Aki árváknak és menekülteknek készít szemüveget – a keszthelyi Raák Benedek afrikai missziója
Több mint tíz évvel ezelőtt egy mázsányi szemészeti műszerrel, illetve szemüvegkerettel indult el Afrikába. Raák Benedek optometrista rövid missziós munkát tervezett, aztán évekre a kontinensre költözött. Ma már újra Keszthelyen él, de elhivatottsága mit sem változott. Decemberben humanitárius munkája elismeréseként a Máltai Lovagrend kitüntetését vehette át. Milyen emberi sorsokkal találkozik, amikor a legkiszolgáltatottabbak szemét vizsgálja? Mit jelent az afrikaiak életében a Hakuna Matata? És hogyan lehetne változást elérni a fekete kontinensen?
Olyan embert kerestek, aki tanítani is tud
Múlt héten jött haza Kenyából, amikor telefonon elérem, akkor is épp szemet vizsgálni megy Székesfehérvárra. Így a Keszthely és Székesfehérvár közötti úton beszélgetünk arról, hogyan is került a Balaton mellől az afrikai kontinensre, milyen missziós munkát végez a harmadik világban.
Raák Benedek keszthelyi látszerész több mint tíz éve utazott ki először Afrikába. „2013-ban egy keszthelyi barátom kint volt Kongóban, Kinshasában egy árvaházban sportot oktatott a gyerekeknek. Amikor hazajött, mondtam neki, hogy figyelj, van sok fel nem használt szemüvegkeretünk az optikában, felajánlom, vidd ki, hátha tudják használni” – kezdi a történetét.
A keszthelyi barátnak azonban más ötlete támadt. Összeismertette Bencét az Afrikáért Alapítvány elnökével, aki akkor már régóta Magyarországon élt. France Mutombo 2002-ben létrehozta az Afrikáért Alapítványt, amely azóta számos oktatási, szociális és egészségügyi projektet megvalósított a Kongói Demokratikus Köztársaságon kívül Tanzániában és Etiópiában is.
France Mutombo nagy vágya volt, hogy néhány hetes optikusképzést hozzon létre Kongóban. Olyan embert keresett, aki a missziós munka során tanítani is tud.
Bence rögtön érezte, ő ezt szívesen megvalósítaná.
„Abban az időszakban én voltam a Magyar Optikus Ipartestület elnöke. Megszüntettek egy budapesti optikusképzést a Práter utcában, aminek következtében sok eszköz és berendezés maradt a műhelyben, feleslegesen ott porosodtak” – folytatja. A keszthelyi látszerész kapott az alkalmon, összegyűjtötte ezeket, majd 2016 februárjában egy mázsányi cuccal elindult Kongó fővárosába, Kinshasába.
Keszthelyről Kenyába
„Úgy gondoltam, hogy majd ott töltök egy kis időt, aztán hazajövök, és mennek tovább a saját dolgaim” – hangsúlyozza. Nem akart Afrikában maradni, de aztán egymás után jöttek az újabb lehetőségek. Olyannyira, hogy Kongó után nem sokkal már Kenyában találta magát, majd egy francia optikai cégnél bízták meg a kelet-afrikai régió szakmai és oktatási vezetésével. Innen indult minden.
A vezetői pozíció miatt 2016 augusztusában kiköltözött Kenyába, de nemcsak az egyenlítő menti államban, hanem többek közt Etiópiában, Angolában, Nigériában, Tanzániában, Gambiában, Szomáliában is oktatott, tanított az egyetemeken, képzéseket tartott.
„A látásjavítás a fő cél. Hogyan kell szemet vizsgálni, szemüveget készíteni, szemüveget eladni, ezt a tudást adtam és adom át az ottani fiatal generációnak. A szembetegség már szakorvosi dolog, ezekben az országokban sokan szürkehályog betegségben szenvednek a sok napsütés és a hatalmas por miatt” – fogalmaz.
A legszegényebbek szemét vizsgálja
Az optometristát Afrikába ugyan nem követhette a családja, ám nekik köszönhetően, míg ő kint élt, a keszthelyi optikai üzletük zavartalanul működött tovább.
A Raák családban ugyanis mindenki a szemészet területén dolgozik: édesapja szemorvos, testvére szemsebész-specialista, felesége optikus.
Raák Benedek hangsúlyozza: a kinn töltött négy évben rengeteget tanult. A koronavírus-járvány kitörése előtt, 2020 februárjában jött haza, majd visszatért a keszthelyi családi optikájukba, valamint a Semmelweis Egyetemen külföldi hallgatókat oktat.
De a mai napig sok helyre hívják, már szinte hazajár ezekbe az országokba. Az elmúlt tíz évben több mint ötszázszor repült Afrikába, illetve a kontinensen belül, vagy onnan haza.
„Kongó nagyon szegény vidék, jelenleg a ruandaiak megtámadták őket, tehát még háborúval is meg kell küzdeniük. De a környező országok is óriási szegénységgel küzdenek. Nemrég jöttem haza Kenyából, ahol rosszabb a helyzet, mint 2020-ban, amikor visszaköltöztem Magyarországra. Akkor 48 millió lakosa volt az országnak, négy év alatt 55 millióra nőtt ez a szám” – részletezi.
Raák Benedek amellett, hogy látszerészeket képez, sok időt tölt nyomornegyedekben, árvaházakban is, ahol a legszegényebbek szemét vizsgálja.
„Csádban például menekülttáborokban fiatal nők szemét vizsgáltam, akik a Boko Haram és az al-Kaida iszlamista terrorszervezetek elől menekültek el Kamerunból.”
„Talán ez volt eddig a legmegrázóbb élményem” – mondja, amikor arról kérdezem, milyen emberi történetekkel, sorsokkal találkozik.
A februári hónap témája: Egyszerűen különleges! További cikkeink a témában elérhetőek itt.
Raák Benedek a Máltai Lovagrend Filermói Boldogasszony Emlékérmével
Raák Benedek a Máltai Lovagrend Filermói Boldogasszony Emlékérmével
„Hakuna Matata”, azaz minden rendben?
Ezekben az országokban a középosztály egyre szegényebb, és sajnos nagyon keveseknek van jó állása. Hiába a nehéz sorsok, az ottani emberek mégis pozitívan, a „Hakuna Matata” szemlélet szerint élik mindennapjaikat. Az oroszlánkirály világhíres szófordulata, Timon, Pumbaa és Simba kedvenc mondata a rajzfilmben, az afrikaiak sajátja napjainkban is. A Hakuna Matata szuahéli nyelven azt jelenti, hogy „minden rendben van”.
„Az afrikaiak mélyen hisznek Istenben, de nem elvakultak. Ha nagyon nehéz helyzetben élnek, például nincs hol lakniuk, de megkérdezed tőlük, hogy vannak, akkor is azt mondják, hogy minden oké, minden rendben (Everything is all right). Nem panaszkodnak, nem kezdik el sorolni a problémáikat, miközben nekik sokkal több gondjuk van, mint egy európai átlagembernek” – szemlélteti Benedek.
„Sosem tudhatod, mi történik”
A látszerész évente többször végez missziós tevékenységet.Októberben Kenyában, majd Csádban járt, ahol egy kórházba szereltek be szemészeti rendelőt. „Csádban a kameruni határ mellé kellett mennünk autóval, ami majdnem Boko Haram terület, ezért komoly előkészítést igényelt.
Októberben Kenyában Bagyó Sándor barátommal, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével a Viktória-tó partján a helyi embereknek vízimentő-tanfolyamot tartottunk.
Nagyon szép munka volt” – meséli.
Most januárban Zambiában, majd ismét Kenyában fordult meg. Kenya különös helyet foglal el a szívében, hiszen tíz évvel ezelőtt az egyik legelső munkája is egy kenyai árvaházban volt, ami maradandó nyomot hagyott benne, azóta is visszajár hozzájuk. Legutóbb is sportfelszerelést: mezeket, labdákat vittek a rászorulóknak. Emellett egy agrár- és egy állatorvosi pályázati projekt keretein belül Ruanda, Namíbia, valamint Tanzánia, Botswana, Malawi országok képviselőivel találkozott.
„Bármikor előfordulhatnak veszélyes helyzetek, Csádban három hete terrortámadás volt. Sosem tudhatod, mi történik. Nem provokáljuk ki ezeket a helyzeteket, és eddig szerencsére mindig elkerültek minket az ilyen szituációk” – hangsúlyozza arra a kérdésre, hogy van-e még félelem benne, amikor az afrikai térségbe utazik.
A látszerész akárcsak itthon, a missziós útjain is nagyon aktív életet él: hajnali öt-fél hatkor kel, elmegy sportolni, aztán 9 órától meetingjei vannak, majd terepre indul szemet vizsgálni.
Kitüntették munkájáért
Decemberben humanitárius munkája elismeréseként a Máltai Lovagrend Filermói Boldogasszony Emlékérmével tüntették ki, ugyanis a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kenyai humanitárius munkájába is bekapcsolódott. A karitatív szervezet Kenya legnagyobb nyomornegyedében, Kiberában szanitációs központot hozott létre, eközben az optometrista a gyerekek szemét vizsgálta.
„Úgy kaptam meg a díjat, hogy előzetesen nem tudtam róla. A Nemzeti Színházban tartott díjátadón Herczeg Anita, a szeretetszolgálat nagykövete, Erdő Péter bíboros-hercegprímás, a kenyai osztrák nagykövet, a Magyar Máltai Lovagrend alelnöke és nemzetközi igazgatója is jelen volt. Felhívtak a színpadra, ami nekem óriási meglepetést jelentett. A két fiam is velem lehetett, akik élsportolók, 17, illetve 14 évesek. Nagyon büszke vagyok rájuk, ezért az egész esemény, a díjátadás nagyon meghatározó élmény volt” – mondja.
„Oktatás, oktatás, oktatás”
Világszerte összesen hárommilliárd ember van, akik nem jutnak hozzá a megfelelő szemészeti szakellátáshoz. Az afrikai országokban élők legalább 60 százaléka számára nem elérhető megfelelő szemészeti ellátás, ez az 50 milliós Kenyában több mint 30 millió embert jelent.
„Oktatás, oktatás, oktatás” – válaszolja Benedek, amikor arról beszélünk, véleménye szerint mi hozhatná el azokban az országokban a változást, ahol missziós munkát végez.
„A szakképzésben és az oktatásban hiszek. Az egészségügy területén pedig a prevencióban, például sokkal tudatosabb gyermekvállalásra lenne szükség” – vallja.
A 47 éves szakembernek jelenleg is rengeteg terve van. Az Európai Unió jelentős összegekkel támogatja Afrikát, a jövőben Dél-Afrikában, Kongóban, illetve a Sao Tomé szigeten terveznek felzárkóztatási, agrár-, és szemészeti programokat. „Ember tervez, Isten végez, meglátjuk, mi valósul meg ezekből. Most annyit tudok, hogy április-májusban kell majd visszautaznom Kenyába, ahol a magyar szakértőknek leszek az idegenvezetője” – teszi hozzá.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Egy kongói kislány szeme világa és a mi szemünk a világra – Hajdú D. András fotóst a húsbavágó sztorik és az eltökélt emberek inspirálják
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
