„Kilátástalannak érzem az életem, félek a jövőtől” – Friss kutatások szerint sok fiatal nincs jól mentálisan
Számtalan kutatás készült már arról, hogy az új generációk életét egyre inkább megnehezítik a mentális betegségek. Vajon tényleg egyre több a szorongásos, depressziós megbetegedés? Van ebben különbség a mostani és a korábbi generációk között?
Nemrég volt a fiatalok világnapja, amely kapcsán jó, ha nemcsak a fiatalság örömteli oldalát ünnepeljük, hanem körbejárjuk az árnyoldalakat is. Érdemes ránézni az elmúlt évtizedekben végbement változásokra, így a mentális egészséggel kapcsolatos kérdésekre is.
Hangulatzavarok, depresszió, szorongás a jellemző
Többek között a pandémia miatt is készültek kutatások az elmúlt időszakban a fiatalok mentális egészségügyi helyzetéről. Az Amerikai Pszichológiai Társaság is közzétett egy kutatást, amelyben a San Diegó-i Állami Egyetem vizsgálta meg a kamasz és fiatal felnőtt személyeket 2005 és 2017 között. Úgy találták, hogy a 25 év alatti fiatalok körében jelentősen nőtt a hangulatzavarok tüneteinek előfordulása, míg ugyanez a drasztikus növekedés nem volt jellemző a többi korosztályra.
A vizsgált 12 év alatt 52-71 százalékkal nőtt meg a pszichés megbetegedésekre utaló tünetek előfordulása.
2021-ben az UNICEF és a Gallup vont be több mint 21 ezer gyermeket és felnőttet egy kutatásba, amelynek a végén azt az eredményt kapták, hogy a fiatal generációknál nagyon gyakoriak a szorongásos megbetegedések, a depresszív tünetek, amelyek oka többek között az éghajlatváltozás miatti szorongás és a kilátástalan jövőkép. A korosztályt az is jellemzi, hogy szkeptikusan állnak a médiából kapott információkhoz, ugyanakkor elterjedt a globális gondolkodás. Ez azt jelenti, hogy hisznek az országok közötti együttműködésben, a krízishelyzetek közös megoldásában, és bizalommal vannak a tudomány felé.
A kutatás felhívja a figyelmet arra is, hogy 7 serdülőből 1 mentális betegségben szenved, és az öngyilkosság a negyedik vezető halálozási ok a 15 és 19 évesek körében.
Sok az eltérés az Y és a Z generáció között
A kutatások szerint különbséget lehet felfedezni a fiatal generációk között is. A Pew Research felmérése alapján a Z generáció, amelynek tagjai 1997 után születtek, másképpen viselkedik, mint az idősebb nemzedék: túlnyomó többségük, 70 százalékuk gondolja úgy, hogy a korosztályát depresszió és szorongás nyomasztja.
A Z generáció már okoseszközökkel, a médiával együtt nőtt fel, ennek ellenére, vagy éppen ezért ezek a fiatalok kevésbé élnek hedonista életet, nem hajszolják az élvezeteket.
Az eredmények alapján sokkal szófogadóbbak, mint az Y generáció. Azonban kiderült, hogy magányosabbak is, és inkább küzdenek mentális nehézségekkel, mint idősebb társaik. A legújabb alfa generációról még nagyon kevés tudásunk van, ők azok, akik már beleszülettek a digitális korba, és éppen most válnak kiskamaszokká.
Milyen tünetekre figyeljünk?
Bár nem lehet általános következtetéseket levonni és globális jelekről beszélni, a következő tünetekre mindenképp figyeljünk, és ha szükséges, kérjük szakember segítségét.
- Változások az alvásban: például, ha mostanában csak a hajnali órákban sikerül a fiatalnak elaludnia.
- Változások az étvágyában: túl sok, vagy túl kevés étel bevitele.
- Látszólag indokolatlan fizikai tünetek: fejfájás, hasfájás, légszomj, izommerevség.
- Motiválatlanság, érdeklődés elvesztése: korábban szeretett dolgokat is elhanyagol.
- Elszigetelődés: kevesebbet mozdul ki, kevesebbet találkozik a barátaival.
- Önkárosítás: falcolás, öngyilkossági gondolatok.
Így őrizhető meg a fiatalok mentális egészsége
Ahhoz, hogy minél inkább megőrizzük az ifjú korosztály mentális egészségét, a legfontosabb a támogató kapcsolatok megléte.
Érezze a kamasz, a fiatal, hogy van kihez fordulnia, ha nehézség éri, nem kell tabuként tekintenie a problémáira. Lényegesek a családi és a baráti kapcsolatok, de akár egy pozitív pedagógusi odafordulás is nagy hatással bírhat.
Ugyanakkor fontos a fizikai aktivitás, a sport, a mozgás és a szabadban eltöltött idő, aminek számtalan kutatás megmutatta az eredményességét a pandémia ideje alatti bezártság kapcsán is. Mindezek mellett a minőségi alvásnak is nagy szerepe van a mentális egészségben, hiszen kevesebb depressziós tünetről számoltak be azok a fiatalok, akik közel tíz órát aludtak, mint azok, akiknek kevesebb, mint nyolc órát sikerült.
Bár az okok nem egyértelműek, az biztosan látszik, hogy egyre több fiatal küzd valamilyen mentális nehézséggel. Ha úgy látjuk, hogy a környezetünkben valaki segítségre szorul, forduljunk megértéssel hozzá, és igyekezzünk szakember bevonásával megoldást találni a problémára.
Felhasznált irodalom:
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Miért bántja magát? – A falcoló kamaszokról
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Dilemmák 30 alatt – „A világ legrosszabb embere” című filmről pszichológusszemmel
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Normális, ha abnormális: a kamaszkor szépségeiről és nehézségeiről
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
