Van, hogy az anyák már a csecsemőik bőrét is fehérítik Afrikában – ezzel tönkretehetik az életüket

Hegek, sebek, égési sérülések – a fehér bőr ára? 

Egy észak-nigériai anya láthatóan ideges, miközben kétéves gyermekét szorítja magához. A kicsinek égési sérülései vannak, bőre az arcán és a lábán is elszíneződött. Fatima 32 éves, hat gyermek édesanyja. Egy másik gyermekének halvány karika van a szeme körül, míg a harmadiknak fehéres hegek az ajkán és a térdén. „A nővérem világosabb bőrű gyerekeket szült, de az én gyermekeim sötétebb bőrűek. Észrevettem, hogy anyám a nővérem gyermekeit részesíti előnyben az enyéimmel szemben a bőrszínük miatt, és ez nagyon bántott” – kezdi. 

Fatima ezért a helyi szupermarketben bőrfehérítő termékeket vásárolt.

Először úgy tűnt, működik a dolog: az akkor kettő és tizenhat év közötti gyerekek bőre világosabbá vált, a nagymama is jobban nyitott az unokái felé, idővel azonban megjelentek a hegek és az égési sérülések. 

Mérgező fém, higany és ólom a krémekben

A bőrfehérítés vagy -világosítás Nigériában és más afrikai országokban elterjedt jelenség, melynek mély kulturális gyökerei vannak. A nigériai nők többet használnak bőrfehérítő termékeket, mint bármely más afrikai ország lakosai – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 77 százalékuk rendszeresen alkalmazza őket. A Kongói Demokratikus Köztársaságban ez az arány 66, Szenegálban 50, Ghánában pedig 39 százalék.

Ezzel sokan tudtukon kívül súlyosan veszélyeztetik az egészségüket. A krémek ugyanis kortikoszteroidokat vagy hidrokinont tartalmazhatnak, melyek nagy mennyiségben történő használat esetén károsak lehetnek, és sok országban csak orvosi rendelvényre kaphatók. Sőt előfordul, hogy mérgező fémet, higanyt és kojinsavat (a japán alkoholos ital, a szaké mellékterméke) is kevernek hozzájuk a gyártás során. A krémek hatására a bőr elvékonyodhat, ezért a sebgyógyulás hosszabb ideig tart, és könnyebben alakulnak ki fertőzések – figyelmeztet a WHO. 

Bőrgyulladás, pattanások, a bőr elszíneződése, gyulladások, higanymérgezés, vesekárosodás – mind-mind szomorú következményei a bőrfehérítésnek. 

A helyzet valóban rossz, annyira, hogy a nigériai Nemzeti Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (NAFDAC) 2023-ban szükségállapotot hirdetett.

„Így akarják megvédeni gyerekeiket a diszkriminációtól”

„Sokan összekapcsolják a világos bőrt a szépséggel vagy a gazdagsággal. A nők így akarják megvédeni a gyerekeiket a diszkriminációtól, ami a születésük óta éri őket” – mondja a BBC-nek Zainab Bashir Yau, aki az ország fővárosában egy bőrgyógyászati klinika tulajdonosa. Egyre gyakoribb, hogy miként Fatima, úgy sok nigériai anya fehéríti a gyermekeit. A bőrgyógyász becslése szerint a nők 80 százaléka, akikkel találkozott, kifehérítette a gyermekét, vagy tervezi azt.  Az is jellemző, hogy az édesanyákat már csecsemőként kifehérítettek, így ők csak folytatják ezt a veszélyes gyakorlatot. 

Miközben a fehérítéssel szabadulnának az előítéletektől, még inkább megbélyegzi őket a társadalom. Ugyanis a termékek hatására előfordul, hogy a kéz kifehéredik, de az ujjpercek sötétek maradnak. Mivel a füst és egyéb káros anyagok miatt a dohányosoknak, valamint a drogfüggőknek is hasonló nyomok láthatók a kezükön, tévedésből dohányosnak, droghasználónak is hihetik őket. Ez történt Fatima 16 és 14 éves lányával is. 

„Ujjal mutogatnak rájuk, és drogfüggőknek nevezik őket” – mondja édesanyjuk. 

Mindketten elvesztették vőlegényüket, mert a férfiak nem akarnak olyan nőkkel kapcsolatba kerülni, akikről az emberek azt gondolhatják, hogy drogoznak. 

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Piacokon mixológusok keverik ki a „csodaszert”

Észak-Nigéria egyik legnagyobb városa Kano, ahol egy helyi piacon a magukat „mixológusnak” nevező árusok készítik a bőrfehérítő krémeket. A piacon egy egész sor üzlet található, ahol több ezer ilyen krémet árulnak. A vásárlók kérhetik, hogy ott helyben, előttük keverjék ki a mixtúrát. Bár a csecsemőknek szánt termékek címkéin ott virít a felirat, hogy szabályozott anyagokat tartalmaznak, ez egyáltalán nem jelent garanciát.  

Egyes eladók elismerték a BBC riporterének, hogy például kojinsavat, hidrokinont és erős antioxidánst, glutationt használtak – akár az előírt határérték felett is –, amelyek kiütéseket és egyéb mellékhatásokat okozhatnak. Mégis vannak, akik elvakultan hisznek ezekben a termékekben. A vásárlók többsége azért vásárolja a krémeket, hogy a csecsemőik „ragyogók és fényesek” legyenek.  

„Annak ellenére, hogy a kezem elszíneződött, azért vagyok itt, hogy krémeket vegyek a gyerekeimnek, hogy világos bőrűek legyenek. Azt hiszem, a kezeim csak azért ilyenek, mert rossz terméket használtam. Semmi sem fog történni a gyermekeimmel” – mondja egy asszony. A tinédzser lányok is sorba állnak a termékekért, nagy tételben vásárolják, és utána társaiknak is eladják. 

Nem újkeletű jelenség

Mit tudnak tenni a hatóságok? Próbálják felvilágosítani az embereket a veszélyekről. 

Razziáznak a piacokon, és a bőrvilágosító összetevőket már Nigéria határain próbálják lefoglalni. Ez nem egyszerű, ugyanis címkézetlen konténerekben szállítják őket, bevizsgálásuk pedig csak laboratóriumban lehetséges. 

A már többször idézett Fatima eltökélt szándéka, hogy segítsen más szülőknek elkerülni ugyanezt a hibát. Azóta már édesanyjával is túl vannak egy bizalmas beszélgetésen. 

„Amikor elmondtam neki, hogy mit tettem a viselkedése miatt, és meghallotta a krém veszélyeit, valamint azt, hogy az unokái milyen megbélyegzéssel néznek szembe, szomorú volt, és bocsánatot kért” – fogalmaz.

A bőrfehérítés gyakorlata nem újkeletű jelenség. Kr. e. 200-ra nyúlik vissza, több különböző civilizációban is elterjedt szokás volt. Afrikában mindig is szoros kapcsolat állt fenn a világosabb bőrszín és a szépség, a vonzerő között. A rabszolga-kereskedelem és a gyarmatosítás csak rontott a helyzeten. A „fehér felsőbbrendűség” ideológia miatt a feketebőrű közösségek tagjaiban alacsony önértékelés alakult ki. A porcelán bőrt a szépség mutatójának tekintik, de paradox módon a magukat kifehérítő nőket a legtöbb afrikai társadalomban mégis pimasznak és szemérmetlennek tartják. 

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

A szépségipar leggyorsabban növekvő ága

Napjainkban a fehérítés túllépett a krémek használatán: tabletták és injekciók is elterjedtek a piacon. Az afrikai országokban a nők 25–80 százaléka rendszeresen használ ilyen termékeket, de nemcsak Afrika, hanem Ázsia és a karibi országok és érintettek. Ez ma már egy több milliárd dolláros globális vállalkozás – hívja fel a figyelmet egy 2023-as tanulmány. A termékek ára ugyanakkor nagyon eltérő, csak az olcsóbb és feltehetően rosszabb minőségű készítmények megfizethetők a tömegek számára. A bőrfehérítést a szépségipar egyik leggyorsabban növekvő ágának tartják: forgalma 2030-ra elérheti a 15,7 milliárd dollárt.

„Sötét a bőröd, és gyönyörű vagy”

„Nem tudok túl sokáig ülni az iskolában, nem bírom a meleget, az arcom pirossá válik, és nem tudok bemenni a konyhába sem. A legkisebb hőt sem bírom el, felforrok, fekélyek vannak a lábamon, bőrpír mindenütt” – mondja Qamar Ali Haji. A fiatal lány is egyike azoknak a szomáliai nőknek, akik a bőrfehérítés áldozatává váltak. 

Több mint egy évtizede a bőrfehérítés jelenségével foglalkozik egy Amerikában élő, szomáliai származású közegészségügyi szakértő. Amira Adawe külön szervezetet alapított Beautywell néven, hogy felhívja az érintettek figyelmét: veszélyes, amit tesznek. Többször végzett kutatásokat az afrikai országokban: kenyai és szomáliai bőrvilágosító termékeket tesztelt, amikről kiderült, nagy mennyiségű mérgező vegyi anyagot, például higanyt, hidrokinont és ólmot tartalmaznak.

„A higany mérgező nehézfém. Azok a nők, akik higanyt tartalmazó bőrvilágosító termékeket használnak, neurológiai mellékhatásoktól; depressziótól és szorongástól szenvedhetnek” – magyarázza. 

Célja, hogy rendszerszintű változásokat érjen el. A gyermekgyógyászatban például képezik az orvosokat, hogyan lehet kellő érzékenységgel kideríteni, hogy egy páciens használ-e bőrvilágosító termékeket. A bőrfehérítés felszámolásában az ápolóknak is nagy szerep juthat, akik a várandós anyákat látogatják, így beleláthatnak, hogy a leendő anyák otthonaikban tartanak-e ilyen krémeket. 

Salma Ali és Yusra Abdi szomáliai-amerikai fiatal nők. Egykor családjuk unszolására mindketten használtak bőrfehérítő krémet, ma már a következő generációt edukálják, miért ne kövessék el ezt a hibát. „A nagynénéim odajöttek hozzám, és azt mondták: nem vagy csúnya, csak a bőröd egy kicsit piszkos. Meg kell tisztítani. Gyere, kaptam néhány terméket Kínából! (...) Mivel sötétebb a bőröm, csúnyának tartanak. Így szocializálódtunk” – emlékszik vissza egyikük.
Hangsúlyozzák, a közösségi média és a színesbőrű youtuberek segíthetik az elfogadást. Szerintük ebben a barbadosi világsztár, Rihanna jár az élen, aki kifejezetten a sötét bőrtónusokhoz illő, többféle árnyalatú sminkcsaládot dobott piacra. „Sötét a bőröd, és gyönyörű vagy. Nagyon szeretném, ha ez lenne a norma a kultúránkban” – teszi hozzá Ali.