Arany-hősök a poggyászban 3. – Vár a Vaskapunál
Csodálatos természeti környezetben, az Al-Duna legvadregényesebb szakaszánál emelkedik Galambóc vára, amely az al-dunai várak legjobb állapotban megmaradt monumentális erődítménye. Kiemelt jelentőségű vár, amelyet a Vaskapu bejáratának tartottak, ellenőrizte a dunai forgalmat és stratégiai szerepet töltött be, megközelítése a Kazán-szoros felől a régi időkben szinte életveszélyes volt.
Kép: Aranyok Aranya
Szépségét és különlegességét fokozza, hogy a vár falai az egyik oldalon a Dunába nyúlnak, a másik oldalon a hegyre futnak fel, így aki az ormon ülő várakat kedveli, az Galambócon megtalálja a számítását.
A határvidéken fekvő Galambócot 1334-ben Károly Róbert magyar király hódította meg, ő tette a törökök elleni végvári láncolat részévé. A vár sokszor váltott gazdát, hol török, hol szerb, hol magyar kézen volt. A sokféle birtoklástörténetből talán leginkább a Zsigmond király-féle ostromot szokták kiemelni: a szerb kézen lévő Galambócot, Zsigmond király 1427-ben szerződéssel megszerezte, ám a szerb várkapitány furmányos módon tizenkétezer aranyért eladta a törököknek. Zsigmond erre válaszul 1428 tavaszán ostromolni kezdte a várat.
A 20 ezer fős gyalogos csapat vezetője a temesi főispán, Rozgonyi István volt, de a haddal tartott ifjú felesége, Cicelle is. A magyar sereg sikeresen támadott – a harcban Cicelle is részt vett –, amikor a várban rekedt törökök megsegítésére maga Murád szultán érkezett nagy felmentő sereggel. Zsigmond király fegyverszünetet kötött a törökökkel, de azok megszegve az egyezséget rátámadtak a Dunán átkelő seregre. A katonák életét csak a hátvédek önfeláldozása mentette meg. A küzdelemben Cicelle oltalmazta meg férjének és magának a királynak az életét is.
Kép: Aranyok Aranya
Az ostromnak és a harcban férje oldalán bátran részt vevő Szentgyörgyi Cecíliának (Cicellének) Arany János 1852-ben írott „Rozgonyiné” című balladája állított emléket: „Hová, hová, édes férjem?/ Megyek a csatába: / Galambócon vár a török / Ne várjon hiába. (…) Hej! ki hozza, kormányozza ide azt a gályát? / Vagy már senki meg nem menti / Magyarok királyát? / Én, én hozom, gyönge asszony / Hajómat az éjben: / Ülj fel uram, Zsigmond király / Te is, édes férjem! (…) Híre futott a csatának / Széjjel az országban. / Egy árva szó sem beszéli / Zsigmond győzedelmét; / Mind a világ, széles világ / Rozgonyi Cicellét”.
A nő hősiessége jutalmaként Zsigmond király 1430-ban három Tolna megyei falut adott a Rozgonyi családnak örök adományképpen. Cicelle emlékezete és hőstette az eltelt évszázadok alatt sok alkotót megihletett, szelleme hősi példaként nem egy történelmi regény lapjain is visszaköszön. Aranyon kívül Cicelle alakja és hősies magatartása Jókai Mórt is nagyon megragadta, hiszen a történetnek önálló elbeszélést szentelt („Rozgonyi Cicelle”), de a vitéz főispánné alakja és emlékezete visszatér az „Aranyember” egyes fejezeteiben is.
Az Aranyok Aranya ismeretterjesztő sorozat részei 8 napig, március 2. és 9. között csak a kepmas.hu-n érhetőek el Arany János születésnapjának évfordulója alkalmából. Az epizódokat itt tekintheti meg.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
