„Egy nyomorúságos helyzetet tetőz most a földrengés” – Mi történik Mianmarban?

A tízezret is elérheti az áldozatok száma

Március 28-án reggel 7,7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmar középső részét, az ország második legnagyobb városa, Mandalay közelében. Buddhista szerzetesekre egy kolostor, kisgyermekekre óvoda omlott rá, muzulmán hívők pedig az összedőlő mecsetekben vesztették életüket. Mandalay 1,5 millió embernek jelentette az otthont. Korábban az arany városaként ismerték többek közt a csillogó pagodái miatt, de az egykori királyi főváros levegőjét ma holttestek szaga tölti be. 

A legsúlyosabban Mandalay és Sagaing tartományokat érintette a katasztrófa: a délkelet-ázsiai régió az elmúlt száz évben nem tapasztalt hasonlóan erős földrengést. Eddigi tudásunk szerint több mint 3000-en vesztették életüket, sok ezren megsérültek, százakat eltűntként tartanak nyilván. 

Az Amerikai Földtani Szolgálat előrejelző modellezése szerint a halálos áldozatok száma meghaladhatja a tízezret, és a veszteségek túlléphetik az ország éves gazdasági teljesítményét.

A rengés megrongálta a létfontosságú infrastruktúrát, köztük egy repülőteret, autópályákat és hidakat, ami lelassította a humanitárius műveleteket. Folyamatosan kutatnak a túlélők után, napokkal a katasztrófát követően is húztak ki a romok alól embereket, miközben az utórengésekkel is meg kell küzdeniük. 

Hasonlóan erős földrengés, mint Törökországban 

A földmozgás hatásai Kínában, Thaiföldön, különösen Bangkokban is érezhetők voltak, olyannyira, hogy utóbbi városban az epicentrumtól több mint 900 kilométerre egy épülő felhőkarcoló is összeomlott.

Hazánkban is érzékelték

Sőt, a rengést még Magyarországon is érzékelték a szeizmológiai állomások. Egy ekkora földrengés szeizmikus hullámai nemcsak a rengés helyszínét érintik, hanem többször is végighaladnak a Föld felszínén, mielőtt végleg lecsengenek. Ezért fordulhat elő, hogy a földrengés jeleit a bolygó másik oldalán is érzékelik a műszerek, akár órákkal később is – közölte a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.

Mint írták, Mandalay és környéke történelmileg is szeizmikusan aktív terület, ahol a múltban több jelentős földrengés is bekövetkezett, és a jövőben is fennáll a nagyobb földrengések kockázata. A következő hetekben, hónapokban több száz utórengésre lehet számítani, melyek energiája fokozatosan csökken. A régió szeizmikus aktivitása elsősorban a Sagaing-törésvonalhoz köthető, amely egy aktív jobb oldali eltolódásos törésvonal, hossza meghaladja az 1200 kilométert. Olyan nagyvárosokon halad át, mint Yangon, Naypyidaw és Mandalay. A törésvonal mentén évente körülbelül 18–20 milliméteres elmozdulás tapasztalható.

„Azt tudni kell, hogy egy nagyon hasonló, 7,8-as erősségű földrengés volt Törökországban két évvel ezelőtt, ami elképesztő pusztítást végzett, 50 ezerre becsülték a halálos áldozatok teljes számát. Nemzetközi szakértők úgy gondolják, hogy Mianmarban is jelentősen növekedni fognak a számok. 

Az egy másik kérdés, hogy a helyi médiában a valós számokat közlik-e. 

Azt gondolom, hogy a tízezres szám a minimum, amit sajnos el fog érni az áldozatok száma” – fogalmazott Dékány Bence, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi igazgatója. 

Kép

Fotó forrása: LWG/NGA

Polgárháború és belső menekültáradat

A korábban Burmának nevezett Mianmar Délkelet-Ázsiában, India, Thaiföld és Kína között helyezkedik el, de határos Bangladessel és Laosszal is. Területe nagyjából akkora, mint Ukrajna és Magyarország együttvéve. Több mint 54 millióan lakják. Polgárháborús helyzetben kénytelenek élni, miután kisebb megszakítással az 1960-as évek óta egy junta vezeti az országot. Csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány, majd a 2021-es puccs során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat. A junta ellen folyamatosan dolgoznak felkelőcsoportok. 

A humanitárius segítségnyújtást pedig nagyon megnehezíti az ország politikai helyzete. „Óriási a szegénység. Körülbelül 3,5 millió ember él belső menekültként az országban, közülük sokan a polgárháború miatt épp ebbe a régióba voltak kénytelenek menekülni délről, délkeletről. Ezt a nyomorúságos helyzetet tetőzi most a földrengés, vagyis több hatás együtt nehezíti az ott élő emberek életét, ezért nagyon komplex humanitárius segítségre van szükség” – magyarázta Dékány Bence. 

Eközben a kényszersorozás elől fiatalok ezrei menekültek külföldre, ami azt jelenti, hogy kevesebben tudnak részt venni a mentésben, illetve a későbbi újjáépítésben. 

Segítenék! Hogyan tehetem meg?

A magyar kormány a Hungary Helps program keretében ötmillió forintos gyorssegélyt nyújt az országnak.

Az Ökumenikus Segélyszervezet szolidaritási akciót indított: 3 millió forintot ajánl fel a bajbajutottaknak. A szolidaritási akcióhoz a 1353-as adományvonal hívásával, hívásonként 500 forinttal, illetve a segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával, vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon „Földrengés Délkelet-Ázsiában” megjelöléssel lehet csatlakozni.  

A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegéllyel támogatja a károsultakat, és szintén országos adománygyűjtést hirdetett. 
Online adományozás: A pénzadományok felajánlásánál kérik a „délkelet- ázsiai földrengés” adománycélt megjelölni.
Átutalás: 12011148-00124534-00100008 (közlemény: „délkelet-ázsiai földrengés”)
Adományvonal: a 1356-os szám hívásával hívásonként 500 forinttal járulhat hozzá a segítségnyújtáshoz.

A Magyar Református Szeretetszolgálat humanitárius segélyszállítmányt indított Mianmarba. Adományozni a 1358-as adományvonal hívásával, az adomany.jobbadni.hu oldalon, valamint banki átutalással lehet a szervezet 10702019-85008898-51100005-ös bankszámlaszámán keresztül, közleményben a „Mianmar földrengés” feltüntetésével. 

Az Unicef Magyarország arra hívja fel a figyelmet, hogy a földrengést megelőzően 19,9 millió ember, köztük 6,3 millió gyermek szorult már egyébként is humanitárius segítségre. Ezek a számok és a szükségletek most még inkább növekedni fognak. A napi csúcshőmérséklet akár a 44°C-ot is elérheti, ami különösen veszélyezteti a jelenleg szabad ég alatt élő lakosságot. Emellett további aggodalomra ad okot a jövő hónapban kezdődő monszunszezon.

Hogyan jutnak el az adományok? 

A szomszédos országok közül India, Kína és Thaiföld küldött segélyeket és csapatokat, de érkezett segítség Malajziából, Szingapúrból és Oroszországból is. Az Az ENSZ segélyszállítmányokat küldött a túlélőknek Mianmar központi részeire, miközben az Egyesült Államok 2 millió dollár értékű segélyt jelentett be. 

Az Ökumenikus Segélyszervezet az ACT Alliance nevű globális, egyházi szervezeteket tömörítő ernyőszervezet tagja, amelynek az egész világon vannak partnerszervezetei. Partnerei évek óta végeznek a térségben humanitárius és fejlesztési munkát. Az adományokat az ernyőszervezeten keresztül juttatják el a Mianmarban aktív ACT partnerszervezetnek, ezzel el tudják kerülni, hogy a junta vagy más fegyveres csoportok kezére jusson a támogatás.

„Jelenleg nincs arra lehetőség, hogy mi az Ökumenikus Segélyszervezet képviseletében a helyszínen segítsünk. Egy regisztrációs folyamat hetekig, hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat. 

Kontrollált az országba való bejutás, hiszen az autoriter rendszerek, amilyen Mianmar is, félnek a külső behatásoktól, féltik a saját hatalmukat. 

A nemzetközi közösség részéről is kisebb a hajlandóság a segítségnyújtásra, és Mianmar kevéssé nyitott arra, hogy nemzetközi mentőcsapatokat beengedjen. Ezért azt tehetjük, hogy a partnerszervezeteinkre támaszkodunk, akik évek óta a térségben vannak, és jól működő kapcsolatot alakítottak ki a helyiekkel. Sajnos a mentésben részt vevőknek a polgárháborús cselekményekkel is számolniuk kell” – részletezte Dékány Bence. 

Úgy tudni, a földrengés áldozatai közé is lőttek ki rakétákat. Előfordult, hogy a junta tüzet nyitott egy segélyszállítmánnyal megpakolt, Mandalajba tartó kínai teherautó-konvojra.

„Az azonnali életmentés a cél”

Ettől függetlenül folyamatosan érkeznek az Ökumenikus Segélyszervezethez a hírek a helyszínről. Több ezer középület rongálódott meg, vagy semmisült meg teljesen. A középső és az északnyugati országrész a leginkább érintett, és szinte nincs olyan ház, amelyben ne keletkezett volna kár. Hosszú folyamat lesz, amíg felmérik, hogy melyik ház menthető, és mit kell teljesen elbontani. Az újjáépítésről ugyanakkor egyelőre felesleges beszélni, most a humanitárius segítségnyújtás a cél, az életmentés és a túlélők ellátása.

Rengeteg ember rekedt az utcákon, akik közösségi menedékhelyeken igyekeznek meghúzni magukat. Ilyenkor nagyon fontos cél a járványok megelőzése.

A természeti csapás helyszínén dolgozó segítők az egészségügyi, élelmiszer- és ivóvízellátás összeomlása mellett a gyógyszereket és orvosi felszereléseket érintő hiányról is beszámoltak. 
„Elsődleges feladat most a higiéniai feltételek javítása: mobil WC-ket telepíteni, szájmaszkokat, kézfertőtlenítőket osztani. Különös veszélyben vannak a gyerekek, az idősek, a betegek, a rászorulók, nekik gyógyszereket is el kell juttatni. Egy ideiglenes szálláshelyre, például egy iskolai tornaterembe tartályokban, kancsókban kell elvinni az ivóvizet – szemléltette a szervezet nemzetközi igazgatója. – Az is nehézség, hogy a helyi partnerszervezeteink is átélték a földrengést, ők is veszíthettek kollégákat. Komoly mentális nyomás van ilyenkor a helyieken és az ott dolgozó segélyszervezeteken. Most az azonnali életmentés a cél: jusson mindenki élelmiszerhez és ivóvízhez, találjanak szálláshelyet, kerüljük el a járványokat. Ezután lehet majd például a pszichológiai segítségnyújtással is foglalkozni” – vélekedett.

Hozzátette, mindig csak egy nagy földrengésről hallunk, amely kapcsán azt gondoljuk, hogy megtörtént, és vége van. A valóság viszont nem ez, hiszen ilyenkor folyamatosak az utórengések. Ráadásul miután átélt az ember egy nagy földrengést, és kimenekült az utcára, hiába tűnik már biztonságosnak az otthona, nem szívesen tér vissza oda.