Felzárkózó településekről az ínyencek asztalára – Gyulajon a legmagasabb igényeknek is megfelelő zöldség- és gyümölcstermékeket gyártanak

Gyulaj a 300 legnehezebb helyzetű település közé, a Felzárkózó települések programjába, a Fete-programba tartozik. A magyar kormány által indított és az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló programban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) koordinálásával 29 egyházi és civil szervezet dolgozik együtt azon, hogy az állandó jelenléttel és segítséggel megoldhassanak évtizedek óta kulminálódó gondokat Magyarország háromszáz leghátrányosabb helyzetű településén.  

A Fete egyik fontos törekvése, hogy helyben elérhető munkahelyeket teremtsen. 

A Gyulajon található gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzem már a Fete 2019-es elindulása előtt is működött. Alapítása nem a véletlennek köszönhető, az MMSZ ugyanis már a 2000-es évek elején megjelent a tolnai községben. A gyulaji (valamint tiszabői, tarnabodi) eredményeknek köszönhetően a máltatiak a felzárkózó településeken is sikerrel kamatoztatják tapasztalataikat. 

Minőségi lekvárokat főznek a Tolnai Hegyhát gyümölcseiből 

Tolna megyének ezen a részén nem túl ideális a közlekedés, kevés busz jár a zsákfaluba, Gyulajra is. Értelemszerűen kevesebb a munkalehetőség, mint egy nagyobb, jobb közlekedéssel elérhető településen. Az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattal összefogva eleinte közfoglalkoztatás keretében alkalmazta a helyieket, akiknek jelentős része zöldséget, gyümölcsöt termelt. 

Az utóbbi években azonban sokan el tudtak helyezkedni a környékbeli nagy cégeknél az elsődleges munkaerőpiacon is, miután a vállalatok saját buszaikkal szállítják a munkavállalókat a falvakból a munkahelyekre. Így az önkormányzat kertprogramjában is kevesebben vesznek részt, mint korábban. Mindez nem akadályozza a Máltai Manufaktúra Nonprofit Kft. szervezésében szociális vállalkozásként működő üzemet a színvonalas termékek előállításában.  

Az üzem immár 10 éve dolgoz fel gyümölcsöket, zöldségeket – legalább húsz családdal állnak partneri kapcsolatban, akik terménybeszállítóik.  

A feldolgozóüzem „felszívja” a környéken megtermelt jó minőségű zöldségeket, gyümölcsöket – ezek egy részét (például levendulavirágot) Gyulajról –, illetve a Tolnai Hegyhát déli részén fekvő Lengyel, Kisvejke (ami szintén felzárkózó település) és Závod kertjei biztosítják a termeléshez szükséges alapanyagot. Amennyiben még így sem nem lenne elégséges a termény mennyisége, őstermelőktől is hozzávásárolnak. 

Kép

Máltai Manufaktúra, Majoros Árpád

Az üzemvezetőn kívül (aki a termékfejlesztéstől kezdve a beszerzésen át a webáruház üzemeltetéséig sok mindent felügyel) további három fő dolgozik a gyulaji üzemben, ahol nagyjából húszféle zöldséget és gyümölcsöt dolgoznak fel. Varga Anna Kamilla üzemvezető elmondja: előállítanak háromfajta csatnit, három különböző szendvicskrémet, natúr feketeribizli-, szilva-, meggy- és sárgabaracklekvárt, de készítenek ízesített lekvárokat is, ilyen például a vaníliás-levendulás sárgabarack- és a vörösboros-kardamomos szilvalekvár. Készül még levendula-, bodza- és meggyszörp, valamint csípős savanyúság jalapeno paprikából. 

Tudatos és társadalmilag hasznos  

Varga Anna Kamilla már hatodik éve vezeti az üzemet. A receptek közül némelyik még a szociális szövetkezeti időkből származik, de több lekvárt, szörpöt, savanyúságot már maga kreált. Szerényen azt mondja: nem éli meg nehézségként az alkotást, mindig inspirálja egy-egy alapanyag, amivel éppen dolgoznak.  

A nagyobb kihívást az jelenti, teszi hozzá, hogy az új receptet átültessék üzemi méretre: nagy mennyiségben gyártva is ugyanolyan minőséget képviseljen a termék, mintha magának készítené.  

Ellátogatunk a FeteKert Kávézó és reggelizőbe, hogy megnézzük, miként hasznosulnak a – többek között Gyulajon készülő – finomságok. Barta Beatrix, a Fény utcai piacon található kávézó és mintabolt vezetője elmondja: a termékek abszolút megfelelnek a 21. század elvárásainak. Az összes termék tartósítószer-, adalékanyag- és színezékmentes, hőkezeléssel tartósított. 

„Aki odafigyel arra, hogy mit fogyaszt, hogy az egészséges, magyar terméket hol és milyen módszerrel állították elő, esetleg még arra is, hogy a vásárlásának társadalmi haszna is legyen, annak jó szívvel ajánlhatom az összes terméket. Könnyebb úgy segíteni, ha nem csupán az adventi időszakban támogatjuk a rászorulókat, hanem idővel az alkalmai vevőkből törzsvásárlókká válnak. A legjobb, hogy a vevőnek nem kell kompromisszumot kötnie, hiszen a termékek kiválók” – fogalmaz Barta Beatrix, aki prémium termékként tekint a náluk (is) megvásárolható gyulaji produktumokra.  

Rámutat: sokan gondolják, hogy a támaszra szoruló vidékekről csak félig jó dolgok származhatnak, erről azonban szó sincs, ezért is nagyszerű, húzza alá, hogy a Máltai Manufaktúra termékei sokkal jobbak az átlagos árucikkeknél.  

Egyben bizonyíték is: nincs szükség a vevő részéről „szánalomvásárlásra”, mert a lekvárok, szörpök felveszik a versenyt a prémium vetélytársakkal.  

Tárkony, timur bors, fekete fokhagyma  

Mindezt az étkezni érkezők is megtapasztalhatják, ugyanis a FeteKertben igyekeznek a helyben készített ételekbe is belecsempészni a gyulaji (és más üzemekből származó) hozzávalókat, csatnikat, krémeket, olajokat, lekvárokat.  

Kép

Máltai Manufaktúra, Majoros Árpád

A jobb anyagi körülmények között élő embernek is lehet sok gondja a családjában, a munkahelyén, vagyis fókusza a saját megoldandó feladataira szűkül, ám ha eközben az itt kapható termékekből vásárol, mégis képes támogatni egy másik (jó) ügyet. Ezért az a FeteKert szlogenje, hogy „gyere közelebb”, ami azt jelenti: vegye kézbe, ismerkedjen a termékkel a vásárló – éppen annyira, amennyire szeretné vagy ideje engedi. Egyúttal a terméken keresztül a felzárkózó települések világával, az ott élő emberekkel, a történetükkel is megismerkedhet a vásárló, így a társadalom peremére szorult emberekhez kerül közelebb. 

A FeteKertet is azért nyitották három évvel ezelőtt, hogy bemutathassák a programot és a termékeket. Ahhoz ugyanis, hogy a vásárlók megismerjék a különböző finomságokat, speciális marketingkommunikáció szükséges. „Legyen itt, igyon egy jó kávét, fogyasszon reggelit, egyen egy jó ebédmenüt, közben akár lapozgathatja a kiadványainkat is, így szinte észrevétlenül kerülhet képbe a céljainkkal, kóstolhatja, szeretheti meg a termékeinket” – hangsúlyozza Beatrix. 

Az eltelt három éveben a belbudaiak egyik törzshelyévé vált a kávézó, a reggeli órákban és ebédidőben alig lehet szabad asztalt találni.  

Szombat a csúcsnap, hiszen akkor látogat a piacra a legtöbb vásárló, így a FeteKert kávézóban is akkor fogy a legtöbb étel, áru. Utóbbiak között helyet kaptak olyan, úgynevezett „tubusos” termékek is, amelyek különleges ízkombinációkat rejtenek. Tárkonyos ribizlilekvárt, timur borsos eper-, továbbá feketefokhagymás-zellerkrémet.  

Az elegáns, fekete csomagolásban kínált termékek ízvilágával a különlegességekre kíváncsiakat kívánják megszólítani. Többen is vásárolnak belőle, amíg elfogyasztjuk feketénket és málnaszörpünket.