A kiégés megelőzésében is segíthet a mesterséges intelligencia!
Az orvostanhallgatók harmada él folyamatosan stressz-tünetekkel, a felgyülemlett feszültség pedig később kiégéshez, depresszióhoz, legsúlyosabb esetben öngyilkossághoz vezethet – ez derült ki egy felmérésből, amely négy hazai egyetem bevonásával készült. Két egyetemista, Boross Katalin és Kovács Ádám elsősorban nekik kíván segíteni a SelfTime alkalmazással, de az applikációra az idősebb korosztály is nagy igényt mutat.
Boross Katalin, aki a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának ötödéves hallgatója, saját magán és szaktársain is azt tapasztalta, hogy nehezen kezelik a tanulmányaikkal járó stresszt: egy-egy vizsga előtt gyakori, hogy fejfájás, reflux, hányinger jelentkezik a fiataloknál.
A vizsgáknak nagy a tétje, ha megbuknak, az egész évet újra kell kezdeniük, ezáltal az évfolyamtársaikkal kötött barátságok is megszakadnak, a lemaradó hallgatókat pedig gyakran lenézik a többiek.
A vizsgadrukk sokszor csak az utolsó csepp a pohárban, a teljesítménykényszer mellett magánéleti és anyagi problémákkal, szüleik elvárásaival is meg kell küzdeniük. „Egy Debrecenben tanuló külföldi diák rossz átlaggal zárta a félévet, és annyira félt a családja reakciójától, hogy nem utazott haza, hanem véget vetett az életének” – említ egy tragikus esetet Kati. Habár a fentebb felsorolt tünetek zömét a legtöbb egyetemista legalább egyszer átéli, az orvostanhallgatókra, különösen a nőkre hatványozottan igaz: a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudomány Intézetének adatai szerint az orvostanhallgatók közel harmadánál alakulnak ki pszichológiai problémák, 20–40 százalékuk depressziós, de csak tizedük kér segítséget.
Az öngyilkosság (a balesetek után) a második leggyakoribb halálok körükben, és 2-4-szer gyakoribb orvosnőknél, mint a hasonló korcsoportnál. Az orvosnők depressziójának előfordulási gyakorisága 8–15 százalékkal magasabb, várható élettartamuk pedig tíz évvel rövidebb, mind az átlagnépességé.
Katalin tavaly négy hazai orvostudományi egyetem 239 hallgatója körében maga is elvégzett egy kutatást, mentális egészségügyi állapotukat vizsgálva. A kérdőívét kitöltők harmada küzd folyamatosan stresszel, és mindannyian elgondolkoztak már rajta, hogy otthagyják az egyetemet. Az egyetemisták több mint felénél jelentek meg testi tünetek, amelyek közül a leggyakoribbak a hányinger, a hasmenés, alvászavar, a krónikus fáradtság, a fogyás, valamilyen evészavar, a demotiváltság-érzés, a szorongás és a depresszió. A diákok harmada szedett valamilyen gyógyszert, Xanaxot, béta blokkoló nyugtatót, gyomorsav csökkentőt tanulmányai során.
A fiatal lány saját tapasztalatai és az egyetemen hallott statisztikák hatására döntötte el, hogy valamilyen módon segít kortársainak: először egy prospektust akart készíteni, amit a gólyatáborban osztott volna szét a diákok körében, de attól tartott, azt eldobnák. Az okostelefon viszont mindig mindenki kezében ott van, ezért egy mobilos alkalmazásra esett a választása, amelyet fejlesztője, Kovács Ádám informatikus hallgató a mesterséges intelligencia alkalmazásával, egy úgynevezett tanuló algoritmussal kíván felhasználóbaráttá tenni.
A SelfTime stressz-szint mérő applikáció célja a kiégés megelőzése. Letöltői egy naptárban vezethetik teendőiket, programjaikat, fizikai állapotukat, hogy mennyi időt töltenek alvással, kikapcsolódással és hogy mikor, milyen helyzetekben éreznek feszültséget, és az app ezek alapján generál egy értéket, figyelmeztetve őket, ha túl sok stresszfaktor van az életükben.
„A kiégés lappangva alakul ki, és az érintettek csak több év elteltével döbbennek rá, hogy depressziósak, ezért fontos az időben történő tudatosítás” – világít rá Kati.
A kiégés-szindrómát, amit a WHO tavaly felvett a betegségek listájára, az különbözteti meg a szimpla vizsgadrukktól, hogy a korábban említett tünetek folyamatosak, a betegek az átlagos hétköznapokon is szoronganak. Kiváltó okai a depresszív személyiségstruktúra, az emocionális túlterheltség, a visszacsatolás és a társas kapcsolatok hiánya. A SelfTime a naptáraikban rögzített adatok alapján személyre szabott üzenetekkel támogatná a problémákkal küzdő felhasználókat: aki például gyakran jár edzeni, de egy megterhelőbb időszakban elhanyagolja a mozgást, azt emlékeztetné a sportolásra. A vizsgára készülőket a megmérettetés előtti este figyelmeztetné, hogy feküdjenek le korán aludni, majd pár órával előtte lelkesítő sorokat küldene a hallgatóknak, vizsga után pedig a lazításra, kikapcsolódásra ösztönözné őket – de nem az egyetemi élet jelképének számító kocsmázásokra. A kérdőívet kitöltők 26 százaléka alkohollal próbálja elűzni negatív érzéseit, ahogyan az informatikai karon is közös iszogatással eresztik ki a gőzt, Ádám viszont kerüli ezeket az eseményeket.
„Az egyetem sokaknak csak a tanulásról és az ivásról, bulizásról szól, ami később az életmódjuk részévé válik, és egy fárasztó munkanap után ezzel jutalmazzák meg magukat” – figyelmeztet. Az alkalmazásnak épp ezért prevenciós funkciója is lesz.
Az appon folyamatosan frissülő orvosi cikkek, életmódtanácsok, a magas a stressz-szintet mutatóknak légzésgyakorlatok és 0–24 lelkisegély-szolgálat is elérhetőek lennének, továbbá listázná és ismertetné azokat a betegségeket, amelyek a stressz hatására alakulhatnak ki, és arról is adna információt, hol kezelik az adott problémákat. A Kati kutatásában részt vevő hallgatók 39 százaléka nem kapott segítséget, amikor szüksége volt rá – igaz, nem is kért. Szerinte ennek oka, hogy félnek szakemberhez fordulni, mert a gyengeség jelének tartják, ráadásul Magyarországon még mindig áll az a nézet, hogy aki pszichológushoz, pszichiáterhez jár, az őrült. Ádám úgy véli, a terápiák anyagi vonzata is visszatartja őket. A szegedi egyetem pszichológusát viszont rengetegen keresik fel.
Hogy pontosabb képet kapjanak a felhasználók mentális egészségéről, a bevitt adatokból névtelen statisztikákat készítenének, hogy az alapján tovább fejlesszék az applikációt, saját eredményeiket pedig a letöltők is látnák. A projekt egyelőre az ötletelés fázisában tart. Hogy gyorsabban megvalósíthassák, jelentkeztek a Richter Anna-díj pályázatára, amelynek a döntőjébe kerültek (március 8-ig a közönségkedvenc kategóriában bárki szavazhatott rájuk).
A két fiatal nemcsak az egyetemistáknak szánja az alkalmazást, hanem a dolgozó embereknek is. A visszajelzések azt mutatták, az idősebbek körében is van rá igény, hiszen a munka ugyancsak rengeteg feszültség forrása. Ezen kívül a magyar mellett angol és német nyelvű verziót is terveznek.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>