„Ez egy oázis” – a Cseritiben új életet nyernek a használt holmik

Jégkorcsolya háromezerért

Pénteken dél körül érkezünk a Cseriti Nyugatiba. A kirakatban színes virágok, dísztojások jelzik, hogy közeledik a húsvét, az üzletben barátságos eladók fogadnak. Csak néhányan válogatnak, szemezgetnek a termékek között, majd egyik pillanatról a másikra megtelik a bolt. Piros kosárral a kezében idős asszony nézelődik, rokkantnyugdíjas, szeret ide járni, mert „lehet guberálni, érdekes dolgok vannak”. Most éppen az unokájának választott egy kis locsolókannát. 

Majd két divatosan öltözött, huszonéves lányhoz fordulok. Hamar kiderül, olaszok, Milánóból érkeztek, Erasmus-programmal tanulnak Budapesten, és a környéken laknak. „Itt minden eszközt megtalálok, ami a lakásban például a főzéshez szükséges. Sokkal olcsóbban tudok itt vásárolni, és tetszik, hogy az újrahasználattal új életet nyernek ezek a tárgyak. Szuper bögréket is találtam már. Sőt jégkorcsolyát is vettem 3000 forintért, ahelyett, hogy ugyanennyiért kibéreltem volna. Így többször is el tudtam menni korcsolyázni” – meséli tapasztalatait egyikük. 
Valóban, a boltban könyvek, CD-k, DVD-k, bakelitek, ruházat, kiegészítők, konyhai eszközök, háztartási felszerelések, sporteszközök, papír-írószer, játék – egyszóval minden is – megtalálható.

Leadás, begyűjtés, újrahasználat

„Bútorokat, illetve nagy háztartási gépeket nem tudunk fogadni. Eleinte foglalkoztunk bútorokkal is, de rá kellett jönnünk, hogy a boltok mérete nem teszi lehetővé, hogy megfelelő választékot biztosítsunk az érdeklődőknek, és a szállítás, a logisztika is nehézkes volt” – ezt már Sáhy Gábortól tudjuk meg, aki 2011-ben alapította meg itthon a Cseriti társadalmi vállalkozást. Az Egyesült Államokban egy baráti látogatás alkalmával találkozott ezzel az üzleti modellel. Maga az adománybolt, mint olyan Angliában született meg a második világháború után. Az angolszász rendszerben civil szervezetek üzemeltetnek boltokat, azért, hogy a saját alaptevékenységükhöz forrásokat szerezzenek. 8000–8500 ilyen üzlet működik az Egyesült Királyságban. 

Itthon Gáborék honosították meg ezt a modellt, és van is rá igény, hiszen márciusban már a 14. boltjukat nyitották Budapesten. Céljuk, hogy a főváros mindegyik kerületét lefedjék, később pedig akár vidéki terjeszkedésben is gondolkodnak. 

A bolthálózat lényege, hogy olyan tárgyakat, eszközöket gyűjtenek be elsősorban a lakosságtól, de más szervezetektől, cégektől is, amelyek feleslegessé váltak, de még jó állapotban vannak – mind esztétikai, mind funkcionális értelemben. Vagyis más számára értéket képviselhetnek.

Kép

Sáhy Gábor, a Cseriti alapítója – Fotó: Éder Vera

Mitől lesz társadalmi vállalkozás? 

De hogyan működik? A tehetős, gazdag emberek ingyen leadják a tárgyaikat, a rászorulók pedig megveszik – gondolhatnánk, de ennél sokkal összetettebb a helyzet.
„Három fő vásárlócsoportunk van. A szűk pénztárcával rendelkezők, akiknek nagyon meg kell gondolniuk, mire és mennyit költenek, ők vannak a legtöbben. A másik a kincskeresők, gyűjtők, akik amúgy is szeretnek bolhapiacra járni. A harmadik pedig a tudatos, zöld vásárlók” – sorolja az alapító-ötletgazda. Mint mondja, a Cseriti társadalmi vállalkozás, nem civil szervezet. Társadalmi hatás elérése céljából végeznek gazdasági tevékenységet. Tehát a működésüknek fenntarthatónak kell lennie. 

„Két társadalmi hatás érdekében végezzük a munkánkat: az egyik a zöld szemlélet, az újrahasználat erősítése, a tárgyak körforgásban tartása, ezáltal a hulladék mennyiségének csökkentése, a Föld erőforrásainak megkímélése. A másik pedig egy szociális, társadalmi cél. Hogy a mi segítségünkkel hozzájuthassanak bizonyos tárgyakhoz, eszközökhöz a rászorulók, akik ezt máshol nem tudnák megtenni” – összegzi Sáhy Gábor.

„Egy anyuka és a kisfia rendszeresen jártak hozzánk, az édesanya kevéssé rászoruló, inkább tudatos vásárlónk. A kisfia születésnapjára egy rulett társasjátékot vásárolt az egyik boltunkban. 

Amikor a gyerek kibontotta az ajándékot, fülig ért a szája, és csak annyit kérdezett: »anya, ez onnan van?« 

Megértette, miért jó, hogy nem egy játéknagykerből kapott ajándékot” – oszt meg egy kedves történetet. 

A négyzetre kattintva megnézheti a galériát.

Visszaforgatják a nyereséget 

A Cseriti közhasznú módon működő nonprofit vállalkozás, ami nem azt jelenti, hogy nem termel nyereséget. „A profitot visszaforgatjuk: a működésre és a fejlesztésre költjük. Célunk, hogy minél több ember tudjon nálunk leadni tárgyakat, és minél többen tudjanak vásárolni” – magyarázza az alapító. Ezért minden boltjuk egyben leadópont is, valamint létezik egy autós begyűjtő szolgálatuk, amely házhoz megy. Jól jöhet akkor, ha valaki költözik, vagy éppen szanálja a gyerekruhákat és sok felesleges holmitól szeretne megszabadulni, de érzi, nem helyénvaló kidobni azokat. Érdekes, hogy kezdetben nem akartak ruhával foglalkozni, mert azt gondolták, hogy Budapest használtruha-boltokkal, turkálókkal jól le van fedve. Ennek ellenére nagyon keresik a vásárlók a ruhákat. Mára minden boltjuk alapterületének kb. negyven százalékát a ruhák teszik ki, és a teljes bevételük 40–50 százaléka is ruhából származik.

Rendszeresen adományoznak civil szervezeteknek és önkormányzatoknak, vagy szociális szervezeteknek is. 

Kilenc önkormányzattal működnek együtt: minden hónapban, minden érintett kerületi boltban egy rászoruló családot 30 ezer forint értékben felöltöztetnek. 

Eljön a család, és válogathatnak. Emellett civil szervezetekkel – Age of Hope, Budapest Bike Maffia, Bálint Ház – is vannak és voltak együttműködéseik, kiemelten többek közt az orosz–ukrán háború kezdetén. 

A tavalyi évük számokban
A 2023-as évben 
- 967 300 kg tárgyat óvtak meg a kidobástól,
- 181 millió forintot spóroltak a vevőik, 
- 4 820 000 forint értékű tárgyi adománnyal támogatták a családokat, szervezeteket. Működésük kezdete óta több mint 4100 tonna hulladéktól mentették meg a környezetet. 

Hajgumitól a gitáron át a kristálytálig

A boltban egyszerre három-négy eladó sürgölődik, Krisztina vezet körbe. Azt meséli, világéletében a kereskedelemben dolgozott, fast fashion és luxusmárka-üzleteket is megjárt. „De sokkal jobb itt. Nagyon szeretem a bolhapiacokat járni, és ez szinte olyan, mint egy nyüzsgő piac – vallja. – Sose tudjuk, mi van a dobozban, és mit kapunk egy-egy nap. Minden doboz, zsák olyan, mint egy kis ajándék. Kihívást jelent abból, amit más levetett, valami jót, újat csinálni. A kirakatot is szoktam rendezni. Fontos, hogy lássák az utcáról, hogy mindent is lehet kapni nálunk.” 

Az árak 50 forinttól indulnak. Egy hajgumit már lehet kapni ennyiért, pár száz forintért poharak, hétszázért pólók. A használt gitár 6000 forintért sem olyan rossz üzlet, de mellettünk a polcon 12 990 forintos árcédula díszeleg egy kristályedényen. 

Tehát a különleges, vintage, retro daraboknak és az egyébként is értékes tárgyaknak azért megkérik az árát. 

Az emelet a ruháké és könyveké. Kérjük, fejre vigyázz! – hirdeti a piros műbőrfotellel és retro tekerős telefonnal felszerelt könyves kuckó bejáratánál egy felirat. Ide bárki beülhet olvasgatni. „A fiatalok, leginkább a tinilányok elsősorban a ruhák miatt jönnek, az idősek meg keresik a régi dolgokat. Vannak visszajáró idős nénik, akik odavannak a kristályokért. És nagyon sok külföldi turista jár ide szuvenírek miatt is – részletezi Krisztina, aki maga is mindig behozza a feleslegessé vált tárgyait. – Örülök, hogy így nem termelünk szemetet” – hangsúlyozza. 

Kép

Fotó: Éder Vera

„Tisztára olyanok, mint a nagymamám cuccai”

Mindenki kutat valamiért. Így van ezzel Rebeka is, aki havonta megfordul a Cseritiben. Most éppen a nagymamájának nézett egri képeslapot, aki nemrég költözött Budapestre, és hiányzik neki a régi otthona. 
„Étkészleteket szoktam gyakran venni, egyrészt mert tisztára olyanok, mint a nagymamám cuccai, másrészt potom áron megkapom őket. Itt semmi nem törött, semmi nem koszos, mindenki mindig nagyon kedves. Ez egy oázis – mondja. De sokszor nézegeti a régi szobrokat, műtárgyakat is. – Őszintén? Minél rondább, annál jobb” – teszi hozzá nevetve. 

Rebeka nemcsak vásárló, de leadó is, rendszeresen hoz ruhát és kézműves termékeket a boltba. „Otthon kosarakat, vászontáskát, hímzéseket készítek, de ha valami épp nem tetszik, akkor inkább behozom” – magyarázza. A fiatal nő egy nagyvállalat HR-eseként dolgozik, és mint mondja, már a cégüknél is lehet felesleges holmit leadni az egyedi kartonpapírból készült Cseriti-boxba, amelynek a tartalma aztán bekerül a hálózatba.

Délutánonként nagyobb a tömeg a boltban, általában hullámokban jönnek az emberek. A törzsvevők szinte mindennap megfordulnak a Podmaniczky utcai üzletben, van, hogy gyerekekkel, iskola után ez a program. Már épp menni készülünk, amikor a több mint félmilliós követőtáborral rendelkező Remény Farm TikTokere, az egyedi stílusú, hosszú ősz hajú, színes kendős Juhász Szép Anna lép a boltba. Épp átutazóban van a fővárosban, a ruhák közt nézelődik, megengedi, hogy készüljön róla fotó. Ő tovább válogat, mi elköszönünk, a cseritizés hangulatát pedig magunkkal visszük.