Ezért adj babát, kisautót a gyerek kezébe tablet helyett! – kutatás bizonyítja a babázás jótékony hatását

Bebizonyosodott: a játék fejleszti az empátiát

Mostanáig nagyon keveset tudtunk arról, hogyan működik az agy játék közben, mert az agyműködést vizsgáló eszközökhöz arra volt szükség, hogy a vizsgált személy teljesen mozdulatlanul üljön egy zárt térben. Szerencsére egy új technológiát – az fNIRS (funkcionális közeli infravörös spektroszkópia) módszert – arra fejlesztettek ki, hogy a gyerekek agyműködését szabad mozgás közben is vizsgálni tudja. A Cardiff University kutatásában gyerekeket hívtak fel arra, hogy játszanak úgy, mint otthon (szabadon, instrukciók nélkül), miközben az fNIRS technológia segítségével mérték az agyműködésüket. A játékidőt részekre osztották, különféle játékokkal. Fél órát játszottak babákkal, és fél órát tableten. A babázás során kiegészítőkkel (pl. házikó, mentőautó) is játszottak, míg a tableten két különböző játékot próbálhattak ki. Mind babázás, mind tabletezés közben a vizsgált gyerekek hol játszótárssal, hol egyedül játszottak. 

A gyerekek az egész foglalkozás alatt egy úgynevezett fNIRS sapkát hordtak (ami egy úszósapkához hasonlít), így az agyműködésüket mindkét típusú játék során mérni tudták. 

A kutatás kimutatta, hogy a babázás a szociális információ feldolgozásáért, például az empátiáért felelős agyi régiót aktiválja, ami lehetővé teszi, hogy a gyerekek gyakorolják és használják ezeket a készségeket akkor is, amikor egyedül játszanak. 

Ám míg az egyszemélyes játék alkalmával az agy érintett régiója ugyanolyan aktív volt, mint amikor társat is kaptak a gyerekek, addig az önálló tabletes játék során ez az aktivitás jóval alacsonyabbnak bizonyult, még ha a játékok jelentős részben kreatív elemeket is tartalmaztak.
 

A Barbie és a Cardiff University 2019-ben indult közös kutatásának első szakaszában dr. Sarah Gerson, a Cardiff University kutatója és csapata elsőként mutatta ki képalkotó eljárással a babázás gyerekek agyára gyakorolt hatását. A kutatás során összesen 33 négy és nyolc év közötti gyerek agyi tevékenységét figyelték meg babázás közben. A vizsgálat szerint az agy társasinformáció-feldolgozásért, így például az empátiáért is felelős része akkor is működésbe lépett, amikor a gyerekek nem a társaikkal, hanem egyedül játszottak. 

„Ez egy teljesen új felfedezés. A problémamegoldó vagy építő játékokkal szemben a babázás arra ösztönzi a gyerekeket, hogy megteremtsék a saját képzeletbeli világukat, és más emberekről, a velük való interakcióról gondolkozzanak. Az általunk mért agyi aktivitás arra utal, hogy a babákkal való játék segít begyakorolni a később oly fontos szociális készségeket. Ráadásul úgy gondoljuk, hogy ez a világon mindenütt így van, mivel az agy empátiáért és társas készségekért felelős részét hat kontinens számos kutatása egybehangzóan ugyanitt azonosítja” – mondta dr. Gerson.

Babákkal a jobb kommunikációért

A kutatás második szakaszában a kutatók a játék közbeni kommunikáció fejlődést támogató hatását vizsgálták. Kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik babázással töltötték az idejüket, jelentősen többet beszéltek mások érzéseiről és gondolatairól, mint azok, akik a kutatás ideje alatt tableten játszottak.
 
„Amikor a gyerekek babázás közben különféle helyzeteket játszanak el, gyakran hangosan kimondva fogalmazzák meg az egyes szereplők érzéseit és gondolatait. Az ilyen – játék során elképzelt – érzések meghallgatása, valamint ezek átélése és a kitalált szereplőhöz kapcsolása segít fejleszteni a mások belső érzésvilágát érintő kommunikációt, hosszú távon pedig az empatikus és szociális készségeket” – mondta dr. Sarah Gerson, a kutatócsoport vezetője. 

„Ezek a készségek a gyerekek számára nemcsak az új barátságok kialakítása és fenntartása során lehetnek hasznosak, hanem a szüleiktől és tanáraiktól való tanulást is megkönnyíthetik.”

A játék kommunikációs híd a szülő és gyermeke között

A kutatási eredmények arra is felhívták a figyelmet, hogy a játék „híd” lehet a gyermek és a szülő közötti kommunikációban. Ha a szülő odafigyel gyermeke játékára, abból rengeteg hasznos infomációhoz juthat: ahogy a gyerek játszik, az rávilágíthat olyan eseményekre, amelyekről nem tud – vagy nem akar – beszélni, ám frusztrálja, félelemmel, szorongással tölti el. Ha a gyerek negatív élménnyel tér haza az oviból, nem biztos, hogy meg tudja fogalmazni a történteket, a babázás azonban segít, hogy ezeket az élményeket újrajátssza, és ezáltal feldolgozza, lezárja. 

Ugyanakkor a játékból a szülő számára is fény derülhet arra, hogy valami történt aznap az oviban. A játék egy közös nyelv, híd a szülő és a gyerek között; főként kiskorban, amikor a nyelvi készségeik még nem olyan fejlettek, hogy meg tudjanak fogalmazni érzéseket, élményeket. Ezért is fontos, hogy figyeljünk arra, mivel és hogyan játszik a gyermekünk.

Kép

Fotó: Pexels/Karolina Grabowska

A babázás az autista gyerekeknél is működik

A kutatás legújabb, harmadik szakaszában olyan gyerekeket is bevontak a megfigyelésbe, akiknél autizmusra utaló viselkedésformákat észleltek, vagy nehezen kommunikálnak másokkal és beilleszkedési problémákkal küzdenek. 
„Tanulmányunk kimutatja, hogy a babákkal való játék ösztönző lehet a gyermekek szociális feldolgozási folyamataira nézve, függetlenül az idegrendszeri fejlődési típusuktól. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a gyermekek hatékonyan képesek használni a babajátékot a szociális forgatókönyvek gyakorlására és a szociális készségek, például az empátia fejlesztésére, még abban az esetben is, ha az adott gyermeknél az autizmussal általában összefüggésbe hozott idegrendszeri különbségekre (neurodivergens) jellemző vonások figyelhetők meg” – fejtette ki dr. Sarah Gerson.

Babázó gyerekből sikeres felnőtt

„A gyerekkor jó játékai, például a babázás vagy a mesehallgatás fejlesztik a képzelőerőt, a társas érzelmi készségeket, így az empátiát. A szituációs játékok, szerepek eljátszása a babákkal lehetőséget adhat a gyerekek számára, hogy a saját életükben zajló társas élményeket újra átgondolják, feldolgozzák, valamint megélhessék és megérthessék a szereplők szempontjait. 

A fejlettebb szociális érzékenység és a társas élet információinak részletgazdagabb feldolgozása mélyebb megértést, jobb konfliktustűrést, konfliktuskezelést eredményezhet.

Az ilyen gyerekek elfogadóbbak a többiekkel, segítőkészebbek és képesek mások érdekeit is képviselni, például egy iskolai helyzetben, amikor meg kell védeniük egy társukat mások zaklatásával szemben” – mondta a kutatás megállapításai kapcsán dr. Belső Nóra pszichiáter szakorvos.

Források:
Kutatások:
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnhum.2020.560176/full 
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/desc.13163 
https://shop.mattel.com/pages/barbie-benefits-of-play