„Pár csepp, az nem probléma?” – az inkontinencia tabu, pedig egy olaszországnyi embert érint Európában

Bármelyik életszakaszban előfordulhat

Az inkontinencia Magyarországon a becslések szerint több százezer – egyébként egészséges – embert és szintén százezreket érint, akiknek valamilyen, az inkontinenciával egyébként összefüggő betegsége van. A közös bennük az, hogy a dolog tabu jellege miatt az érintettek alig ötöde kér és kap szakértői segítséget.

Pedig vizelettartási problémák bármelyik életszakaszban előfordulhatnak és ez egyáltalán nem annak az egyértelmű jele, hogy a testünk elhasználódott. 

Sőt az inkontinencia nagyon gyakran a kimondottan aktív és masszív erőkifejtést igénylő tevékenységek közben jelentkezik. Legjobb példa erre a gyermekvállalás.

Bármi is az oka a vizelettartási problémáknak, beszélni nem szoktunk, és nem is szeretünk róluk. Ehelyett inkább szégyenkezünk, holott a megfelelő kezeléssel a tünetek mérsékelhetők vagy akár meg is szüntethetők.

Egy olaszországnyi érintett

Az Európai Urológiai Társaság (EAU) elemezte az inkontinencia egészségügyi, társadalmi-gazdasági és környezeti költségeit az EU-ban. A most megjelent átfogó tanulmány megállapításai szerint mintegy 55-60 millió európai (ez hozzávetőlegesen annyi, mint Olaszország teljes lakossága) szenved vizelettartási zavarban. A kutatás szerint Magyarországon a nők 14, a férfiak 4 százaléka érintett. Ezzel a legalacsonyabb érintettségű országok közé tartozunk, azonban feltehetőleg ez nem azért van, mert ennyire „jól állunk”, sokkal inkább azért, mert nálunk a többi európai országhoz képest jóval kevesebb a kezelésbe vont ember. 

„Az inkontinencia alapvetően tartási elégtelenséget jelent. Létezik széklet- vagy szélvisszatartási inkontinencia is, de a leggyakoribb a vizeletinkontinencia, azaz a húgycsövön át történő akaratlan vizeletvesztés” – magyarázza Friedrichné Nagy Andrea gyógytornász mestertanár, aki azt is hangsúlyozza, hogy valójában mind nemzetközi, mind hazai szinten a lakosság 30 százaléka érintett lehet. A vizeletinkontinencia gyermekkortól időskorig, nőknél és férfiaknál egyaránt előfordul. Az életkor előrehaladtával nő az előfordulás gyakorisága; időskorban már 60 százalékos érintettségről beszélhetünk.

Várandósság, szülés és menopauza

Az inkontinenciának több típusa létezik. Nőknél a terheléses, más néven stresszinkontinencia a leggyakoribb fajta, ugyanakkor ezt lehet a legeredményesebben gyógyítani konzervatív módszerekkel. Hajlamosító tényező a várandósság, a hüvelyi szülés és a menopauza. A magyar nők kb. felét érinti valamilyen fokú inkontinencia a menopauzát követően, ami több százezer nőt jelent (itthon nagyjából egymillió nő van menopauzában). 

A medencefenék és a gáti terület állapota nagyban függ a hormonok változásától; ha az ösztrogén kevésbé védi a szervezetet, akkor könnyebben kialakul. 

Menopauza idején az ösztrogén hiánya fellazítja ezt a területet. Míg várandósság alatt, ahogy nő a baba, növekszik a méh, nő az anya testsúlya is. Ez megterheli a medencefenék izomzatot, illetve a hormonális hatások lazítják a kötőszöveteket. A szülés alatt a baba megnyomhatja ezt a területet. 

„Hátterében a medencefenék elégtelen működése áll: nem tudja ellátni a zárófunkcióját. Ha hirtelen megnövekedik a hasűri nyomás – legyen az köhögés, tüsszentés, nevetés, sporttevékenység, busz után futás miatt –, akkor ez a magasabb nyomás áttevődik a húgyhólyagra. Normál esetben a nyomás visszatartható a medencefenék működésével, de ha gyenge a medencefenék, a záróizomzat nem működik megfelelően, akkor elcsöppen a vizelet” – fejti ki a gyógytornász. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Ha valakinél kialakul az inkontinencia, az negatívan hathat a mentális egészségére is; túl feszessé válnak az izmok, nem tudnak ellazulni. Ez pedig súlyosbíthatja a már meglévő problémát. Súlyosnak akkor számít, amikor valaki testhelyzetet változtat, például felül az ágyban, és viszonylag nagy mennyiség folyik el. Középsúlyos a helyzet, amikor normál mozgásra is elcsöppen nagyobb mennyiség, végül enyhe inkontinencia az, amikor hirtelen nagy erőkifejtésre néhány csepp elcsöppen. 

Csepptérképet készítenek

Idén először online problématérkép készül a Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság (MAKUT) szakmai támogatásával, amiben arra keresik a kutatók a választ, hogy mi jelenti a legnagyobb problémát az inkontinenciában érintetteknek Magyarországon. Az online felmérés júniusban, a 2025-ös Inkontinencia hét apropóján indult, az eredményeket 2025 őszén osztják majd meg.

Medencefenék-torna mint kezelés

Az inkontinencia esetében mindig szükséges egy szakorvosi kivizsgálás, hogy nincs-e mögötte szervi betegség, gyulladás, kő, vesehomok, esetleg daganat valahol a kismedencében. Illetve vannak súlyosabb központi idegrendszeri kórképek: például szklerózis multiplex vagy gerincvelő-gyulladás, stroke. Ezeknek is lehet tünete az inkontinencia.

„Ha ezeket kizárjuk, akkor mondhatjuk, hogy medencefenék-gyengeségről van szó, amit először konzervatív terápiával (nem műtéti kezelés) kell orvosolni. A fizioterápiát és a gyógytornát csak akkor tudjuk elkezdeni, ha biztosak vagyunk abban, hogy más betegség nincs a háttérben” – szögezi le a gyógytornász. 

A medencefenék-izomzat a hasüreg alsó részét zárja le, és ugyanolyan harántcsíkolt izomból áll, mint a vázizmaink, ezért ugyanúgy akaratlagosan tudjuk működtetni. „A kismamákban sokszor a gyógytorna során tudatosul először, hogy tudják tornáztatni ezt az izmukat is. A szüléshez, elsősorban a kitolási szakasz miatt fontos a tudatos lazítás megtanítása is. 

A megelőzést minél hamarabb el kellene kezdeni, már a középiskolás lányoknak is szükséges lenne megtanítani a medencefenékizom-tornát. 

A futó, ugró sportolóknak is kellene ezzel foglalkozniuk, mert ők is gyakran érintettek az inkontinenciában” – összegzi Friedrichné Nagy Andrea, aki évtizedek óta tart kismamatornát a Semmelweis Egyetem mestertanáraként, illetve a Szent Imre Kórház Szülészet és Nőgyógyászat osztályán is dolgozik. 

„A medencefenék-izomzat regenerálódása, gyógyulása a legfontosabb szülés után. Már a kórházban kismedencei keringésjavítást végzünk. Az igazi tréninget hat héttel a szülés után tudjuk elkezdeni, és minimum három hónapig szükség van a mozgásterápiára, hogy az izmok megerősödjenek. Sok édesanyánál időben elkezdett medencefenék-tornával nagyon szépen kezelhető az inkontinencia” – hangsúlyozza.

A fiatalok nyitottabbak, az idősebb generáció még szégyelli

Mint mondja, munkája során azt tapasztalja, hogy a fiatalok nagy része már nyitott ezen a téren. Fontos számukra a gáti területük védelme, és a medencefenék-izomzat helyreállítása. Míg a menopauza környékén járó, 50-60 éves nők inkább szégyellik, ha inkontinenciával küzdenek, pedig náluk is hatásos a medencefenék-torna. 

Az anatómiai funkciók helyrehozása miatt – az idősebb korosztálynál már le lehetnek süllyedve a kismedencei szervek – előfordulhat, hogy műtétre van szükség. 

A torna műtét nélkül, de műtét után is ugyanolyan fontos, mivel, ha az izmok nem támasztják alá a szerveket, akkor a süllyedés újra kialakulhat, és újra megjelenhetnek a vizelettartási panaszok.

A kiegészítő terápia része a biofeedback módszer: egy eszközzel visszajelzést adnak, hogy mennyire tudja összehúzni és ellazítani az izmait a páciens. Szükség esetén elektroterápiát is tudnak alkalmazni, amikor a nagyon gyenge izomzatot egy speciális géppel összehúzódásra tudják késztetni. 

Az inkontinenciát régebben jellemzően női betegségnek tartották, de jelen van a férfi lakosság körében is, akik általában prosztatektómia (prosztata-eltávolítás) után kerülnek inkontinencia-problémákkal gyógytornászhoz. 

Eloszlatni a tévhiteket

Az életmódunkban végzett apró változtatások is segíthetnek enyhíteni a tüneteket. „Ne éjszaka és ne este igyon sokat a páciens, továbbá a kávé, tea fokozott vizeletkiválasztást okoz. Sokan nem jól ürítenek, túl nagy hasűri nyomást fejtenek ki, miközben erre csak a legelején van szükség. Az inkontinenciával küzdőknek ugrálós, szökdelős, futós mozgásformákat nem ajánlatott végezni, mert rázkódással járnak, és megterhelik a már eleve gyenge medencefenék-izomzatot. A túlsúly is hajlamosító tényező, hiszen minél nagyobb a súly, annál nagyobb a teher a medencefenéken” – sorolja a gyógytornász. 

A szakember szerint sok tévhit és féligazság is él a társadalomban az inkontinenciáról. 

„Jaj csak egy pár csepp, az nem probléma” – ez az egyik gyakori tévhit. A gyógytornász kiemeli, pár csepp is azt jelzi, hogy igenis van gond, hiszen bizonyos szituációkban a medencefenék nem tudja ellátni a funkcióját. 

„»Az inkontinencia természetes dolog szülés után, vagy menopauzában«” Ezt is szokták mondani, de ez sem igaz. A kialakulásának jóval nagyobb az esélye hüvelyi szülés esetén, de ez nem azt jelenti, hogy a császárral szült nőket ne érintené. Ha valakinek császármetszése volt, de lazább a medencefenék-izomzata, és például túl hamar elkezd futni, kialakulhat az inkontinencia” – magyarázza a gyógytornász, aki hozzáteszi, természetesen nem minden fajta inkontinenciára jó a torna, ezért először urológust, valamint nőgyógyászt célszerű felkeresni.