A világhírű medvebocs, aki egy gyerekszobából kelt életre – Hogyan született Milne Micimackója?

Játékmackó az egyéves születésnapra

Alan Alexander Milne London Kilburn városrészében született 1882. január 18-án. Skót származású apja tanár volt, egyben annak az iskolának az alapítója, amelybe a gyerek Milne is járt. Ő a középiskola után a cambridge-i Trinity College-ban tanult matematikát, élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyta. Már gimnazistaként az irodalom vonzásában élt, diáklapot szerkesztett, később szatirikus hetilapnál dolgozott. Tagja volt egy amatőr krikettcsapatnak, ahol olyan írókkal játszott együtt, mint például a Sherlock Holmes-detektívregényeket jegyző Arthur Conan Doyle. Az első világháború idején besorozták, de megsérült, 1919-ben leszerelt. A háború borzalmai pacifistává tették.

Kép

A. A. Milne – Kép forrása: Wikipédia

Milne humoros esszéket, színdarabokat és regényeket írt, de igazán ismertté gyermekkönyvei, világhíressé pedig a Micimackó (Winnie-the-Pooh) tette.1926-ban jelent meg, majd két év múlva követte a folytatás, a Micimackó kuckója. De kezdjük az elején: hogyan született a könyv? 

Ki volt Róbert Gida?

1921 augusztusában Milne kisfia, Christopher Robin első születésnapjára egy játékmackót kapott ajándékba. 

 A kisfiú a játékmedvét Winnie-ről, egy kanadai fekete medvéről nevezte el, amelyet gyakran látott a londoni állatkertben, míg a Pooh egy hattyú neve, amivel egy nyaralásuk során találkoztak. Viszont a mackót is gyakran egyszerűen csak Pooh-nak nevezték.

„Minden gyereknek van kedvenc játéka, és az egyke gyerekeknek fokozottabban szükségük van ilyenekre. Pooh az enyém volt, s feltehetően úgy szorítottam magamhoz, mint más medvéket más kisgyerekek, időről időre a tisztítóba ment, s időről időre vissza kellett varrni a füleit, megjavítani a szemét és talpát. A medve helye a gyerekszobában volt, s fokozatosan kezdett életre kelni. Ahogy játszottam és beszélgettem a játékállataimmal, úgy kezdtek hangot kapni és válaszolni, úgy kezdtek lélegezni. De egyedül nem jutottam volna túl messzire, segítségre volt szükségem. Anyám csatlakozott hozzám, és ő, én meg a játékállatok játszottunk együtt, egyre több élet, egyre több jellemvonás áramlott beléjük, míg el nem jutottunk addig a pontig, amikor apám következett” – emlékezett vissza később Christopher Robin Milne, az író fia.

Milne és kisfia, Christopher Robin – Kép forrása: Wikipédia

Édesapja könyvírásba fogott, a szereplőket kisfia játékállatairól mintázta, Róbert Gidát pedig ki másról, mint Christopher Robinról. Füles régi ajándék volt, Malackát egy szomszédtól kapta. Amikor a történet megszületett, még csak ők hárman voltak, hozzájuk csatlakozott aztán Bagoly, Nyuszi, végül a szüleitől érkeztek az újabb ajándékok, Kanga és Tigris.

„Azt lehet mondani, hogy születésüktől fogva már bizonyos értelemben karakterek voltak. Füles borongós, Malacka vékony hangú, Tigris ugráló és hencegő” – írta a fiatalabb Milne. 

A „csekély értelmű medvebocs” és barátai természetesen emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben saját magunk – kissé nevetséges – erényeire és nemkívánatos hibáinkra ismerhetünk. 

„Hálás vagyok az igazgató urnak, aki ilyen soká váratott”

A magyar kiadás 1935-ben jelent meg, amit Karinthy Frigyes nevéhez kötnek, de az igazság az, hogy egyáltalán nem csak az ő érdeme, hogy magyar családok ezreinek, százezreinek könyvespolcain pihenhet Micimackó története. Hogyan került a hazai könyvesboltokba és a családok könyvespolcaira? 

Karinthy Frigyes az Athenaeum kiadóhivatalában várakozott, angol könyveket lapozgatott, amikor kezébe került Milne Winnie-the-Pooh-ja, Ernest H. Shepard rajzaival. „Tyű, mondtam magamban, ez az én emberem. Hiszen ez az állatokat s még hozzá nem is igaziakat, csak játékállatokat, vagyis a tárgyakat úgy látja és szólaltatja meg, ahogy titokban jómagam szoktam (csak nem merem mindig bevallani), hogy bennük van az ember, sőt sokkal őszintébben és igazabban bújkál bennük, mint ahogy a valódi nyilatkozik meg, különösen, ha az illető felnőtt, tehát nagyképű és fontoskodó. Együltömben végigolvastam Winnie-the-Pooht (még most is hálás vagyok az igazgató urnak, aki ilyen soká váratott) s félórán belül megállapodtunk a fordításban” – számolt be az író a Pesti Naplóban, 1935. december 1-jén.

Kép

A Micimackó egy 1926-os illusztrációja

A valódi fordító inkább a Karinthy család Mici nénije

Szavait viszont cáfolják fia, Karinthy Ferenc (Cini) író, valamint unokája Karinthy Márton, a pár éve elhunyt színházrendező 1981-es beszélgetései. Ezek alapján a fordítást valószínűleg, Karinthy Frigyes nővérének, Emíliának köszönhetjük.
„Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak […] A mi családunk is. Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek, ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. 

Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyers változatát Mici csinálta, a Micimackót is.

(Karinthy Márton itt megjegyzi, hogy valószínűleg a Winnie-the- Pooh név így vált Micimackóvá – a szerk.) A verseket meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele. De hát apám nem is tudott angolul” – emlékezett Karinthy Ferenc.

Végleges formába tehát Karinthy Frigyes öntötte a szöveget, így a jól ismert rímes verseket is ő írta a kötetbe:
„Erdei körökben az a nézet,
hogy a medve szereti a mézet,
ez nem csak afféle szerény vélemény,
ez tény, tény, tény.”

A siker ellenére is hiányérzet maradt Milnében 

A Micimackót rengeteg nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is, utóbbit Lénárd Sándor magyar származású orvos–író–fordító készítette. Számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle.

Hollywoodtól Soroksárig
Micimackót Amerikában és Európában is kultusz övezi. Az eredeti játékállatok Amerikába kerültek, a világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán. Budapesten, Soroksáron utcát neveztek el róla, Varsó belvárosában sétáló- és játszóutca viseli a nevét, Hollandiában Micimackó-szakácskönyvet adtak ki.

Ha A. A. Milnével kezdtük, zárjuk is vele az írást, ugyanis hiába lett világszenzáció a könyve, benne hiányérzet maradt. A hatalmas siker inkább teher volt neki, mint öröm. Élete utolsó évtizedeiben sussexi birtokán élt, végül 1956. január 30-án hunyt el. 

Egy amerikai irodalmár a következőképp fogalmazott Milne munkásságáról: „Milne gyakran panaszkodott, hogy a Micimackó háttérbe szorította nemcsak őt magát, hanem a felnőtteknek írott műveit: regényeit, színpadi műveit, novelláit és tanulmányait [...]. Nem volt nagy író, de a kisebb írók között kitűnik meglepő változatosságával és kellemes hóbortjaival. Hatalmasnak nem nevezhető, de kellemesnek igen, és nem csupán akkor, amikor a Százholdas Pagonyban sétálunk Micimackó társaságában.”

Források:
MTI
https://epa.oszk.hu/00000/00012/00034/karinthy.htm 
https://mek.oszk.hu/08500/08526/08526.htm 
http://mandarchiv.hu/cikk/5268/A_csekelyertelmu_medvebocs_szuloatyja 
https://web.archive.org/web/20160305201921/http://www.macibolt.hu/pag/micimacko_karinthy.php 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Micimack%C3%B3_(reg%C3%A9ny) 
https://en.wikipedia.org/wiki/Winnie-the-Pooh