Egy műtéttől jobban félünk, mint egy kezeletlen betegségtől? – a megelőzés önmagunk tiszteletéről szól

Eléggé fontos vagyok-e magamnak?

Megelőzni a betegségeket, vagy a már kialakult gondokat minél hamarabb kiszűrni. A prevenció a saját magunk, a saját szervezetünk iránti tiszteletről szól. Fontos vagyok-e annyira magamnak, hogy tudjak arról, hogy van valamilyen problémám?

„Sokkal költséghatékonyabb megcsinálni a prevenciós vizsgálatokat, mint ha egy már kialakult betegségnél folyamatos beavatkozásokra, kezelésekre, gyógyszerekre lenne szükség” – vallja Dr. Balogh Enikő, aki évek óta sürgősségi ellátásban és üzemorvoslásban (foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez) dolgozik, rengeteg beteggel és pácienssel találkozik. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán végzett, fiatalkora ellenére több díjat kapott, 2022-ben például a Magyar Orvosi Kamara Közösségért Díját vehette át. 

Mint mondja, az is probléma, hogy az emberek nem mindig a jó betegutat választják, mert nem tudják, hogy például sürgősségi osztályra, ügyeletre menjenek, vagy a háziorvosukhoz forduljanak.

„A sürgősségi osztályon láttam olyat, hogy valaki gyógyszerfelírás miatt jött be szombat éjszaka. Ez nem sürgősségi kompetencia. De ennek az ellentéte is előfordul: volt olyan betegem, akinek az egyik lába forró volt, fel volt dagadva egy hete. Mélyvénás trombózissal járt-kelt” – idézi fel Dr. Balogh Enikő. 

Boldog tudatlanság?

„Sokan azért nem mennek orvoshoz, mert tartanak a beavatkozásoktól. Van egy hasfali sérvem, de borzasztóan félek a műtéttől. Csúnyán visszeres, fáj a lábam, de nem megyek vele orvoshoz. A beavatkozástól félnek, és nem a következményektől. Attól nem tartanak, ha nem kezelik őket, akkor az mit fog okozni hosszú távon” – vélekedik. 

Mint mondja, egyre gyakoribb a fehérköpeny-szindróma, hogy félnek az emberek az orvosoktól. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra az emberek 60 százaléka félve jár. Első lépésként a beteg-orvos bizalmi kapcsolatot kellene visszaállítani. 

„A hasfájást és a haspuffadást sem veszik komolyan mostanában. Volt egy 30 éves férfi betegem, akiről a sürgősségin derült ki, hogy végbéltumorja van. Amikor kérdeztem, hogyan kezdődött, azt mondta, hogy fél évvel ezelőtt elkezdett fájdogálni a hasa, puffadt, de nem vette komolyan, azt gondolta, majd elmúlik. Aztán véres lett a széklete, bejött az SBO-ra, ahol kiderült, hogy daganata van.”

„Láttam melanómás beteget, aki nem járt kontrollra, áttétei lettek, amibe belehalt. Előttem van annak a 16 éves lánynak az arca is, aki méhnyakrákban hunyt el.” 

Sorolja a példákat. 

Korábbra hoznák a szűrővizsgálatokat

Hangsúlyozza, a daganatok azért veszélyesek, mert sokszor tünetmentesek, és csak akkor fordulnak orvoshoz az érintettek, amikor már nagy a baj. 

Mit, mikor javasolt szűrni? – cél a korai diagnózis
Évente legalább egy nagylabor, vérnyomásmérés és EKG a háziorvosnál.
Évente hasi ultrahang, ami nem fájdalmas prevenciós vizsgálat.
Évente látásvizsgálat, anyajegyszűrés, tüdőszűrés, fogászati szűrővizsgálat. 
40 éves kortól székletvér-vizsgálat és kolonoszkópia (vastagbéltükrözés).
Nők:
Évente méhnyakrákszűrés.
40 év felett mammográfia.
Férfiak:
50 év felett évente prosztatavizsgálat. 

A szűrések gyakorisága rizikófaktorok szerint változó lehet, és fontos szempont a családi anamnézis (kórtörténet). A korai diagnózis teljes gyógyuláshoz is vezethet! 

Ugyanakkor annyira sok az újkeletű daganatos megbetegedés a fiataloknál is, hogy orvosszakmai körökben felvetődött: a szűrővizsgálatok életkorhatárait tíz évvel előbbre kellene hozni. 

Dr. Google nem segít

„Sokan elfelejtik, hogy nemcsak a testi, de a mentális jóllét is számít. Az egészségtudatosságot (egészséges étkezés, testmozgás, stresszkezelő technikák) az iskolában kötelező tantárggyá tenném, hiszen ahol nincs egészségtudatosság, ott nehéz az orvosok dolga. Emellett a mentális betegségekről, és azok következményeiről is többet kellene beszélni. 

Meg kellene értenünk, hogy pszichológushoz nem csak azok járnak, akik betegek, hanem akik szeretnék valakivel megosztani a problémájukat, illetve ma már több ingyenesen hívható lelki segélyvonal létezik.

Rohanó világban élünk, nincs időd megfelelően étkezni, jókat aludni. Sokan több műszakban dolgoznak, az éjszakázás pedig felborítja az agyműködést, a bélműködést, az egész bioritmust. A munkahelyen nagyok az elvárások, stresszelünk. Ezek mind-mind közrejátszhatnak abban, hogy valaki daganatos beteg lesz” – összegzi a doktornő. 

Hangsúlyozza, az internet alapján történő öndiagnosztizálás nagyon káros. „Előfordult, hogy azzal keresett meg egy páciens, nézzem át a leleteit, mert ő azok alapján azt olvasta az interneten, hogy rákos. Ezért is indítottam Életrevaló címmel podcastot, hogy hiteles információkhoz jussanak az emberek. Illetve nagy vágyam egy olyan applikáció, ahol a tüneteik alapján szakorvosok válaszolnának a betegek kérdéseire” – árulja el.

Vitaminokat szedünk, de nem járunk szűrésekre

A világ legegészségesebb országait Ázsiában kell keresnünk. A 2025-ös globális egészségindex (Global Health Index) alapján Szingapúr, Japán, valamint Dél-Korea vezeti a rangsort. Az európai országokat nézve a skandináv államok, Norvégia, Izland és Svédország végzett a legjobb helyen. Magyarország a 41. helyet foglalja el, Szlovákia mögött, Lengyelországot megelőzve. 

Eközben idén is elkészítették a STADA-jelentést, az európai kutatásban 22 országból összesen 27 009 főt kérdeztek meg az egészségtudatosságról és az életmódjukról. Az idei jelentés fő üzenete, hogy az európaiak fele él egészséges életet, miközben több mint 90 százalék vágyik erre. A házipatika beszámolója szerint az egészségi állapotukat „nagyon jónak” értékelő állampolgárok aránya Spanyolországban a legmagasabb: 68 százalék. Hazánk Csehországgal együtt 33-33 százalékkal a sor végén áll, csaknem 20 százalékkal elmaradunk az 51 százalékos átlagtól.

Jó hír azonban, hogy a magyarok 83 százaléka aktívan tesz az egészségéért: vitaminokat, ásványi anyagokat és étrend-kiegészítőket szedünk, igyekszünk kiegyensúlyozottan táplálkozni, valamint rendszeresen sportolunk. Ezzel az első helyen állunk Dániával holtversenyben. 

A megelőző szűréseken a magyar válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem vesz részt, ezzel a középmezőnyben helyezkedünk el. Ez az arány minimálisan ugyan javult az elmúlt években – viszont bőven lenne még hova fejlődni. Fontos tény, hogy a szűréseket sokan nem nemtörődömségből hagyják ki, hanem 28 százalék nem érzi szükségét, hiszen egészségesnek gondolja magát; 25 százalék nem tudja, milyen vizsgálatok szükségesek, és mire jogosult; 18 százalék pedig korlátozottan fér hozzá ezekhez.

Úgy érezzük, egyedül hagytak minket

Az állami egészségügyi rendszerrel való elégedettségről is megkérdezték a kutatásban részt vevőket, a 22 ország közül ismét mi, magyarok állunk az utolsó helyen. Az emberek mindössze 21 százaléka tartja fairnek a hazai egészségügyi rendszert. Sokan érzik úgy, hogy egyedül vannak, vagy nem kapnak elég támogatást, törődést az állami egészségügytől. A mentális jóllét hiánya is akadályozza azt, hogy egészségesebb életmódot folytassunk. Az összes európai válaszadó 36 százaléka vallott arról, hogy mentális problémákkal küzd, viszont mindössze 7 százalékuk kér szakértői segítséget. 

A kanadai (úgynevezett Lalonde) modell alapján az egészségünknek négy befolyásoló tényezője van. 

50 százalékban az életmód, 20 százalékban a biológiai-genetikai adottságok, 20 százalékban a társadalom, környezet, és 10 százalékban az egészségügyi ellátórendszer. 

Vagyis mi is tehetünk azért, hogy jól érezzük magunkat és egészségesek legyünk. 

Mozogjunk rendszeresen, autózzunk minél kevesebbet! Fogyasszunk több zöldséget, gyümölcsöt, halat és olívaolajat! Aludjunk eleget! Mindig szánjunk időt a családunkra, a kapcsolataink ápolására és az öngondoskodásra is!