„Először én sem értettem, mi az a gátmetszés, mert nem mondta el nekem senki” – rászoruló roma anyáknak segít az alsózsolcai közösségi dúlaszolgálat
Vadász Viktória közösségi dúlaként dolgozik a borsodi Alsózsolcán, a várandósság elejétől egészen a gyermekágyi időszak végéig kíséri roma nőtársait. Ma már van, hogy „megjött a szuperdúla!” felkiáltással köszöntik a kórházban, de ez nem volt mindig így. A 2020-ban indult közösségi dúlaszolgálat azokat a roma anyákat támogatja, akiknek nincs olyan hozzátartozójuk, aki kísérni tudná a szülésüket, és nem engedhetik meg, hogy tiszteletdíjat fizessenek egy dúlának. A témáról Senki se maradjon egyedül! – roma nők a szülőszobán címmel rendeztek háttérbeszélgetést a Kelet Kávézóban. A kezdeményezést SozialMarie társadalmi innovációs díjra jelölték.
Vadász Viktória közösségi dúla (jobbról a harmadik) és az Emma Egyesület tagjai – Fotó: Valéria Cherchi/EMMA Egyesület
Nem orvos, nem szülésznő
A dúla szüléskísérő, asszonytársi kísérő, de miben más a közösségi dúla? Utóbbi kezdeményezés alapvetően Amerikából ered, ahol az afroamerikai közösségekben a feketebőrű anyák sokszor a saját közösségükből választanak segítőt maguk mellé, lévén jobban megbíznak sorstársaikban. Magyarországon először 2020-ban, a borsodi Alsózsolcán indult Közösségi dúlaszolgálat az Emma Egyesület és a Regina Alapítvány Miskolc kezdeményezésére. Roma nők kísérjék a roma nők szülését – ez volt az alapötlet. Hiszen ők jobban ismerik a saját környezetüket, kulturális értékrendszerüket, könnyebben megértik, milyen tabuk, hiedelmek léteznek a szüléssel kapcsolatban. „Ne legyen privilégium az, hogy egy nő, egy személy folyamatosan ott lehessen a kismama mellett a szülőszobán. Választhassák ezt, ha maguk is így szeretnék, és mindezért ne kelljen fizetniük” – magyarázza Kishonthy-Kardos Rita, az Emma Egyesület miskolci programvezetője.
„Nem vagyok orvos, sem szülésznő, a nőknek nyújtok támaszt a kórházban. Ha az anya rám néz, tudja, mit gondolok. Az orvosok orvosi nyelven beszélnek, nem az anyák nyelvén. Mi az a gátmetszés? Mi fog történni, mindezt elmagyarázom az érintetteknek” – sorolja Vadász Viktória, a Közösségi dúlaszolgálat egyik munkatársa. „Először én sem értettem, mi az a gátmetszés, nem tudtam, mert nem mondta el nekem senki” – példázza. Mint meséli, a roma lányok szégyenlősek: saját testvérüktől, anyjuktól sem mernek kérdezni. Amióta a szolgálat elindult Alsózsolcán, viszont már van kitől, s mernek is kérdéseket feltenni.
Az egészségügyi rendszerben a hátrányos helyzetű nők fokozottan kitettek az előítéleteknek, így a dúla a rendszer igazságtalanságainak is tanúja lehet, jelenléte akadályozhatja a diszkriminációt.
Egy per története
Magyarországon a törvény szerint 1997 óta minden szülő nő joga, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. Ez a joguk sérült a borsodi roma anyáknak a miskolci kórházban, ugyanis amennyiben nem vásárolták meg a kísérőknek szükséges egyszer használatos zsilipruhát (sapkából, maszkból, felsőrészből, nadrágból és lábzsákból álló védőöltözetet), nem lehetett velük kísérő a szülésnél. Az esetek nyomán 2017-ben stratégiai per indult, a roma anyákat a bíróságon az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) képviselte.
A védőöltözetet a kórház eleinte ingyenesen biztosította, majd gyógyszertárban lehetett beszerezni, 2018-tól viszont már csak a szülészeten és a nőgyógyászati osztályon megvásárolt zsilipruhában – amely egy időben 3000 forintba került – lehettek jelen kísérők az anyák mellett. Ez az összeg a Borsod Megye Újszülöttjeiért Alapítványhoz került. A „zsilipruhaper” végére a Kúria tett pontot, amely 2020-ban megerősítette az első- és másodfokú bíróságok döntését, miszerint a kórház „közvetett módon megsértette a szülészeti és nőgyógyászati osztályon ellátott, roma nemzetiséghez tartozó nők egyenlő bánásmódhoz való személyiségi jogát”.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagy számban laknak romák, akik meghatározó részben mélyszegénységben élnek, így nem engedhetik meg maguknak a zsilipruha megvásárlását, hangzott az indoklás.
A bíróság kötelezte a kórházat a gyakorlat abbahagyására, eltiltotta attól, hogy csak térítés ellenében biztosítsa a kísérőknek a védőöltözetet, és 2 millió forint közérdekű bírság megfizetésére is kötelezte az intézményt.
A kórház a per során azzal védekezett, hogy az együtt szülés jog, de nem feltétlenül szabály, illetve állították: fizetség hiányában is biztosították a roma nőknek a védőruházatot. A negatív tapasztalatok nyomán a Regina Alapítvány ingyenesen osztott védőruhákat roma kismamáknak, majd Alsózsolcán elkezdtek felvilágosító foglalkozásokat tartani lányoknak az iskolában.
„Az első szüléskísérés leírhatatlan volt”
Az EMMA Egyesület és a Regina Alapítvány Miskolc először 2020-ban tartott 40 órás dúlaképzést. Vadász Viktória a kezdetektől a Közösségi dúlaszolgálat tagja, a várandósság elejétől egészen a szülés utáni időszakig kíséri a nőket. Először tartott tőle, menni fog-e neki a feladat. „Nem is hallottam még ilyenről, ezért megvolt bennem a rémület. Rettegtem a kórháztól, mert gyerekként sokat voltam bent, de az első szüléskísérés leírhatatlan élmény volt… Most már késsel sem lehetne kizavarni, ha anyákat kísérek” – mondja nevetve.
Alsózsolcán nyolcan dolgoznak dúlaként. Az elmúlt két és fél évben negyvennégy kismamát kísértek, a szülések több mint felét Viki viszi, aki mostanra a dúlák mentora lett. Ő nagyon fiatalon vált édesanyává, és már egy unokája is van. „Ha most, 34 évesen szülnék, már tudnék magamra, a babámra, a szülésemre figyelni: arra is, hogy én legyek ott, meg az, akit én szeretnék.
Korán szültem, négy gyermekem van, de nem tudom azt mondani, hogy lett volna jó szülésem.
Megkezdődtek a fájások, bevitt a mentő, és csak abban reménykedtem, ne mondjanak nekem semmit, és minél hamarabb mehessek innen” – emlékszik vissza. 18 éves lánya szülésénél is jelen lehetett. Mint meséli, lánya otthonszülést szeretett volna, de a roma kultúrában ez tabunak számít. Otthon vajúdott, végül bementek a kórházba. „Anya, fájt, de azzal, hogy te ott voltál, el tudtam viselni a fájdalmat” – mondta a lánya Vikinek, aki hangsúlyozza, azt kívánja, hogy ne csak a roma nőknek, hanem mindenkinek legyen szép és jó szülése.
Mit szól a kórház?
A terhesség alatti dohányzás, a koraszülés vagy az orvosi ellátás igénybevételének elmaradása gyakrabban előfordul a romák között. Alapvetően hozzáférési problémák, például szűkre szabott rendelési idősávok, nehézkes tömegközlekedés, utazási költségek akadályozzák őket. Ha megérkezik az újszülött, sokszor az egész család látni akarja, s bemennek a kórházba. Amikor első baba születik a családban, még zenész is megy velük. Ez a kultúrájuk része, de lehetnek belőle konfliktusok. „Olyan jó volt, amikor kísértél!” Általában ilyen visszajelzéseket kap Vadász Viktória az anyáktól, jó híre már a közeli falvakba is eljutott. Tanácsot kérnek tőle olyan témákban, mint például a szülés utáni fogamzásgátlás, vagyis amiről nem merik megkérdezni az orvost.
A kórházak eleinte nem fogadták könnyen a dúlákat, de mára a helyzet pozitív irányba változott.
„Kezdetben egyes embereken, például egy főnővéren múlt, hogy egyáltalán beengedték a dúlákat a kórházba… De egy idő után belátták, hogy van ennek értelme” – emlékszik vissza a programvezető.
Az intézményekkel való kapcsolat sokszor orvostól, személyzettől, aktuális hangulattól függ. A szülőszobában sok kellemetlen megjegyzéssel is meg kellett barátkozni. „Rám szoktak szólni, hogy nem én vagyok a beteg. Ilyenkor mondom, hogy nem én, hanem a kismama kérdezi azt, amiről épp érdeklődöm” – fejti ki Viktória, hozzátéve, hogy egyébként a kismama sem beteg. Máskor pedig a „megjött a szuperdúla!” felkiáltással köszöntik. „Ahogy a dúla beszél a szülő nővel, az kihat az orvosra is” – hangsúlyozza a programvezető. Mint mondja, egy közösségi dúla el tudja magyarázni, hogy ha egy fiatal roma lány kitépi az infúziót, s bebújik az ágy alá, az azért van, mert meg van rémülve. A dúlák jelenlétével gyorsabb lehet a szülés lefolyása is.
Hol vannak a férfiak?
A romáknál szinte elképzelhetetlen, hogy a férfiak, a férjek részt vegyenek a szülésen. Még az is ritka, hogy egy édesanya bemenjen a saját lányával: Viktória és lánya példája unikumnak számít. „Nem akarják nézni a lányuk szenvedését” – magyarázza Viktória. Hozzáteszi, férje őt nagyon támogatja a munkájában. „Sőt, lassan a férjem is dúla lett – mondja nevetve. – Fel szokott hívni, és kérdezi, hol jár most a kismama? A szülés, ha jön, akkor jön. Nem csak szerda reggel” – fogalmaz a dúla, így nekik akár éjszaka is autóba, taxiba kell ülniük. Előfordult, hogy ez zavarta a férfiakat, ugyanakkor izgatottak is, érdekli őket, mit csinálnak a nők, kihat a gondolkodásukra a dúlaközösség.
„A roma közösségben a nőnek az a szerepe, hogy ott legyen a család mellett. Ez okozhat feszültséget” – szögezi le Kishonthy-Kardos Rita.
Innovációs díjra jelölték
A dúlaszolgálattal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felé is szeretnének terjeszkedni, miközben a kezdeményezést idén jelölték a SozialMarie díjra, amelynek nyerteseit május 1-jén Bécsben hirdetik ki. Az EMMA Egyesület az orosz-ukrán háború miatt Ukrajnából menekült várandós és kisgyermekes roma nőknek is igyekszik segíteni, hiszen nekik egy teljesen idegen környezetben kell világra hozniuk a gyermeküket. Az ellátáshoz való hozzájutást és a várandósgondozást segítik: Budapesten négy-öt, a keleti országrészben három terepmunkás támogatja a gyermeket váró nőket.
Források:
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Mindig a kismama élményein múlik, mi tekinthető traumatikusnak” – Hogyan lehet feldolgozni a szülés élményét?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
