Zöldre mosott szennyes – Így lépj ki a környezetkárosító divat ördögi köréből!

Napjainkban 400 százalékkal több ruhát vásárolunk, mint negyven évvel korábban. Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb méreteket ölt a textilpazarlás. A nyugati országokban egy család évente 30 kg ruhát dob ki. Ennek a mennyiségnek mindössze 15 százalékát adományozzák el vagy hasznosítják újra, a többi lerakókba vagy égetőkbe kerül. Észak-Amerikában éves szinten ez legalább 11 millió tonna textilhulladékot jelent. Hogy miért baj, ha mértéktelenül vásárolunk? Tömören fogalmazva azért, mert az olajipar után a divatipar szennyezi legnagyobb mértékben a környezetet. De lássuk a részleteket!

Kép: Unsplash
Kép: Unsplash

Kép: Unsplash

Kellemetlen következmények

Ha egy kilogramm ruha mesélni tudna, elmondaná, hogy az előállítása 23 kg üvegházhatású gáz kibocsátásával és egy kilogramm vegyszer, valamint több ezer liter víz felhasználásával jár. Döbbenetes számok, ugye? A meghökkentő tények itt viszont még nem érnek véget.

Azokban az országokban, amelyekben virágzik a textilipar, a gyárak kezeletlenül engedik szennyvizeiket a folyókba. Az ólom, a higany vagy az arzén nemcsak a vízi élőlényekre káros, hanem arra a több millió emberre is, akik szennyezett folyók, tengerek partján élnek.

Apropó, víz! A divatipar évente 1,5 trillió liter vizet emészt fel.

Maga a gyapot is rendkívül vízigényes növény. Egyetlen kilogramm gyapot megtermeléséhez 20.000 liter vízre van szükség. Felvetődik hát a kérdés, hogy mennyire etikus mindenféle tudatosság nélkül ruhaneműket vásárolnunk, majd kihajigálnunk, amikor a világon 750 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez. Pontosabban fogalmazva, aránylag tiszta vízhez.

Merthogy a szintetikus anyagokból, mint a poliészter vagy a nylon, minden egyes mosás során kb. 1.900 mikroszál oldódik ki. Éves szinten ez 190.000 tonna mikroszálat jelent, amely egytől egyig az óceánokban végzi. Mivel a tengeri élőlények ezeket tápláléknak nézik, a műanyag megállíthatatlanul kerül be a táplálékláncunkba.

Ráadásul a textilipart jellemző pazarlás az élelmiszeriparra is rányomja a bélyegét. Mivel a kasmírkecskék és a gyapjukért tartott juhok tövig legelik a legelőket, a vegyszerek pedig tönkreteszik a talajt, húsz év múlva 30 százalékkal csökkenhet a megtermelt élelmiszerek mértéke.

Félelmetes adatok ezek, és a ruhaiparban dolgozók munkakörülményeiről még nem is beszéltünk.

Használt ruháké a jövő

Mielőtt új ruhadarabokat vásárolnánk, gondoljuk végig, valóban szükséges-e gardróbunk bővítése! Ha a válaszunk igen, döntsünk a legkézenfekvőbb megoldás mellett, és fedezzük fel, mennyi kincset rejt a saját ruhásszekrényünk! Kísérletezzünk bátran különböző szettek, kombinációk összeállításával!

Ha a saját holmijaink közül már mindent mindennel variáltunk, családon belüli vagy munkahelyi ruhacseréken, garázsvásárokon, bolhapiacokon, secondhand üzletekben tegyünk szert új darabokra! Ne riadjunk meg attól, hogy más levetett holmijába bújjunk!

Amikor ugyanis használt ruhaneműt választunk, elkerülhetjük, hogy új termékek előállítására kelljen pazarolni az ivóvizet, a tiszta levegőt vagy a termőföldeket.

Bár a magyarok egy része viszolyog attól, hogy turkálókban vásároljon, világviszonylatban egyre inkább feljövőben van ez a szektor. A világ legnagyobb, használt ruhákkal kereskedő piactere, a Thredup jelentése szerint 2008-ban gardróbjaink három százalékát tették ki a másodkézből származó ruhák, 2033-ra viszont ez a szám el fogja érni a 30 százalékot. Bár a használt ruha leginkább az Y-generáció és a baby boomerek számára vonzó, a prognózisok szerint idén minden harmadik Z-generációs vesz majd secondhand ruhákat, hiszen ezekkel hetente új ruhadarabokhoz juthat, valamint vásárlásai során előnyben részesítheti a fenntartható, környezettudatos márkákat.

Kép: Pixabay

 

A Thredup arra az eredményre jutott, hogy ha évente egyszer mindenki vásárolna használt terméket, jelentős energetikai és anyagi megtakarításokra tehetnénk szert. Egész pontosan ez annyit tenne, mintha félmillió autót kivonnánk a forgalomból, 141 évig kivilágítanánk az Eiffel-tornyot, valamint megelőznénk, hogy 203 ezer tonna hulladék keletkezzen és elpazaroljunk 94 milliárd liter vizet.

A használt ruha-biznisz egyetlen szépséghibája csak az, hogy hazánkban a hagyományos turkálók kínálata szinte kivétel nélkül külföldről, elsősorban Angliából származik.

Mivel a ruhák országokon keresztül utaznak, jelentős szénlábnyommal rendelkeznek. Üdítő kivételek azonban mindig akadnak.

„Lassú vásárlási élmény” magyar módra

Hazánkban is találunk olyan üzleteket, amelyek nem a fastfashion márkáktól megszokott, meggondolatlan költekezésekbe hajszolnak minket, hanem lassú vásárlási élményt nyújtanak, miközben körforgásban tartják a magyar fogyasztók használt ruháit. Ezekben a kiskereskedésekben a divat szeretetén túl a zöld gondolkodás is összeköti a vevőket és a tulajdonosokat.

Lendvai Lilla stylist például tavaly októberben olyan üzletet és webshopot hívott életre, ahol ő maga is aktívan tehet a divatipar környezetromboló hatása ellen. Amikor Nagykovácsiban létrehozta a RUHÁ-t, vagyis a RecycledFashionStore-t, lehetőséget teremtett arra, hogy megvalósuljon a gardróbok közötti adás-vétel anélkül, hogy új darabok kerülnének a rendszerbe. Mindenkinek vannak szép, de kihasználatlan ruhái, cipői, kiegészítői. A RUHÁ-ban ezeket fogadják és adják tovább új tulajdonosaiknak.

Így valósul meg a körforgásos divat, a közösségi gardrób.

Lilla üzletében azonban nemcsak a környezettudatosság kap kiemelt szerepet, hanem egymás megismerése is. Amikor vevők és eladók egy kávé vagy egy tea mellett ráérősen igyekeznek megismerni egymást, garantáltan mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb darabokat.

Hasonló élményben lehet részünk Fritzson-Bajdor Tünde használtruha-cserével foglalkozó üzletében, a Swappis-Ruhaforgóban is, amelynek története 2014-ben Svédországban kezdődött. Akkoriban Tünde még a skandináv országban élt. Vásárlói zöme a húszas-harmincas korosztályból került ki.

Sokan kerestek nála ruhákat beöltözős bulikhoz, a svédek ugyanis bolondulnak a tematikus partykért. Itthon leginkább a harmincas-negyvenes korosztály vásárol náluk.

Törzsvásárlóik számára – svédeknek és magyaroknak egyaránt – fontos a környezettudatosság, a sokszínű kínálat, a Swappis-hoz társuló közösségi érzés és a közvetlen hangulat. Tünde szeretné a használt ruhát szorosabban összekapcsolni a tudatosság és a környezeti hatás fogalmával. Ennek érdekében egyfajta pontrendszert vezetett be. A leadott ruhákért pontokat adnak cserébe, amelyeket felhasználva a vásárlók feleannyiért vásárolhatnak az üzlet kínálatából, mint a pontokkal nem rendelkező vevők.

Stílus és zöld szemlélet tehát nem zárják ki egymást.

Ha ruhatárunkat szívesen gazdagítanánk egyéni, személyre szabott darabokkal, csupán némi utánajárásra és tudatoságra van szükségünk. Ezt a csekélyke fáradozást pedig vállalnunk kell, hogy elkerülhessük az eljövendő nemzedékek szemrehányását, amiért nem vigyáztunk eléggé mindannyiunk otthonára, a Föld nevű bolygóra.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti