Izrael és Gáza a „faudában” – kibékíthetetlen ellentét a filmvásznon

A mi fiaink 

Családszerető magazinként nem is kezdhetnénk mással a sort, mint A mi fiaink című 2019-es megrázó minisorozattal, amelynek középpontjában olyan fiúk állnak, akiket hazavárt az anyjuk, apjuk, de már nem láthatták egymást viszont. A tízrészes dokurealityt valós események ihlették, amelyek végül a gázai háború kirobbanásához vezettek 2014-ben. 

A tragikus spoilert a történelem szolgáltatja: a Hamász terrorszervezet mintegy tíz éve elrabolt három kamasz zsidó fiút, akiknek a holttestére 17 nappal később bukkantak rá a hatóságok. 

Bosszúból izraeli szélsőségesek egy szintén ártatlan palesztin tinédzsert gyújtottak fel, Mohammed Abu Kdeirt, akinek az életét látva bekapcsolódhatunk a történetbe a zsidó gyerekek eltűnését követő 16. napon. Az események eszkalációját követően végül 2300-an vesztették életüket az összecsapásokban. 

Könnyek völgye

Ez a szintén tízrészes sorozat nem a palesztin–zsidó ellentétre fókuszál, mégis érdemes megnézni az események megértéséhez, hiszen a jom kippuri háború kirobbanásának körülményei sok mindenben hasonlítanak a mostanihoz, és a történet azt is láttatja, hogy milyen arab szövetségek alakulhatnak a történések hátterében. 1973. október 6-án egyiptomi és szíriai csapatok más arab nemzetek támogatásával megtámadták Izraelt, ugyanúgy ünneplés közben, meglepetésszerűen, ahogy most is történt. A cél egyértelmű volt: Izrael teljes megsemmisítése, a zsidók elüldözése vagy elpusztítása, Izrael területének átadása a palesztinoknak. 

A több szálon futó történetben marokkói zsidó katonák, egy lehallgatóbázis fiatal alkalmazottja és egy a fiát a fronton kereső művész nézőpontján keresztül utazhatunk vissza a ’70-es évek Izraeljébe. 

A Golán-fennsíkon zajló összecsapások megnyitották a pokol kapuját, ezért nevezik az első három nap legfontosabb frontjain húzódó területet Könnyek völgyének. A film végén nagy eséllyel a mi szemünk sem marad szárazon. 

Kép

Jelenet a filmből

Crescendo

A Crescendo című filmet már korábban is említettük a háború civil áldozataiért írt nekrológunkban. Ez az elgondolkodtató, de lényegesen lágyabb vezetésű narratíva egy kísérletről szól, amelynek célja az, hogy megpróbáljanak békét teremteni a közel-keleti fiatalok között a zene nyelvén keresztül. Eduard Sporckot, a világháborús transzgenerációs traumákkal küzdő, világhírű német karmestert bízzák meg azzal a küldetéssel, hogy kovácsoljon egységet azokból, akiknek a népe hosszú ideje mély gyűlöletet táplál egymás iránt. A művész meglehetősen szkeptikus a feladattal kapcsolatban, és noha mindent megtesz a koncert sikeréért, a próbák állandó kiabálásba, veszekedésbe, olykor lökdösésbe, testi erőszakba torkollnak. A dráma ügyesen fokozza a feszültséget, a film végéig nem tudjuk eldönteni, hogy a fiatalok képesek lesznek-e egymásra hangolódni a koncert sikeréért, és hogy a zene univerzális nyelve békét tud-e teremteni a sebzett szívek között.  

Kép

Jelenet a filmből

Sarah és Salim viszonya

Előre jelezzük, hogy a Sarah és Salim viszonya nem Rómeó és Júlia-mese, a pár egymáshoz fűződő viszonyának kiábrándítóan kevés köze van a szerelemhez. Annál inkább a testi örömszerzéshez, a kapcsolódáshoz és a ki nem mondott hiányokhoz. Az izraeli nő és a palesztin férfi kapcsolata kimerül abban, amit a cím is sejtet: házasságtörésben, rendszeres légyottokban a férfi furgonjának hátuljában. 

A film nem próbálja bagatellizálni a bűnt, csak azt üzeni, hogy a palesztin–izraeli konfliktus árnyékában még a megcsalás, a szexuális kapcsolat is közügy, nyomában életek kerülhetnek veszélybe. 

Sarah és Salim általában figyelnek arra, hogy senki ne lássa meg őket, egyszer azonban óriási hibát követnek el azzal, hogy nyilvánosan együtt mutatkoznak. Az alkotás egy egyszerű viszonyból kiindulva mutatja meg a két nép ellentétének sokrétűségét, és azt, hogy milyen életeket veszélyeztető bonyodalom keveredhet abból, ha két ember megiszik együtt egy sört Betlehemben.  

Kép

Jelenet a filmből

Fauda

Nemrég röppent fel a hír, hogy a Fauda című sorozatban az „izraeli James Bondot” alakító színész, Lior Raz csatlakozott egy küldetéshez, amelynek célja két család kimenekítése volt a dél-izraeli Szderót városából, amelyet a Hamász-erők rakétákkal támadtak. Az eddig négyévados, díjnyertes történet középpontjában egy olyan ügynök áll, aki bár megpróbálta hátra hagyni múltját, mégis kiderül, hogy hazája védelmére született, így visszatér ahhoz, amihez a legjobban ért. 

A sorozatból többet megtudhatunk azokról a motivációkról, veszteségekről, generációkon keresztül átadott bosszúvágyról, ami miatt most is ártatlanok ezrei halnak meg. 

Kép

Jelenet a sorozatból

A „fauda” arab szó jelentése egyébként káosz, az alkotás pedig éppen azokat a kényelmetlen kérdéseket feszegeti, hogy kinek lehet igaza a káoszban. Mindenkinek? Vagy inkább senkinek? A Fauda befogadható, szomorúan realista megfogalmazása a gyűlöletspirálnak, a látszólag soha véget nem érő zsidó–muszlim ellentétnek.