Három patinás fővárosi hotel, falaik között a történelem és a művészvilág titkaival
Épületek, melyek a történelem részeivé váltak, számtalan legendát őriznek, és falaik között rengeteg külföldi és belföldi híresség megfordult. Következzen három ma is működő szálloda, a legendás Britannia Hotel, a budai hengerműként emlegetett Körszálló és a Hotel Astoria történelmi fordulatokkal, titkos légyottokkal, kalandos eseményekkel teli története!
Hotel Budapest – üzenet a vasfüggönyön túli világnak
A budai Körszálló – hivatalos nevén Hotel Budapest – helyén az 1940-es évekig egy Florida Kiosk nevű vendéglő működött, amely óriási népszerűségnek örvendett, ám a második világháborúban bombatalálat érte. Az 1960-as években vetődött fel az ötlet, hogy a területen egy különleges formájú hotel épüljön, amellyel a szocialista országok a nyugatnak üzenhetnek: ők is képesek felhőkarcolót építeni. A Körszállót eredetileg a korábbi vendéglő után Hotel Floridára akarták keresztelni, ám sokan ellenezték, hogy a kapitalista Amerika egyik államáról nevezzék el, így lett Hotel Budapest. A szálloda tervét Szrogh György Ybl Miklós-díjas építész dolgozta ki, építésének munkálatai 1962-ben kezdődtek. A 19 szintes hotelben 280 szoba kapott helyet. A szálloda átadásának határideje 1967. december 30. volt, ám még aznap reggel is tapétáztak, és két kisebb baleset is történt: az egyik szoba kigyulladt, egy másikban pedig leszakadt a mosdókagyló, teljesen eláztatva a hall plafonját. Az épületcsodát mégis sikerült a tervezett időpontban megnyitni.
Persze mielőtt erre sor került volna, Kádár János szemügyre vehette a szállodát, ő fogyasztotta el a bárban az első eszpresszót kedvenc cigarettája kíséretében.
A sajtóban csak „félig bevert szegként” és „budai hengerműként” emlegetett Körszállót 1967. szilveszter estéjén töltötték meg először a vendégek, amire számos, Magyarországon addig kuriózumnak számító ínyencséggel, így például csirágkrémlevessel, izlandi kaviárral készültek. Itt vezették be először a svédasztalos reggeliztetést, amit akkoriban a vendégek nem ismertek, ezért odahúzták a székeiket a svédasztalhoz, és úgy reggeliztek. Az itallapon olyan koktélok és külföldi röviditalok szerepeltek, amelyeket máshol hazánkban nemigen lehetett fogyasztani, az igazi sztár mégis a kóla volt. Sokan csak azért tértek be a szálloda bárjába, hogy megkóstolják ezt az ízig-vérig amerikai italt.
A Körszálló történetéhez a híres vendégek is hozzátartoztak: itt szállt meg többek között Roger Moore, Tony Curtis, és Willy Brandt német kancellár is. A legemlékezetesebb vendég azonban Kadhafi líbiai elnök volt, akinek az 1981-es látogatása csaknem tragédiába torkollott: az elnök egyik testőre az ablakot pucoló alpinistát terroristának nézte, és majdnem lelőtte. Természetesen hazai sztárok is meglátogatták a szállót: Honthy Hanna kétszer is hosszabb időt töltött itt, de törzsvendégnek számított Gobbi Hilda, Szepes Mária, Jancsó Miklós és Makk Károly is. A szálloda 2020 tavaszáig működött, ám a világjárvány bezárásra kényszerítette, azóta diák-, illetve munkásszállóként üzemel.
Móra Ferenc titkos találkáinak helyszíne: a Britannia Szálló
Az épület története egészen 1913-ig nyúlik vissza, amikor is a nyugati utazásaiból hazatért Fábri Henrik kávékereskedő megnyitotta a sokáig a luxus fellegvárának számító Britannia Szállót, amelyben központi fűtés, hideg-meleg vizes fürdőszoba, perzsa szőnyegek és velencei csillárok várták a vendégeket.
A gazdasági világválság idején Fábri a szálló eladására kényszerült, így a Britannia vezetése a ‘20-as években Németh Aladárra szállt, aki feleségével a debreceni Aranybikát is üzemeltette. Átalakításainak köszönhetően – melyek egyik célja az volt, hogy a kevésbé tehetős, polgári közönség számára is elérhetők legyenek a szálloda szolgáltatásai – egyre több vendég érkezett. A Britannia egyik különlegessége az 1937-ben megnyitott Kupolaterem volt, melynek szétnyitható üvegtetejét Haranghy Jenő iparművész tervezte. Falait 14 Shakespeare-mű illusztrációjával borította be, ezekre a legenda szerint feleségét is ráfestette.
Itt – a kupola alatt – épült Budapest első mélygarázsa: sokan csodájára jártak a tetőn át beömlő napfényben fürdő autók látványának, valamint az alulról megvilágított üveg táncparkettnek.
A teremnek a megalománia okozta a vesztét: hogy növelhessék a férőhelyek számát, a kupolát tartó oszlopokat veszélyesen vékonyokra cserélték, így az üvegtető statikája megromlott, s a termet fel kellett robbantani.
Mulatozó asztaltársaság a Britannia Hotel Kupolatermében 1938-ban – Forrás: Fortepan/Császy Alice
Az akkori kulturális élet fellegvárának számító Britannia nem volt híján a híres vendégeknek: Móra Ferenc annyi időt töltött a szállóban – nemcsak munkaügyei, de titkos légyottjai okán is –, hogy külön szobát kapott. A családos Móra 1932 nyarán találkozott először a nála 20 évvel fiatalabb Kalmár Ilonával, akivel rögtön egymásba szerettek, titkos találkáik helyszíne a Britannia 150-es szobája volt. Móricz Zsigmond a Sárga teremben szervezte a Nyugat-Barátok Köre összejöveteleit, amelynek megnyitóján Kosztolányi, Karinthy és Szabó Lőrinc is ott volt, de a programokon Babits, Bartók Béla és a fiatal József Attila is megjelent.
A második világháború idején a Vörös Hadsereg vette birtokba a szállodát, majd miután a szovjetek elhagyták az épületet, újranyithatott, ekkor vette fel a Béke Szálló nevet, amely a ‘60-as évektől Orfeumáról volt híres. Számos színész, zenész, táncos kezdte itt a pályáját: Bitskey Tibor, Bodrogi Gyula, Klapka György például, de befutott előadókat is láthatott a közönség: Honthy Hannát, Koós Jánost, Máté Pétert vagy Korda Györgyöt, aki még az esküvőjét is itt tartotta Balázs Klárival.
Maga a történelem: az Astoria Szálló
Az Astoria a főváros egyik legrégebbi, eredeti formáját őrző szállodája, amely 1914-ben, a háború előestéjén nyitotta meg kapuit a New Yorkból hazatért Gellér Mihály igazgatása alatt. Ő azonban csak bérelte a hotelt, amely három iparos család – az Unger, a Takács és Elek család – telkein épült, tehát az ő tulajdonukban volt. A hotel megnyitásától kezdve nagy népszerűségnek örvendett.
Akkoriban hihetetlenül modernnek számított: központi fűtéssel és porszívóval rendelkezett, telefonkészülékek és rézágyak szolgálták a vendégek, köztük Krúdy Gyula kényelmét.
A szálloda vonzerejét környezete is fokozta: a közelben volt a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum, a Régi Képviselőház – és az Unger családról elnevezett Magyar utca, luxusbordélyaival. Utóbbiakkal a szállónak is meg kellett küzdenie, amiről Krúdy is beszámolt. „A szálloda, amely nemrégiben nyitotta föl amerikai stílusú kapuit a Kossuth utcában, szinte ijesztő két napot élt át a megnyitás idején, amíg visszaverte az ostromot, amely a pesti előkelősdi és szerelemmel foglalkozó társaság részéről érte” – írta Pesti levelek című tárcájában 1914-ben.
Az 1918-as őszirózsás forradalom idején a Nemzeti Főtanács irodái költöztek be az épületbe, esténként tömegek tüntettek a szálloda előtt. A negyedik emeleti lakosztályt maga Károlyi Mihály vette igénybe, annak erkélyéről szólt a tüntetőkhöz. Később, a Tanácsköztársaság időszakában Kun Béláék vették birtokba a szállót, majd 1921-től nyugalmasabb idők következtek: a húszas-harmincas évekre esett a hotel első fénykora.
1944-ben az épület a Gestapo főhadiszállásává vált, ahol rengeteg embert zsúfoltak össze, köztük olyan dúsgazdag és befolyásos gyárosokat, mint Weiss Manfréd vagy Chorin Ferenc. A háború során az épületet több bombatalálat érte, egyetlen ép ablaka sem maradt. A Gestapo után a megszálló szovjet hadsereg, majd amerikai katonák laktak az Astoriában.
Unger Ödön családi öröksége segítségével a háború után megpróbálta újraindítani a szállodát, de azt hamarosan államosították, Unger pedig egy bőrönddel – más források szerint két pezsgőspohárral – elhagyta az országot.
Az Astoria második virágkorát a hatvanas években élte: bárja a korszak emblematikus szórakozóhelye lett. A hetvenes években az állambiztonság is felismerte, hogy egy szálloda, ahol külföldiek is megfordulnak, veszélyes lehet az épülő szocializmus számára, ezért bizonyos szobákban álcázott hang- és képrögzítő berendezések működtek és még az éttermi sótartókba is lehallgató berendezéseket rejtettek.
Ha ellátogatunk a szállodába, annak éttermében még mindig megvan Unger Ödön asztala, aki, ha nagy ritkán hazatért az emigrációból, mindig ugyanoda ült le.
Felhasznált források:
https://funzine.hu/2022/01/24/kult/budapest-legendas-epuletenek-nyomaban-az-ikonikus-korszallo-tortenete/
https://welovebudapest.com/cikk/2023/02/08/latnivalok-es-kultura-110-eves-radisson-blu-beke-hotel-terez-korut-szalloda/
Kapcsolódó tartalom
A budapesti tejivók története és aranykora
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
