Sok az elhízott a súlyos állapotú Covid-fertőzöttek között! – Miért számítanak a pluszkilók?

Bár a köznyelv szinonimaként használja, a túlsúly és az elhízás nem ugyanazt jelenti. Kismamaként vagy a karácsonyi lakomák alatt szert lehet tenni pluszkilókra, több-kevesebb túlsúlyra, de ez orvosi értelemben még nem jelent elhízást. Az elhízás, vagy szakszerű nevén obezitás már külön kórállapotot, egyfajta betegséget jelent, emlegetik gyulladásos immunbetegségként is.

Elhízott állapotban a szervezet alacsony szintű gyulladásban van folyamatosan.

„Gond az is, hogy az obezitás gyakran jár együtt az úgynevezett metabolikus szindrómával, amelynek része a magas vérnyomás, a vér magas lipid-, azon belül elsősorban triglicerid-szintje, illetve a 2-es típusú diabétesz, vagy minimum inzulinrezisztencia” – mondja Prof. Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológus. Az ilyen jellegű, társult problémák miatt az elhízottaknál rendszerint több szív- és érrendszeri probléma alakul ki, 2-es típusú diabéteszük pedig 1-es típusúvá is alakulhat az olyan esetekben, amikor a hasnyálmirigy végképp kimerül, nem tud több inzulint termelni. A túlsúlyhoz nagyobb eséllyel társulnak daganatos betegségek és olyan reumatológia problémák, mint a csípő- és térdízület kopása is. Fokozott a rizikója egyes légzőszervi betegségeknek is, például az asztmának, és többször fordul elő éjszakai légzéskimaradást okozó alvási apnoé is.

Nem jár egyedül a baj

A világon mindenütt népbetegségnek számító elhízásnál a zsírraktározás már olyan mértéket ölt, ami kifejezetten káros az egészségre, számtalan egészségügyi problémához vezethet, csökkentheti a várható élettartamot.

Ráadásul az elhízás talaján kialakuló betegségek a szervezet védekező rendszerét külön-külön is terhelik, így kevesebb energia marad egy további fertőzés leküzdésére.

Emiatt támad könnyebben a koronavírus is, a fertőzést követően pedig emiatt lehet súlyosabb a Covid-19 lefolyása. A levegővételt a megnövekedett hasűri térfogat már önmagában is nehezíti, hiszen fölnyomja a rekeszt, csökkentve ezzel a tüdő térfogatát. Egyebek mellett emiatt is szuszognak eleve jobban az elhízottak. Ilyenkor a szervezet rosszabbul viseli a magas lázat, a gyors szívverést és a fulladást is. Bizonyított az is, hogy a túlsúlyosak megfelelő lélegeztetése is nehezebb, ami a Covid-19 kezelésében nem lényegtelen szempont. A problémák sokaságát látva nem véletlen, hogy a Covid-19 kérdéskörével a szeptember elején megtartott európai és nemzetközi elhízástudományi kongresszuson részletesen is foglalkoztak.

Kép

Kép: Pickpik

Halmozott probléma jelentkezik az elhízottaknál

„Az elhangzottak alapján egyértelmű, hogy az elhízottak minden országban nagyobb arányban fertőződnek meg, magasabb körükben a kórházi ellátást igénylők száma. A kezelés ideje is átlagosan 6 nappal hosszabb, mint más esetekben. Látszik az is, hogy a betegség ilyen esetekben súlyosabb lefolyású, mint egyébként” – mondja dr. Halmy Eszter egészségügyi szakmenedzser, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke. A fokozott rizikó azt jelenti, hogy elhízottaknál gyakrabban lépnek föl komplikációk és szövődmények, gyakoribb a citokinvihar. Utóbbi olyan általános gyulladás, amely az immunrendszer túlzott aktivitásával, gyulladásos fehérjék fokozott termelésével jár együtt, életveszélyes állapotot eredményez.

Komoly túlsúlynál magasabb a Covid-19-fertőzöttek halálozási aránya is.

Az igazán nagy rizikót a 2-es fokú elhízás jelenti, ami 35 fölötti testtömeg-indexet jelent, de már a 30-as érték is veszélyes. A kisebb túlsúly inkább csak akkor gond, ha ahhoz már társul valamilyen anyagcsere-elváltozás is, például nem kezelt diabétesz vagy magas vérnyomás.

Hova tűnik a D-vitamin?

A megfelelő D-vitamin-szint elengedhetetlen az immunrendszer normális működéséhez, ám a túlsúlyosoknál az átlagosnál is gyakoribb a D-vitamin-hiány, ráadásul erről sokan nem is tudnak. A szervezet emiatt is tud kevésbé védekezni a fertőzésekkel szemben, és épül föl belőlük nehezebben. A gyakoribb D-vitamin-hiány hátterében az áll, hogy ez a zsírszövetben raktározódó és bőrben képződő vitamin nehezebben jut a keringésbe. Kicsit paradoxonnak tűnik ez, de a D-vitamint raktározni hivatott zsírsejtek úgymond hatástalanítják, felfalják ezt a fontos anyagot. A helyzetet tovább rontja, hogy az elhízottak sokszor még nyáron is keveset járnak szabadba, így szervezetükben akkor sem feltétlenül termelődik kellő mennyiségű D-vitamin, amikor ez pusztán a napfény hatására megtörténhetne. Emiatt van az, hogy az elhízottak – pláne télen – csak nagyobb bevitel mellett tudják biztosítani a vér optimális D-vitamin-szintjét. Ahogy Halmy Eszter fogalmaz:

„Az elhízottak szinte nem tudnak elegendő D-vitamint fogyasztani.”

Ne hanyagolják el magukat!

Fontos az is, hogy a krónikus betegek figyeljenek testsúlyukra és alapbetegségeikre, ne hanyagolják el magukat a bezártság miatt. És pláne ne rettegjelek azért, mert azt hallják, a koronavírus miatt főleg a krónikus betegek halnak meg. „Nem lehet általánosítani, olyan nincs, hogy mindenki idős és krónikus beteg, ez ebben a formában erősen félrevezető: aki figyel az étrendjére és az életmódjára, nincs hosszabb ideig emelkedett vércukorértéke, annál nem kiemelkedő a rizikó. Ezek a betegségek akkor jelentenek komoly kockázatot, ha évekig, évtizedekig hanyagolják őket” – mondja dr. Vándorfi Győző belgyógyász, diabetológus, lipidológus főorvos. Ilyenkor áll fönt hosszú ideig olyan krónikus gyulladás, amely az ereket, a koszorús ereket, a vesét kezdi bántani. Ha pedig egy rosszabb veséjű, rosszabb szívizmú beteg elkap valamilyen fertőzést, ráadásul olyat, mint a Covid-19, komoly baj történhet. A főorvos is mindig figyelmezteti a betegeit, hogy ha évekig, évtizedekig rendben volt a vércukorszintjük, akkor ezt ne adják fel, figyeljenek magukra továbbra is. Az odafigyelést pedig soha nem késő elkezdeni.

Járvány idején végképp csak az átgondolt fogyókúrának van létjogosultsága!

Túl azon, hogy az elhízás rizikótényezője a Covid-19-nek, maga a járvány is visszahat az elhízásra: egyszerűen többen szednek föl pluszkilókat, vagy híznak el még jobban amiatt, mert alig mozdulnak ki otthonról. Rizikófaktor a járvány miatti élelmiszer-felhalmozás is, az ugyanis többletkalória-bevitelre sarkall. A járvány miatt fokozódik a szorongás, állandó a bizonytalanság is, ami olyan stresszállapot eredményez, amely többletkalóriák nélkül is kedvez az elhízásnak.

Magyarán még arra sincs szükség, hogy valaki feszültséglevezetésként folyamatosan nassoljon, anélkül is hízhat.

Ez a helyzet sokakat fogyókúrára késztet, viszont a drasztikus diéták ugyancsak károsak, túlzottan igénybe vehetik a szervezetet. Ugyanez vonatkozik arra, ha valaki hirtelen kezd el komolyan edzeni, ami szintén gyengíti a szervezetet, mert oxidatív stresszt okoz. Emiatt kell figyelni arra, hogy a testsúly lassabb ütemben csökkenjen, koplalni senki ne kezdjen. Járvány idején végképp csak az átgondolt fogyókúrának van létjogosultsága. A legfontosabb a táplálék mennyiségi megszorítása, és a lehetőleg szabad levegőn végzett testmozgás. Ez lehet gyaloglás, túrázás, kocogás, kerékpározás, bármi, ami emeli a pulzust. Edzőterembe járni mostanság nem túl célszerű, a zsúfolt helyeket jobb kerülni. Aki pedig túlsúlyos, annak a testsúly lehetőség szerinti csökkentése mellett még jobban kell figyelnie a személyi higiéniára, a fertőződés megelőzésére.