Szabadulj ki az ÁVH börtönéből, és alakítsd a forradalmat!
Az országos sikerű trianoni szabadulószoba után ezúttal az ÁVH pincebörtönében kapunk izgalmas feladványokat a két szegedi piarista tanártól. Az új játéknak azonban több komoly...
Boldog Zoltán
-
-
A gyerekeknek már nincs Trianonjuk – innen szép győzni!
„Szeretnék emlékezni, de nem megy, mert nincs mire.” Így foglalható össze annak a felmérésnek az eredménye, amelyet 12 és 16 éves diákok körében végeztem... -
Mit olvassunk koronavírus-járvány idején?
A franciák állítólag rákaptak Camus A pestis című regényére a koronavírus miatt, rengeteget adtak el belőle a betegség európai megjelenése óta. Ebből is látszik... -
Hogyan álljunk át távoktatásra? – Tippek tanároknak és szülőknek
Sok tanárnak szüksége van legalább pár napra az átálláshoz, mások már eddig is csinálták, amikor hiányzásuk idején valamely online felületen küldtek feladatot a csoportjuknak... -
Nekünk jó volt a szocializmus, és túl távoli Trianon?
A történelem olyan, mint az irodalom, csak egy kicsivel nagyobb a valóságalapja. Ezzel a kezdő mondattal a frászt hozom azokra, akiknek a magyar nyelvtan... -
Újabb árkot ástak, akik visszaadták a Térey-ösztöndíjat
Néhány napja egy apróhirdetést adtam fel az egyik közösségi oldalon: „Vidéki, 35 év feletti, egy kötettel, számos novellával, esszével és kritikával, sok szépirodalmi ötlettel... -
Hogyan találkozz a rég elhunyt dédivel?
Léteznek-e még ezek a falusi kultúrházak, művelődési házak, vagy hogy a fenébe is hívják őket? – kérdezte félvállról az egyik tősgyökeres városi kollégám, akinek... -
Hogyan tegyük zöldebbé az irodalomórát?
Látszólag az irodalomóra teljesen alkalmatlan arra, hogy a klímaváltozásról, a fenntarthatóságról és bármiféle zöld, globális kihívásról beszéljünk a diákokkal. Nem arra való. Megoldják ezt... -
Időfutár helyett Szegény Dzsoni és Árnika? – Színházban az iskola
Az Időfutár színpadra alkalmazott változatáról kellene írnom, ezt ígértem a szerkesztőnek, de mégsem kizárólag ezt teszem. Nem mintha egyértelműen rossz lett volna a Szegeden... -
Eltűnhetnek az ékezetek a magyarból?
Egy évtizeddel ezelőtt kollégám vérre menő vitát folytatott egykori főnökömmel, hogy magyar billentyűzetes laptopot vásároljon neki, és ne kelljen kényszermegoldásokkal, nehéz billentyűkombinációkkal küszködnie egy... -
Elfeledjük-e Faludyt, a költőt, aki halála után is megviccel minket?
Furcsa hagyatékra bukkantak a szegedi bölcsészkar irodalomtanszékén: a 2006-ban elhunyt Faludy György költő dedikációjára bukkantak rá lomtalanítás közben egy íróasztal hátlapján, amely a fal... -
„Ne légy szomorú, apa!” – A gyermek és a halál
Jaj, de jó, akkor tata már együtt van a mennyben a dédivel! – így kiáltott fel a majdnem négyéves kislányom, amikor hosszas tanakodás, halogatás... -
Le a házi feladattal!
Kevés olyan marhaságot termelt ki az oktatás története, mint a házi feladat. Ezzel a legális és népszerű büntetési formával évszázadok óta kínozzák a tanárok... -
Támadás a gyerekversek ellen?
Jó ötlet-e a másodikosoknak szóló tankönyvben egy gyerekvers kapcsán a sarokba állításról beszélni? Az internet népe szerint nem, pedig talán éppen így lehetne szóba... -
A gyanús apa
Két lányom éppen elaludt a hátsó ülésen, amikor a viharsarki puszta közepén megállított a rendőr. Jó napot kívánok, közúti ellenőrzés! – harsogta felém a... -
Az író és az olvasó felelőssége – Grecsó Krisztián Verájáról
Kihez beszél ma egy szépíró? Mi értelme a megszólalásának, ha celebek, influenszerek és arctalan, dühös kommentelők gondolata többet ér a szavánál? Adja magát a... -
Arcvonások pennával: Amikor a sajtkészítő versel – Weiner Sennyey Tibor
Egyike azon előadóknak, akit elég egyszer hallani, és utána könnyen rajongójává válik az ember. Weiner Sennyey Tibor élete és költészete is karizmatikus, mágikus, mégis...
