajtót is napok óta foglalkoztatja a hír, miszerint a karantén végéig több ezer, béranyák által külföldiek megrendelésére szült csecsemő rekedhet Ukrajnában. Egy kijevi szállodában jelenleg is 73 újszülött várja, hogy külföldre vigyék. A napokban néhány svéd, német és kínai házaspár különleges engedéllyel már bejutott Ukrajnába, ám csupán a kéthetes elszigetelés letelte után láthatja és viheti haza gyermekét.

Kép

A béranyaság kérdése igen kényes téma, számtalan érv szól mellette és ellene. Ukrajnában ez engedélyezett, de mit mutat a külföldi gyakorlat? – kérdeztük többek között Vaszil Misincsuk ügyvédtől.

– A beavatkozás tilos Ausztriában, Norvégiában, Svédországban, Svájcban, Németországban, Olaszországban, az USA egyes államaiban. A törvényszegőkre szigorú büntetés vár ezekben az országokban. Németországban például három év börtönre ítélik az érintetteket. A franciák negyvenötezer eurós bírsággal sújtják azt, akiről kiderül, mások számára hord ki gyermeket. Belgiumban, Írországban és Finnországban semmilyen törvény nem szabályozza a fogantatás ilyetén lehetőségét. Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Dániában, Olaszországban, Izraelben, Spanyolországban, Kanadában csak a kereskedelmi alapú formája tilos. Izraelben egy külön erre a célra létrehozott szociális dolgozókból, orvosokból és vallási elöljárókból álló bizottság dönti el, az adott pár igénybe vehet-e ilyen eljárást. Igen ritkán fordul elő a béranyaság Japánban, az ottani orvostársadalom nem látja jónak annak alkalmazását. A magánklinikák saját belátásuk szerint dönthetnek a beavatkozás végrehajtásáról. A muzulmán világban pedig, melyben a többnejűség elfogadott, támogatják a módszert.

Hogy az e téren liberális ukrán törvények ellenére miért fordulnak elő időről időre botrányok, az ügyvéd ezt azzal magyarázza, hogy a jogi bázis még nem adaptálódott eléggé a reproduktív technológia fejlődésének üteméhez, s a hiányosságok alkalmat adnak a visszaélésekre, előre nem látott következményekkel járhatnak.

Például a béranya meggondolhatja magát a terhesség ideje alatt, és úgy dönt, nem hordja ki a magzatot, vagy a baba születése után nem hajlandó azt átadni genetikai szüleinek, további összegeket követelhet az általa nyújtott szolgáltatásért, bizalmas információt szolgáltathat ki.

De az is megtörténhet, hogy a megbízók nem tartják be a megállapodás részleteit. Az idevágó passzusok tehát még finomításra szorulnak.

– Kétfajta béranyaság létezik: az első esetben a felfogadott nő petesejtjét termékenyítik meg – a béranya tehát a gyermek vér szerinti anyja, ezért az adoptív anyának a gyermeket általában örökbe kell fogadnia. A másik változatban a béranya csak kihordja a megrendelő pár gyermekét. Ha a pár egyik tagja meddő, akkor donortól származó ivarsejte(ke)t is felhasználhatnak a megtermékenyítésre – magyarázta Marianna Korobij nőgyógyász, aki tanácstalanul tárta szét a kezét, amikor arról kérdeztük, vajon hány reproduktív korban lévő fiatalnak vannak problémái a fogantatással.

– Ukrajnában több mint egymillió párnak nem lehet gyereke.

Ám nyilvánvaló, hogy ez a szám magasabb, ugyanis sokan, hogy titokban tartsák, lakóhelyüktől távol vagy külföldön kezeltetik magukat. Számtalan oka lehet a fogamzóképtelenségnek: az egyre inkább terjedő human papilloma vírus, mely a rákos sejtek burjánzásán túl meddőséget okoz. Százból legalább öt páciensemnek pajzsmirigy-rendellenessége van, mely vagy lehetetlenné teszi a teherbe esést, vagy vetélést generál. De a különféle nemi betegségek, a herpesz, a genetikai problémák is számos házaspárt fosztanak meg a szülővé válás hagyományos módjától. Ennek tükrében valószínű, hogy a béranyaság – számtalan tisztázatlan vagy vitatott erkölcsi, anyagi, vallási és törvényi vetülete ellenére – sokak számára jelenthet megoldást a jövőben is – véli a szakember.

Hogyan képes valaki tudatosan elszakadni attól a csecsemőtől, melyet kilenc hónapig a szíve alatt hordott? Örököl-e valamit a baba a béranyától? Hogyan fogadja majd az extrakorporális úton világra jött emberke az igazat? Hogy hat ki fejlődő pszichéjére a tudat, hogy szülőanyja eldobta? – mindezek talán a legnehezebb erkölcsi aggályok, megválaszolhatatlan kérdések, melyek felmerülnek a béranyaság körül.

A gyermektelen házaspárok számára magzatot díjazásért kihordó nő nagy árat fizet tettéért.

– Pszichológus-szakember segítsége nélkül szinte feldolgozhatatlan az „élmény”, hisz ugyan világra hozza, de nem szoptatja, nem dédelgeti, megpróbál iránta nem táplálni érzelmeket, ami természetellenes

– véli Natalja Brataszjuk pszichológus, az Ukrán Pszichológusok Egyesületének tagja. – Az önzetlen, feltétel nélküli szeretet hiányában nem egyszer megtörténik, hogy a béranyák a terhesség első harmadában elvetélnek. Az anya és a méhében hordott gyermek között már a várandósság alatt kapcsolat és kötődés alakul ki. A magzat, bár genetikai tulajdonságokat nem örököl tőle, nemcsak az őt kihordó anya szorongásszintjét éli meg a köldökzsinóron keresztül, hanem annak tudatos gondolatait és tudatalatti érzéseit, fantáziáit is. S mivel a béranya elhatárolódik tőle, a magzathoz az elutasítottság élménye jut el, ami születésekor csak fokozódik, hiszen az őt gondjaiba vevő anya, még ha biológiailag ő is az édesanya, számára idegen lesz. A medicina fejlődésének köszönhetően mesterségesen egy olyan helyzet állt elő, ahol a létező legnagyobb magányt és elszigeteltséget éli meg a magzat.

A szakember szerint a vér szerinti szülőknek, ha eljön a megfelelő idő, mindenképpen tájékoztatniuk kell fogantatásának körülményeiről a gyermeket, még mielőtt azt egy „kedves szomszéd” teszi meg. Ha nem magyarázzák el, miért volt szükség egy harmadik személy bevonására, a gyermek frusztrált marad és kisebbségi érzésben szenvedhet egy életen át.

Ukrajnában 18–35 év közötti nők lehetnek béranyák, akiknek legalább egy egészséges gyermekük van. Pszichológiailag alkalmasak, egészségi állapotuk megfelelő, lehetőleg ukrán állampolgárok, nem isznak, nem dohányoznak, rendezett családi környezetben élnek, negatív HIV-, szifilisz-, hepatitisz-B-, -C-eredményeik vannak.
Az ukrán nők viszonylag keveset kérnek a szolgáltatásért és a felmerülő problémáktól sem ijednek meg, ez az oka, hogy Ukrajnában virágzik a béranyaság. A témát elemző szakértők szerint 2015 óta egyre több külföldi veszi igénybe a szolgáltatást Ukrajnában, amikor is több ázsiai országban, Indiában, Nepálban, Thaiföldön bezártak az ügynökségek, mivel a hölgyek kizsákmányolásával vádolták meg őket. Az ukrán családügyi törvénykönyv 132. cikkelye viszont lehetővé teszi a beavatkozást. Bár a jogvédők szerint a rossz szerződések révén nemegyszer átverik a béranyákat.
Egy gyerekért átlagosan 10 ezer, az ikrekért 13 ezer euró honoráriumot kapnak, de van olyan is, aki 5 ezer euróért vállalja. Ezenkívül a terhesség idején havi több ezer hrivnyát kapnak. A beültetést végző klinikának a megrendelő 35-55 ezer eurót fizet. A nyugati érdekvédelmi szervezetek szomorúan konstatálják: a szegénységben élő nők kénytelenek testüket áruba bocsátani, amit az európai és amerikai házaspárok ki is használnak. Amerikában ugyanis ennél jóval többet – 100-150 ezer eurót, az EU-ban 60-100 ezer eurót kérnek a szolgáltatásért. 
A béranyaság „intézménye“ 1980-ban keletkezett Amerikában. Bill Handel, a Béranya- és Petesejtközpont (a legnagyobb ilyen ügynökség a világon) megalapítója egy jogászcég segítségével ekkor kezdte szervezni a gyermektelen házaspárok és a béranyák találkozását. Ebben az időben a legnagyobb gondot a petesejtek beszerzése jelentette. Ezért a béranya általában a méhében kihordott gyermek vér szerinti anyja is volt. S bár ma is rengeteg törvényhozói és erkölcsi problémát vet fel, ettől függetlenül a béranyaság „intézménye“ a virágkorát éli.