Egy kolozsvári szépasszony élete és feltámadása
Szilvássy Carola élete filmvászonra illő, tele van fordulatokkal, izgalmakkal, szenvedéllyel és szerelemmel. Ha ma élne, bizonyára népes követőtábora lenne a közösségi médiában, hiszen saját korát meghazudtolóan ízig-vérig mai, modern nő volt. Bár a báróné 1948-ban meghalt, öröksége a Carola Egyesület által tovább él.
Kép: EREL – Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár
A kolozsvári superwoman
Mi tette méltóvá Szilvássy Carolát arra, hogy egyesületet nevezzenek el róla, amely az életművét hivatott minél több emberrel megismertetni?
Carola bátor nő volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az első világháborúban orvosok asszisztenseként dolgozott a fronton, a második világháborúban, a román betörés alatt pedig százötven árva csecsemőt mentett meg a lángoló Nagyszebenből.
Modern gondolkodásának tanúbizonysága, hogy rendszeresen sportolt, egészségtudatosan táplálkozott – többek között gyümölcsnapot tartott –, tandemkerékpáron járt, és erősen sminkelte magát.
Tagja volt a kortárs irodalmárokat összefogó Erdélyi Helikon csoportnak, alelnöke az Erdélyi Színpártoló Társaságnak, rendszeresen olvasott fel a Kemény Zsigmond Társaság összejövetelein, ambiciózus vezetője volt a Kolozsvári Református Nőegyletnek. Egy anekdota szerint a fiatal Szerb Antal elsőként neki küldte el A magyar irodalom története kéziratát, hogy véleményezze, mielőtt elküldené a helikoni pályázatra. Bánffy Miklós pedig Erdélyi történet című trilógiájában róla mintázta a főhősnő, Milóth Adrienne alakját.
Amennyire karizmatikus személyiség volt, annyira nem volt szerencséje a bárónének a szerelemben: nagy szerelméhez, gróf Bánffy Miklóshoz, bár mély érzelmeket tápláltak egymás iránt, a gróf családjának tiltása miatt nem mehetett hozzá, s végül báró Bornemissza Elemér felesége lett. Házasságuk boldogtalan volt, egyetlen gyermekük pedig négyévesen meghalt skarlátban.
Szilvássy Carola és Bornemissza Elemér
Hét meghökkentő tény Szilvássy Caroláról
Carola szerette az extrém sportokat: a Monarchia és Erdély szinte összes hegyét megmászta, rendszeresen szervezett sátoros túrákat.
Ő volt az első európai nő, aki repülőre ült. A legenda szerint Bleriot, a francia repülőgép-feltaláló légi bemutatót tartott hazánkban, és nem csekély ellentételezés fejében Carola repülhetett vele egy kört a Vérmező felett.
Nem törődött a konvenciókkal, élete végéig házvezetőnőként alkalmazta egy kötél általi halálra ítélt és kivégzett gyilkos szeretőjét, Fridát, aki gyermeket várt a férfitól.
Alkalmazta a Kneipp-féle hidegvízkúrát, és rendszeresen gyümölcsnapokat tartott.
Irigylésre méltó harisnya- és cipőgyűjteménye volt.
Otthonát, a szilvágyi kastélyt kora legdivatosabb szecessziós lakásának tartották.
A második világháborúban paradox módon éppen a házát feldúló orosz katonáknak köszönhette, hogy megmenekült a haláltól. 1944 szeptemberében az Óváry családnál vendégeskedett, amikor házvezetőnője befutott a hírrel, hogy oroszok garázdálkodnak az otthonában. Mindketten hazaszaladtak. Eközben az Óváry családot, vendégeikkel együtt orosz egyenruhások kivégezték.
Egy nemes ügy
A Szilvássy Carola bárónéról elnevezett Carola Egyesület tulajdonképpen már évekkel megalapítása előtt létezett eszmeiségében, hiszen létrehozói hosszú ideje kutatták és elérhetővé tették a nagyközönség számára is azoknak a nagy múltú erdélyi családoknak az élettörténetét és kulturális hagyatékát, akik köré később az egyesület épült.
A közösség egyesületté alakulásában igen nagy szerepe volt a néhai báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola alakjának, akire hosszú idő után, a Bánffy Miklós-emlékév kapcsán vetült újra figyelem. Szebeni Zsuzsa művészettörténész, Bánffy-kutató rendezett 2014-ben, Kolozsváron egy tárlatot, amely felidézte a báróné személyét – utána hirtelen özönleni kezdtek a látogatók Carola elhagyatott sírjához a kolozsvári házsongárdi temetőben. Ekkoriban fogalmazódott meg a gondolat, hogy fel kellene újítani a nyughelyet, és ez lett a frissen megalakult Egyesület első akciója.
Úgy is mondhatnánk, hogy a báróné nemcsak életében, de halálában is a kultúra ügyét szolgálta, hiszen sírjának felújítása olyan összefogást indított el, amelynek gyümölcsét azóta is élvezheti a művészet- és kultúrabarát közönség.
A Carola Egyesület azért jött létre, hogy báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életművét feltámassza, szellemiségét továbbvigye, emellett gondozni kívánja Bánffy Miklós emlékét is. Rejtőzködő, gazdátlan, erdélyi, kulturális jelentőséggel rendelkező hagyatékokat is ápolni, közkinccsé tenni szeretne. Az egyesület alapítóinak nem titkolt szándéka, hogy a nagyközönség történelmünknek ne csak az ún. mainstream alakjait ismerje meg, hanem azokat is, akik sokszor a háttérben maradva alkottak maradandót, és akik éppen ezért érdemesek arra, hogy végre napfényre kerüljön életük, szerteágazó tevékenységük.
Az Egyesület azon dolgozik, hogy történelmünk meghatározó alakjai ne csupán távoli, elmosódott figurák legyenek, hanem hozzánk hasonló, hús-vér emberként lássuk őket. Ezt szolgálják azok a kiállítások, események, melyeket hosszú és alapos kutatómunka és szervezés előz meg. Hőseink emberközelivé tételének egyik ékes példája a „Hátrahagyottak emlékezete” kültéri vándorkiállítás, amely az 1849-es aradi vértanúk szeretteinek állít emléket. Nőknek és gyermekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk tragédiájának lelki és fizikai terheit.
Szilvássy Carola
Az Egyesület által támogatott projektek közé került 2018-ban a Khumba Trans-Afrika Expedíció is.
Szilvássy Carola egyik legextrémebb vállalkozása ugyanis az volt, amikor unokatestvérével elindult Dél-Afrikába, hogy megkeresse az ott mindössze 20 éves korában, a második búr háborúban elesett Wass Albert sírját.
Hajón és lóháton utazva keresték fel a sírhelyet a helyi törzsek lakta területen, és erdélyi földet vittek rá. A 2018-as – sikerrel zárult – expedíció tagjai a Carola Egyesület megbízásából kutatták fel gróf Wass Albert sírját.
Az Egyesület gasztrovonalon is rendkívül aktív, köszönhetően annak, hogy Szilvássy Carola nemcsak az akkori kolozsvári művészeti és társasági élet egyik legjelentősebb alakja volt, hanem vendéglátóként is szeretett tündökölni. A kortársak szerint ő működtette Erdély legszínvonalasabb konyháját. Gyűjtötte az ismerős arisztokrata családok receptjeit és menüit – ezeket 2009-ben Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész szerkesztette szakácskönyvvé, „Kipróbált receptek” címmel. Pár évre rá jelent meg az Egyesület közreműködésével és támogatásával a báróné „Receptek – Az erdélyi főúri konyha titkai” című könyvének új kiadása is. Szilvássy Carola, élete végéhez közeledve ezeket a recepteket, egyéb vagyonával együtt, a helyi diakonisszákra hagyta, ezzel magyarázható, hogy azok egy része a református levéltárban bukkant fel egy lekváros dobozból, amelyre az volt írva: 2049-ben bontható fel.
Három különleges program, amit nem szabad kihagyni
1. Igazi kuriózumra számíthat, aki jelen lesz a Carola Caffe kulturális programjainak elindításánál, a Diakónia Központban, Sepsiszentgyörgyön. A legelső előadás a névadó Szilvássy Carola diakóniai tevékenységét mutatja majd be.
2. Nyáron Szűcs Nelli színésznő Fedák Sári-monodrámáját mutatják be több helyszínen, egy székelyföldi turné keretében.
3. A lélegzetelállító kiállítást, a „Hátrahagyottak Emlékezetét”, március 15-én Székelyudvarhelyen, október 6-án Aradon lehet megtekinteni.
Az Egyesület gazdag programkínálata a Carola Egyesület Facebook-oldalán követhető nyomon.
A tudományos, történelem- és irodalomkönyvek lapjain legtöbbször férfinevekkel találkozunk, nőkről ritkán emlékezik meg a história. Pedig nem csak korunk bővelkedik kiemelkedő nőalakokban. Vajon kiről szóltak (volna) az elmúlt századok női magazinjai? Összeállításunkban három egymást követő évszázad három erdélyi nőalakját idézzük meg, akik nemcsak a korabeli bulvársajtóban szerepeltek vagy szerepelhettek volna, hanem az időtálló kiadványokban is.
A tartalom a Carola Egyesület megbízásából, a Képmás Natív Stúdió közreműködésével jött létre. Szöveg: Jean Orsolya.
Kapcsolódó cikkeink:
Korabeli sztárok, mai példaképek
Nők kivételes helyzetben
Csillogás és nemes ügyek
Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
