Ez az új applikáció életet menthet, másodpercek alatt megmondja, van-e veszélyes elváltozás a bőrünkön

Megnőtt az esetszám

A bőrrák a leggyakoribb daganatos betegség, két típusa van: a melanóma és a nem melanóma típusú bőrrák. Ez utóbbi két leggyakoribb formája a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák, ezek a melanómánál sokkal kisebb eséllyel okoznak áttéteket. Magyarországon tíz év alatt másfélszeresére nőtt a melanómás esetek száma, pedig ha korai stádiumban felfedezik az elváltozást, 99 százalékban gyógyítható. De sajnos minden harmadik melanómás beteg több mint egy évet vár, mielőtt a gyanús bőrelváltozással orvoshoz fordul. 

Magyarországon évente nagyjából 2500 embernél diagnosztizálnak melanómát, és közel négyszázan halnak meg a betegség szövődményeiben.

Mire figyeljünk? 

A melanómák 70 százaléka eleve rosszindulatú daganatként jelenik meg a bőrön, és csak 30 százalékuk alakul ki már meglévő anyajegyből. Ha egy anyajegy nagyon eltér a többitől, az azonnali figyelmeztetés – egy „rút kiskacsa”. Színe, alakja vagy mérete megváltozik, aszimmetrikus, egyik része kiemelkedik, viszket, nem gyógyuló sebet képez – ezek mind-mind figyelmeztető jelek. 

A melanómás esetek több mint háromnegyedéért az UV-sugárzás felel. A fényvédelem szabályainak betartása (UVA- és UVB-védelmet egyszerre nyújtó 50 faktoros fényvédő krém, megfelelő ruházat, déli nap és szolárium mellőzése), a napégés kerülése, a havonta végzett önellenőrzés és az évenkénti, bőrgyógyászati melanómaszűrés a megelőzés fontos része. 

„Megéreztem, hogy nem vagyok sebezhetetlen”

Zsuzsanna – akinek nevét kérésére megváltoztattuk – a harmincas évei közepén járt, amikor kiderült, melanómája van. 

„Az egész családunkban mindenkinek sok anyajegye van, de valamiért a szüleim nem tartották fontosnak, hogy ezzel komolyabban foglalkozzunk. Különböző daganatos megbetegedések voltak a rokonságban, de bőrrák nem. 2017-ben a bal combomon észrevettem egy anyajegyet, ami furcsán nézett ki, nagyobb, amorfabb volt, mint a többi. Évente jártam anyajegyszűrésre a helyi kerületi szakrendelőbe Budapesten. Aztán 2022-ben már gyanús volt, hogy ez az anyajegy nagyon nem normálisan néz ki. Akkor egy idős bőrgyógyász néni végignézett, de azt írta a papíromra, hogy nincsen semmi gond” – kezdi. 

Mint később kiderült az idős szakorvos már nem látott jól, félrediagnosztizálta Zsuzsannát. 

„Végül 2023 tavaszán elmentem egy másik kerület szakrendelőjébe, ahol egy szuper lelkiismeretes doktornő meglátta a hüvelykujj-köröm méretű anyajegyet és hátrahőkölt. Közölte, hogy holnapután hajnalban jelentkezzek a Mária utcai bőrklinikán, ahol majd összeül az onko-team. Azt se tudtam, mit mondjak. Korábban a rákról azt gondoltam, hogy abba mások belehalnak. Mások, és velem ez nem történhet meg. Akkor először megéreztem, hogy nem vagyok sebezhetetlen. Míg az ember fiatal, jár futni, kirándulni, nincs olyan élménye, hogy a teste ne az akarata szerint cselekedne” – idézi fel. 

Téves diagnózistól a gyógyulásig

A fiatal nő hangsúlyozza, a téves diagnózis öt év elvesztegetett időt jelentett számára. Egy orvosi szakvélemény nem elég. Ha valami gyanús, akkor az orvosi nyugtatás ellenére is lehet másod-, harmadvéleményt kérni. Hiszen mindenki saját maga ismeri a testét. „Nekem ez mentette meg az életemet” – mondja. 

A klinikán gyors és fájdalommentes sebészeti műtét során eltávolították az anyajegyet, majd egy hét múlva a szövettanból kiderült, valóban rosszindulatú melanómáról van szó, aminek 0,738 mm a behatolása a sejtmélységbe. Ez azért fontos, mert 0,8 mm a határ, ott már kiveszik a melanómához tartozó úgynevezett sentinel nyirokcsomókat, mert a nyirokáttét a leggyakoribb. Az említett határt nem érte el, mégis azt tanácsolták az orvosok, hogy a biztonság kedvéért vegyék ki pár nyirokcsomóját.

„Szerencsém volt, vagy a Jóisten kegyelme, hogy nem volt nyirokáttét. Örülnöm kellett volna, hogy makkegészségesek a nyirokcsomóim, de megviselt, hogy már soha nem kerülnek vissza a testembe. Nem tudják szolgálni az egészségemet.”

Összesen három műtét és rendszeres, háromhavi kontrollok után Zsuzsi ma már tünetmentes, egy combján lévő mélyedés emlékezteti a betegségére. 

„Minden hibát elkövettem. Azok közé tartoztam, akik nem foglalkoztak a fényvédelemmel, szerettem napozni, lesülni, leégni, nem használtam naptejet –gyerekkorom óta így viszonyultam a naphoz. Nem hallottam a szülőktől, nagyszülőktől, hogy ez mennyire veszélyes. A betegségem óta persze figyelek, UV-szűrős fölsőt hordok, déli napra nem megyek ki, mindenhol bekenem magam, még a fülemet is. A melanóma nagyon gyorsan ad áttétet, alattomos betegség, mert nem vagy tőle rosszul. Hallottam olyan fiatalról, aki elhanyagolta a melanómáját és két hónap alatt elvitte a rák” – figyelmeztet. 

Missziója lett, hogy mindenkinek mondja, járjon anyajegyszűrésre. Érintettként pedig különösen ajánlja, hogy mindenki töltse le az emdee Bőr mobilalkalmazást, erről lesz szó a cikk következő részében.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Két egyetem közös projektje

A Stanford Egyetem kutatói 2017-ben egy különleges kutatást publikáltak a Nature magazinban. „A bőrrákok bőrgyógyász szintű osztályozása mély neurális hálózatokkal” című munkájukban arra jutottak, hogy a mesterséges intelligencia (AI) pontosabban képes felismerni fotók alapján a különböző bőrelváltozásokat, mint maguk a bőrgyógyászok. 

Eredményük Ulbert Attila, az ELTE volt informatikus kutatója figyelmét is felkeltette, akinek a családjában több érintett is volt. „Felvetődött bennem, hogy a saját végzettségemmel hogyan javíthatnám a rosszindulatú bőrelvátozások felismerését. Arra gondoltam, hogy a stanfordos AI köré építek egy Androidos alkalmazást, és így majd Magyarországon is lehet használni. Azonban kiderült, hogy a stanfordos AI nem elérhető. Miért ne csináljunk akkor itthon egy hasonlót?” – meséli a kezdetekről. Így indult az emdee Skin (emdee Bőr) mobilalkalmazás története. 

Ulbert Attiláék felkeresték a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáját, Sárdy Miklós professzor, az intézmény akkori vezetője lelkesen csatlakozott a kezdeményezésükhöz. Miért keresték fel az orvosi egyetemet? 

Azért, mert rengeteg melanómáról és különböző bőrelváltozásokról készült képre volt szükségük, amiket páciensekről távolítottak el a klinikán. Ez alapján tudták ugyanis az algoritmust tanítani. 

A folyamat nehezebben ment, mint gondolták. Körülbelül két évbe telt, mire két orvostanhallgató lánynak köszönhetően sikerült összegyűjteni és felcímkézni a fotókat.

„Képenként meg kellett mondani, hogy melyik mit ábrázol. Ami egy orvosnak egyértelmű, azt az algoritmusnak meg kellett tanítani. Melyik melanóma, melyik egy egyszerű anyajegy vagy más bőrelváltozás” – magyarázza. 

Ulbert Attila egy távközlési nagyvállalatnál dolgozik, korábban az ELTE Informatikai Karán szerzett doktori fokozatot. Projektjéhez szintén multicégeknél dolgozó informatikus barátai is csatlakoztak, és a mai napig lelkesedésből vesznek részt benne. Szívügyük az emdee Bőr, mert a társadalom számára hasznos projekttel foglalkozhatnak, miközben közvetlenül az embereken segítenek. 

Pár másodperc alatt visszajelez

Az emdee Bőr mobilalkalmazás lényege, hogy a páciensek lefotózhatják a bőrükön megfigyelt elváltozásokat vagy a már régóta meglévő anyajegyeket, és az applikációnak elküldött kép alapján néhány másodperc alatt visszajelzést kapnak, mikor szükséges orvoshoz fordulni. A mobilalkalmazás ingyenesen használható, és ma már nemcsak Android készülékeken, hanem iPhone-on is elérhető. 

Az alkalmazásban kétfajta mesterséges intelligencia van: az egyik, ami az átlag felhasználók által készített normál képeket értékeli, a másik pedig egy dermatoszkópos bőrelváltozás-detektor. Utóbbi pontosabb, és dermatoszkóppal (bőrre helyezhető mikroszkóp, speciális diagnosztikai módszer a bőrgyógyászatban) rendelkező orvosoknak nagyon hasznos lehet. 

A normál képeket értékelő mesterséges intelligencia kilenc kategóriát (például anyajegy, melanóma, basalioma, vírusos szemölcsök) ismer. Ha felfedez egy bőrelváltozást, bekategorizálja alacsony, közepes vagy magas rizikójúra. Ez alapján ad tanácsot: magasnál azt, hogy ne húzza-halassza a páciens, hanem azonnal menjen el orvoshoz. De alacsonynál sem mondja azt, hogy felesleges orvoshoz fordulni. Nem váltja ki a szakorvost, hanem a szűrésben segít. 
„Ha az applikáció felfedez egy melanómát, egy megbízhatóságot is közöl, ami annak a függvénye, hogy mennyire volt éles és nagy a fotó.” 

„Ha öt képből ötre azt mondaná, hogy melanóma, akkor én most azonnal felállnék, rohannék a bőrgyógyászhoz és ott ülnék, amíg meg nem vizsgál” – szemlélteti az ötletgazda. 

„Nemrég egy felhasználó visszajelzett, hogy talált egy rosszindulatú elváltozást az alkalmazás az édesanyján. Elment bőrgyógyászhoz, leszedték, és minden jól alakult. Hasonló történt az én édesanyámmal is” – mondja Ulbert Attila. 

Folyamatosan fejlesztik az applikációt, mert sokan panaszkodnak például a fotók minőségére. „Mindenki azt mondja, hogy nagyon jó képeket lehet már csinálni az okostelefonokkal. A Notre Dame-ról igen, de egy 5 centire lévő bőrelváltozásról nem. Azon dolgozunk, hogy a lehető legélesebb legyen, ezáltal a fals negatív eredményeket is igyekszünk kiküszöbölni” – fogalmaz. 

„Ez nem olyan, mint a fogkefe, hogy naponta kell használni, hanem olyan, mint a fogorvos, hogy évente legalább egyszer érdemes felkeresni. Néhány havonta fotózzuk le a gyanúsnak vélt bőrelváltozásokat” – tanácsolja az informatikus szakember. 

Átszűrni az egész országot? 

Május első hetében, amikor ez az interjú készült, már közel 44 ezren használták az emdee Bőr mobilapplikációt, de mint az ötletgazda elmondta, pár másodpercenként jönnek az új felhasználók, akik számára örökre ingyenes marad az alkalmazás. 

„Mi így vállaltuk, két magyar egyetem csinálta a magyar emberek bőrének fotóiból. Hogy kérhetnénk ezért pénzt? Ez számunkra morális kérdés” – szögezi le. 

A projektben részt vevő szakértők úgy tudják, orvosok is használják az emdee Bőr applikációt, például másoddiagnózisra. A saját történetéről beszámoló Zsuzsanna is elmondta, hogy az őt helyesen diagnosztizáló bőrgyógyász is rendszeres felhasználó. 

Budapesten egy kerületi szűrőprogramban már most is használják az alkalmazást, de a jövőben az egész országra kiterjesztenék ezt. Ulbert Attila hangsúlyozza, létezhet szemben és fejbőrön is melanóma, amit az AI nem lát, tehát teljesen felszámolni ezt a daganatos megbetegedést nem reális cél, viszont évente az egész országot ingyenesen át lehetne szűrni. Az lenne a cél, hogy akkor menjenek az emberek bőrgyógyászhoz, amikor az applikáció valami veszélyeset talál.

„Azt gondolom, hogy így a melanómakérdést – ami egy potenciálisan halálos betegség – zárójelbe lehetne tenni, drasztikusan csökkennének az esetszámok. Hosszú távon ide szeretnénk eljutni” – teszi hozzá.