Mikulás – mese vagy hazugság? Hogyan hat a gyerekekre, amikor kiderül a valóság?

Nagy vitát váltott ki pár éve David Kyle Johnson, a Pennsylvania-i Wilkes-Barre-i King's College filozófiaprofesszorának könyve, a The Myths that Stole Christmas (magyarra fordítva: A mítoszok, amelyek ellopták a karácsonyt). A kötetben többek között arról ír, a szülők átverik a gyerekeket, amikor azt mondják nekik, a Mikulás hozza az ajándékot, az igazság kiderülésével pedig csökken a gyermekek beléjük vetett bizalma.

Szerinte azért is káros ennek a hiedelemnek a közvetítése, mert gátolja a fiatalok racionális gondolkodásának kialakulását. Érvelésként meglehetősen drasztikus példákat hoz fel.

„A szülők ezzel a mesével hitre akarnak nevelni, még ha az ellent is mond a bizonyítékoknak. Ugyanezt teszik az iszlám fundamentalisták is, akik szerint istenük akarata, hogy embereket öljenek, vagy a hinduisták, akik meg vannak róla győződve, hogy a Gangesz folyó nem szennyezett, mert egy istennő. Hinni a Mikulásban nem ilyen ártalmas, ám ugyanaz a fajta hiedelem” – fejtegeti könyvében.

Bojti Andrea gyermekpszichológus úgy véli, sokan tévesen felnőtt fejjel gondolkodnak a kérdésről. „Piaget fejlődéselmélete szerint az óvodás korosztályt még az úgynevezett mágikus gondolkodás jellemzi, emiatt valóságosnak hiszik az irracionális dolgokat. A Mikulás és a karácsony köré szőtt mese tehát teljesen illeszkedik képzeletvilágukba” – mondja. A racionális magyarázatoknak épp ezért ebben a korban még nincs relevanciája. A szakértő a logikus győzködés helyett azt tanácsolja a szülőknek, ők is helyezkedjenek bele a gyerekek mesevilágába. Az óvodások kommunikációs eszköztárának két fontos eleme a játék és a mese, ezek használatával könnyebben célba ér az üzenet vagy tanulság, amit át akarunk nekik adni.

A meséknek ezen túl számos egyéb pozitív hatása van a gyermekekre: többek között bővítik szókincsüket, csökkentik a szorongást és elmélyítik a szülőkkel való kapcsolatukat. A Mikulás és a kis Jézus várása pedig mind a gyerekek, mind a szülők számára varázslatosabbá teszi az advent időszakát.

Hazugság?

Több szülő aggodalma, hogy az igazság kiderülésével a gyerek azt fogja érezni, átverték.

Bojti Andrea szerint a mesékkel nem hazudnak, hiszen azok mögött nincs ártó szándék, a szülő–gyermek kapcsolat sérülését pedig nem tartja valószínűnek, legfeljebb, ha a felnőtt is így áll hozzá. Livi egy 2,5 éves gyermek anyukája, idén először ünneplik meg vele a Mikulást. „Mi »hazudni« is fogunk meg nem is. Elmeséltük neki, hogy létezik a finn Mikulás – ezzel igazat is mondtunk –, de mivel nagyon elfoglalt, ezért velünk, az ő segédjeivel küldi el az ajándékot” – osztja meg. Ugyanez a terv karácsonykor, a kis Jézust illetően is, így nem kell logisztikázniuk, hogy meglátja-e a gyerek a meglepetést, a fenyőt pedig együtt tudják feldíszíteni.

Kép

Kép: Pexels / Cottonbro

David Kyle Johnson fent említett könyvében azt is írja, a Mikulás-mítosz gyengíti a keresztény gyerekek Istenbe vetett hitét is. A szerző egy lány szavait idézi, aki realizálta, hogy azért nem kapott meg mindent a Mikulástól, amit kért, mert az nem létezik. Amikor Istenhez intézett imái sem váltak valóra, a Teremtő létezését is kétségbe vonta. A váci, katolikus Szent Család óvodában Mikulás napján Szent Miklósról emlékeznek meg, aki valós személy volt. Ilyenkor a Mikulás meglátogatja a gyerekeket, és ugyan ajándékokat is hoz magával, de püspöki jelmezben, görbe bottal, krampuszi kíséret nélkül érkezik hozzájuk. „Intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy az óvodások megismerjék a szentek, például Szent Márton és Szent Erzsébet életét, ebbe a sorba illeszkedik Szent Miklós is. Véleményem szerint misztériuma nem csorbítja a hitüket, ezt inkább olyan traumák okozhatják, mint a szülők válása vagy egyikük elvesztése” – mondja Kisbajcsi Éva, az intézmény óvodapedagógusa.

Kínáljunk nekik új alternatívákat!

Az is gyakori félelem, hogy a gyermekek felvilágosítása nagy törést fog nekik okozni. A családi elbeszélésekből tudom, hogy nővérem sírva fakadt, amikor bevallották neki, hogy nem létezik a Mikulás. A szakértő ennek elkerülése érdekében azt javasolja, a szülők ne egyik napról a másikra szüntessék meg az ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat – később is meglephetik például a gyerekeket mikuláscsomaggal – illetve vezessenek be új családi szokásokat. A kicsik számára hasonlóan örömteli lesz, ha ezentúl közösen készítenek ajándékokat, vagy ha karácsonykor együtt díszítik fel a fát.

A nagyobbakat emellett bevonhatjuk a kistestvérek ajándékozásába is, így folytatódhat számukra a játék.

A gyerekeknek ugyanakkor mások is megsúghatják az igazságot, például idősebb óvodás társaik, ahogyan a tévében, interneten látott videók vagy a boltok polcain sorakozó mikuláscsokoládék is gyanakodásra adhatnak okot. Utóbbit nehezebb kikerülni, az interneten viszont érdemes használni szűrőket, mint a Google Chrome Blitzn nevű programja, hogy véletlenül se kerüljön eléjük olyan tartalom, amiben lerántják a leplet (vagy a szakállt) a Mikulásról. És ha már szakáll: szándékuk ellenére a családtagok is lebuktathatják a Mikulást. „Nálunk édesapám szokott beöltözni Mikulásnak, a két nagyobb gyerekemnek viszont gyanússá vált, hogy nagyon hasonlít a papára.  Ilyenkor azt szoktuk nekik mondani, ez azért lehet így, mert a Mikulást mindenki olyannak látja, mint valakit, akit nagyon szeret” – meséli egy másik anya, Gabi.

Az amerikai hagyományok terjedése szintén összezavarhatja a gyerekeket. A tengerentúlon karácsonykor a Mikulás hozza a fát, ahogyan azt sok hollywoodi filmben is láthatják. A nagycsaládos Erzsébet gyerekei nem értették a dolgot, aki ezt azzal magyarázta meg, hogy a Mikulás a Jézuska jó barátja, ezért segít neki.

Az árulkodó jelektől egyébként nem szükséges tartani – körülbelül ötéves korukig még a szülők véleménye a mérvadó a gyermekek számára. „Amikor annak idején a testvéremnek egy osztálytársa elmondta az igazat a Mikulásról, édesapám azzal nyugtatta meg, aki hisz benne, annak a Mikulás hozza az ajándékot. Ezzel sikerült is meggyőznie” – idéz fel egy családi emléket Bojti Andrea gyerekpszichológus.

A szülők részéről azért is felesleges az aggodalom, mert a gyerekek 7-8 éves koruk táján általában maguk jönnek rá az igazságra.

Az iskolaérettség kialakulásával a mágikus gondolkodást realisztikus gondolkodás váltja fel. A gyerekek képessé válnak a világ materiális dolgainak felfogására, és fokozatosan összeáll bennük a kép az ünnepeket kísérő mesékről is. Rádöbbennek például, hogy fizikai képtelenség, hogy a Mikulás egy repülő szánnal bejárja az egész világot. A meséktől való elszakadás azonban egy hosszabb folyamat, és egy átmeneti időszakban még győzködik magukat azok valós voltáról.