A „Keresztapa” még a gengszterekre is nagy hatást tett – 25 kulisszatitok az 50 éve bemutatott leghíresebb maffiafilmről

„Francis Ford Coppola az amerikai élet egyik legbrutálisabb és legmegindítóbb krónikáját készítette el, amely valaha a szórakoztatóipar égisze alatt született” – írta a The New York Times 1972. március 16-án a Keresztapa című friss mozifilmről. Két nappal előtte a „Nagy Almában” már levetítették, hamarosan az egész USA, majd a világ is megismerhette az ikonikus bűnügyi drámát. 177 perc, három Oscar-díj – és most, a jubileum alkalmából 25 érdekesség a kulisszák mögül.

1. Az olasz származású Coppola alig akarta elvállalni a film rendezését – sőt, előtte már Sergio Leone sem élt a lehetőséggel –, mert attól tartott, hogy a maffiát romantizáló, az erőszakot dicsőítő történet az ő itáliai örökségére is rossz fényt vethet. Mario Puzo alapul szolgáló regényét elolvasva azonban azt is felismerte: ha jól festi meg ezt a családi tablót, a bűnt az amerikai kapitalizmus allegóriájává teheti.

2. A forgatókönyv eredetileg a hetvenes évekbe helyezte volna a sztorit, ám a rendező a 30 évvel korábbi korszakban gondolkodott, ami a Paramount stúdiónak – a korabeli díszletek felépítése miatt – sokkal több pénzébe került. Coppolát három hét után majdnem le is cserélték, ám ekkor a címszereplő Marlon Brando kijelentette: ez esetben ő is távozik a projektből, így végül mindketten maradtak.

3. Brandóból úgy lett Don Vito Corleone, hogy a szükséges karizmával rendelkező olasz színészt nem találtak, így olyan amerikait kerestek, aki az alakítás részeként az akcentust is el tudja sajátítani.

4. A főszereplő azt akarta, hogy Don Corleone „úgy nézzen ki, mint egy bulldog”, ezért a meghallgatásra vattával tömte ki az arcát. A forgatáshoz pedig egy fogorvos által készített szájcsövet használt, amely ma a New York-i Amerikai Mozgókép Múzeumban van kiállítva. A karakter jellegzetes hangját Frank Costello valódi maffiózóról mintázta, miután hallotta a tévében beszélni, és leutánozta a suttogását.

5. A legtöbb sort Brando nem memorizálta, hanem ide-oda ragasztott kártyákról olvasta, ugyanis a „method acting” követőjeként azt vallotta: a végeredmény akkor lesz hiteles, ha nincs túlgyakorolva, ha nyers.

6. A Keresztapa a film nyitójelenetében egy macskát simogat. Az állat egy kóbormacska volt, akit a rendező a stúdió közelében talált, és – bár nem szerepelt a forgatókönyvben – egyszer csak Brando kezébe adta.

Don Corleone és a cica olyan jól elvoltak együtt a jelenetben, hogy a dorombolás még Brando szövegét is „felülmorajlotta” itt-ott, így pár mondatát utómunkában kellett felhangosítani.

7. „Onnantól, hogy elolvastam a könyvet, őt képzeltem bele” – mondta Coppola a Michael Corleonét alakító Al Pacinóról, aki előtte főleg színpadi színész volt New Yorkban. Annyiszor kellett találkoznia a produkciós céggel, hogy elfogadják őt, hogy amikor a rendező utoljára hívta a barátnőjét, hogy csak még egyszer engedje el Pacinót, az sírva fakadt, hogy „minek kínzod, úgysem kapja meg a szerepet!”.

8. A többi fő karaktert Coppola a saját San Franciscó-i házában tartott kamerapróbákon választotta ki, ám Robert Evans producer ezt nem tartotta hivatalosnak, ezért jó drágán maga is külön teszteket szervezett. Végül ugyanazokra – Diane Keaton, James Caan, Robert Duvall – voksolt, mint Coppola.

9. A rendező a forgatás előtt a főszereplőknek improvizációs próbákat tartott, azaz leültette őket egy-egy „családi” étkezésre, ahol végig ugyanazt a karaktert alakították, amit azután a filmben is.

10. Coppola számos rokonával dolgozott együtt a mozin: a nővére Connie Corleonét alakította, édesanyja és fiai statisztaként működtek közre, édesapja zongorán játszotta egy saját szerzeményét, a rendező akkor három hetes lánya pedig a filmbéli keresztelőn a kisbaba szerepében látható.

11. Marlon Brando kezdetben ellenezte, hogy Gianni Russo, aki korábban egyetlen filmben sem dolgozott, a Keresztapában szerepet kapjon. Ez annyira feldühítette Russót, hogy megfenyegette Brandót. Brando ekkor azt hitte, Russo csak játszik, meggyőzve őt arról, hogy jó lesz a szerepre.

12. Don Corleone felesége nem véletlenül énekel a filmbeli esküvőn. Morgana King, aki a „Mammát” alakította, tehetséges jazzénekes volt, és Carmela szerepe jelentette a színészi (filmes) debütálását.

13. Gordon Willis operatőrt „a sötétség hercegének” nevezték, mert a film jeleneteit alulvilágította. Úgy vélte, a Corleone család sötét üzelmeihez a félhomály passzol, a felülről való megvilágítást pedig Brando speciális sminkje indokolta. Nem mindig akarták láttatni, mire gondol, ezért hol mutatták a szemét, hol nem. Kontrasztba helyezték a felszín boldogságát és a háttérben zajló baljós ügyleteket.

14. Willis és Coppola sokat vitáztak, kiabáltak egymással, volt, hogy néhány kelléket is összetörtek. Egyszer olyan hangos robaj hallatszott Coppola irodájából, hogy a stáb azt hitte, lövés dördült, pedig a rendező „csak” egy ajtót tört be. A vita azon is ment, hogy Willis túl keményen bánt a színészekkel, hogy betartassa, hová helyezkedjenek a rendhagyó fényben, Coppola pedig igyekezett védeni őket.

15. A rendező a forgatás alatt önbizalomhiánnyal küzdött, miután kezdetben mindenki borzalmasnak jósolta a filmjét. A legboldogabb, legnyugodtabb pillanatokat a szicíliai helyszíni felvételekkor élte át.

16.

Al Pacino szerint a kórházi jelenetben látható könnyek Marlon Brando szemében valódiak voltak, amikor fia, Michael Corleone elkötelezte magát mellette.

17. Abban a jelenetben, amikor Don Corleone hazatér a kórházból, és emberei felcipelik a lépcsőn, Marlon Brando poénból súlyokat helyezett a teste alá az ágyra, hogy megnehezítse a felemelését.

18. Robert Duvall egyetlen kritikai megjegyzése a filmbéli teljesítményével kapcsolatban az volt, hogy „bárcsak jobb hajat készítettek volna” a karakteréhez.

19. Al Pacino nagyszülei a szicíliai Corleonéból vándoroltak ki Amerikába, akárcsak Don Corleone.

20. A hagyományos szicíliai kalap – amilyet a filmben Michael testőre is hordott – neve: coppola.

21. Michael Apollonia édesapjához intézett lánykérő beszéde eredetileg szicíliai nyelven íródott, Al Pacino azonban nem tudott ilyen hosszú monológot azon a nyelven megtanulni, így a rendező az utolsó pillanatban újraírta a jelenetet, hogy Michael beszéljen angolul, és Fabrizio fordítson neki.

22. A Keresztapa első változata 2 óra 6 perces lett, ám a producer meglepetésre így reagált: „Ez jó, de sok csodás anyagra emlékszem, ami nincs benne”. Ezeket visszarakatta, így az a ritka eset állt elő, amikor a stúdió hosszabbítást kért, még a karácsonyi premiert is eltolta az újravágás kedvéért.

23. A film sikerét beárnyékolta, hogy Al Pacino bojkottálta az Oscar-gálát, amiért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díjára jelölték csak, miközben több filmideje volt, mint a legjobb színésznek jelölt Marlon Brandónak.

Brando pedig azért nem vette át személyesen a díját, mert az amerikai őslakosokkal szembeni bánásmód ellen tiltakozott, és egy indiánlányt küldött fel maga helyett a színpadra.

24. Valódi gengszterek is lelkesen reagáltak a filmre, viselkedési mintaként értelmezték. Sammy Gravano szerint „Lehet, hogy fikció volt, de ez volt az életünk”. Anthony Fiato pedig megállapította, hogy a mozi hatására a Patriarca bűnözőcsalád tagjai változtattak a beszédmódjukon: a korábbi káromkodás és rossz nyelvtan helyett elkezdtek odafigyelni a fogalmazásra és az artikulációra.

25. 1974-ben a film tévépremierjére két estén (november 16. és 18.) került sor az NBC csatornán. A New York-i Vízügyi Hatóság mindkét este ugyanabban az időben – 23 órakor, a vetítés zárásakor – túlfolyási problémákat tapasztalt, miután a helyi lakosok többsége egyszerre ment ki a mosdóba.

Forrás: imdb.com, newyorker.com, historybyday.com, biography.com

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti