Kitették az ölelkezős videót, majd elváltak

Rita és férje éveken keresztül tartották fenn a tökéletes párkapcsolat látszatát, egészen addig, amíg ez komoly belső feszültséget nem okozott a nőnek. „A külvilág számára mi voltunk a tökéletes pár. Egyetemi éveink alatt jöttünk össze, együtt álmodtuk meg és építettük fel a vállalkozásunkat, amelyhez az arcunkat is adtuk. A siker érdekében a magánéletünket is megosztottuk a követőinkkel, amely rengeteg lájkot, figyelmet és új megrendelést hozott” – meséli Rita. 

„Idővel azonban a közös munka a magánélet rovására ment: a kapcsolatunkban egyre kevesebb lett a meghittség, elhidegültünk egymástól, mégis összekötött minket a közös cég. A vállalkozás növekedése miatt fenn kellett tartanunk a tökéletes pár látszatát. 

Készültek az ölelkezős, mosolygós videók, aztán hátat fordítottunk egymásnak, és mindenki tette tovább a dolgát. 

A férjemnek laza és vicces természetével könnyen ment a szerepjáték, bennem viszont egyre nagyobb feszültség gyűlt. Nyomasztott a tudat, hogy hazug képet közvetítünk, és olyannak mutatjuk magunkat, amilyenek már rég nem vagyunk. Egy felvétel során szakadt el a cérna: nem bírtam elviselni, hogy az a férfi, aki fél órával előtte még sértegetett, most megjátssza a kedves, odaadó férjet. Felpattantam, és kimondtam: ehhez én többé nem adom a nevem.” 

A követők előtt nagy szégyen lett volna nyíltan beszélniük a problémákról, így végül csak egy rövid közleményt adtak ki: külön utakon folytatják, de a vállalkozást továbbra is közösen működtetik. „Az emberek – még a barátaink, ismerőseink egy része is – értetlenül fogadták a hírt, hiszen kívülről minden tökéletesnek tűnt. Az első tíz év valóban boldog volt, de az utolsó pár év már csak fájdalomról, magányról és szerepjátékról szólt. Sok követőt elvesztettünk, a megrendelések is visszaestek, de nem bántam meg a döntést. Felszabadító volt, hogy nem kell tovább hazugságban élnem” – zárja gondolatait Rita. Végül elváltak, Rita kilépett a cégből, férje pedig ma már egyedül építi újra a vállalkozást, ám ő is a háttérbe vonult, a cég fotóin és videóiban mások szerepelnek helyette.

A kirakatkapcsolat vége: szembenézés a valósággal

Kovács Róbert szerint Rita története korántsem egyedi. Sokak életében egyszerre létezik két világ: kívülről minden ragyog, belül azonban hiány és magány uralkodik. 

A fordulópont akkor jön el, amikor valaki végre be meri vallani önmagának: a kifelé mutatott kép és a valóság között hatalmas szakadék tátong. 

Néhányan ilyenkor lépnek, segítséget kérnek, mások viszont inkább benne ragadnak a kapcsolatban, még ha az fájdalmas vagy bántalmazó is, csak hogy elkerüljék a szégyent.

A szakember szerint a kapcsolat leginkább akkor tud valóban gyógyulni, ha feldolgozzuk a múlt sebeit, és képesek vagyunk megbocsátani – önmagunknak és másoknak is, valamint harmonizáljuk a belső világukat. Ekkor már nincs szükség a kirakat fenntartására, mert teret adhatunk az őszinteségen, elfogadáson és valódi közelségen alapuló kapcsolatoknak.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Rawpixel

A látszat mögött: önbizalomhiány és vágyak

A közösségi média igazi színpadként szolgál: lehetőséget ad arra, hogy minden oldalunkat tökéletesnek mutassuk — legyen szó arról, mennyire szépek és sikeresek vagyunk, vagy arról, milyen harmonikus és boldog a párkapcsolatunk. A tréner szerint sokan épp ezért keresik az online térben a visszaigazolást önmaguk és a kapcsolatuk minőségéről.

„A tökéletes élet látszata mögött gyakran önbizalomhiány húzódik meg, mély vágy, hogy mások elfogadjanak, szeressenek, valamint a kritikától való félelem” – magyarázza a szakember. Úgy véli, azok, akik a közösségi média visszajelzéseihez kötik az önértékelésüket – mennyire szépek, sikeresek, boldogok vagy szerethetők –, pillanatnyi megerősítést kaphatnak ugyan, de ez hamar csalódáshoz vezethet, ha egy-egy bejegyzésre kevés lájk érkezik. Ez a dinamika nemcsak az egyéni önértékelésre, hanem a párkapcsolatra is igaz. 

Sokan a kapcsolatuk minőségét is a külső visszajelzések alapján mérik. 

„Félünk attól, hogy kiderül: az életünk, a párkapcsolatunk nem olyan ragyogó, mint amilyennek a közösségi médiában látszik” – mondja a tréner. A számos közös utazós, ölelkezős, éttermi fotó mögött gyakran magány és üresség lappang; a valódi intimitás hiányzik, sőt előfordul, hogy a pár valójában nem is tud minőségi időt együtt tölteni. Mindezt azonban nem szükséges megmutatni, hiszen az online térben mindent megszűrhetünk, megszépíthetünk – pontosan úgy, ahogyan szeretnénk, hogy mások lássanak bennünket.

A coach szerint abban, amit kifelé mutatunk, vágyaink is tükröződnek. „Amikor azt mutatom, mennyire boldogok vagyunk, milyen nagyokat túrázunk az Alpokban a házastársammal, és mennyire számíthatok a másikra, valójában azt a vágyamat is kifejezem, mennyire szeretnék rá támaszkodni. Azt kívánom, hogy a hétköznapokban is úgy öleljen, olyan biztonságot adjon, mint amikor a szikla peremén állunk” – mondja.

Sokszor a párkapcsolat tökéletesnek mutatása mögött az a belső igény is ott van, hogy magunkkal is elhitessük ezt a képet. „Már gyerekként elképzeljük az életünket: a herceget a fehér lovon, a gyönyörű hajú királylányt, a szép családot, a nagy házat. 

Felnőttként azonban szembesülünk a valósággal: nem biztos, hogy minden úgy alakul, ahogyan elképzeltük. Ilyenkor vagy görcsösen ragaszkodunk tovább ehhez az idealizált képhez, vagy elengedjük, és szembenézünk önmagunkkal. 

Kik is vagyunk valójában? Milyenek a kapcsolataink? Az önismereti munkában megtalált válaszok segíthetnek kialakítani egy reálisabb énképet és világképet” – fogalmaz Kovács Róbert.

Privát szféra és mások képei

Sokan ma már tudatosan védik a privát szférájukat, nem posztolnak a párjukról, családjukról. Lemondanak arról, hogy életük minden apró részletét megosszák másokkal, ám a közösségi média összehasonlításainak hatása így is elérheti őket. Mások boldognak tűnő képei könnyen ébreszthetnek hiányérzetet: „Miért nincsenek ilyen kalandjaink?”

Pedig előfordulhat, hogy valójában sohasem vágytunk tandemugrásra vagy egzotikus utazásra. „Ezek a mesterségesen gerjesztett vágyak elégedetlenséget szülhetnek, és feszültséget kelthetnek még egy jól működő kapcsolatban is, ugyanakkor felszínre hozhatnak olyan kérdéseket, amelyekkel érdemes szembenéznünk. Legyünk tudatosak, és szabjunk határt a közösségi média használatának!” – figyelmeztet a coach.

Tökéletes párkapcsolat nem létezik

„Minél görcsösebben törekszünk a tökéletesség látszatára, minél inkább meg akarjuk győzni a külvilágot – és önmagunkat – arról, hogy hibátlanok vagyunk, annál inkább távolabb kerülünk önmagunktól” – vallja Kovács Róbert.

Azt javasolja, fogadjuk el, hogy nem vagyunk szuperhősök, rendezzük az esetleges belső diszharmóniákat és engedjük meg magunknak a sebezhetőséget. 

Ez nemcsak belső békéhez vezethet, hanem ahhoz is, hogy a kapcsolatunkat reálisabban és őszintébben éljük meg.

„Az önelfogadás hosszú, de szép önismereti út. Ha belátjuk, hogy sem mi, sem a társunk nem tökéletes, akkor sokkal kiegyensúlyozottabban tudunk kapcsolódni egymáshoz, és könnyebben élhetjük a mindennapokat” – teszi hozzá.

Így válik a kapcsolat élővé és fejlődőképessé. Nem a hibátlan kirakat tartja össze, hanem a közös hibákból, tévedésekből és megbocsátásokból születő belső erő, amely sokkal valóságosabb és értékesebb, mint bármilyen kifelé sugárzott ideális kép.