„Neked könnyű, me’ céged van” – Egy vagány dizájner Erdélyben: Rancz Zsolt és a Wameleon Design

2016-ban, amikor először vettem részt a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Találkozóján Mezőkövesden, nekem még hivatalosan nem volt saját vállalkozásom, csupán a Facebookon létezett a Wameleon Design mint márka 2013 óta. Majd rá egy évre bátorságot kaptam, hogy hivatalosan bejegyzett cég legyen. Eleinte egyedül voltam, aztán csatlakozott egy-két ismerős kolléga, rokon, barát. A reklámgrafikai stúdiónk – amit lassan reklámügynökségként definiálhatunk – ma Sepsiszentgyörgyön van, viszont az ügyfeleink, a kollégáink és a történetünk révén egész Erdélyre és Romániára kiterjed a tevékenységünk. Csomagolásokat, logókat, arculatot tervezünk elsősorban. 

A márkaépítés hatásosságában hiszünk, karöltve a marketinggel. 

Érdekes asszociációkat kelt az a szó, hogy „Wameleon”. Miért ez lett a nevetek?

Kellett egy olyan név, ami reprezentál bennünket. Jó kiindulási pont volt a kaméleon, amelyről mindenkinek az jut eszébe, hogy tudja változtatni a színeit igény szerint, de ha beírja valaki a keresőbe, ezeregy találatot ad ki. Mi egy betűt kicseréltünk, ami egyedivé teszi ezt a brandnevet. Egyértelmű, honnan jön a név, de ilyen formában kizárólag a mi tartalmainkat találják meg az interneten.

Mit jelent számodra a márkaépítés?

A célom az, hogy ha valaki megkeres engem, akkor egy olyan reklámgrafikai anyagot kapjon a kezébe, ami neki hatékony – és ez a kulcsszó. Segítünk jól funkcionáló döntéseket hozni a vállalkozóknak, akik arculatépítésben, vagyis vizuális márkaépítésben gondolkodnak, hogy ne csak szép és érdekes legyen, hanem működjön is. Itt viszont könnyű beleesni egy hibába. Sok ügyfél keresett meg, hogy „szarul megy a cég, csináljatok nekem egy logót, hogy jobban menjen”. Ez hamis elképzelés: sokan azt hiszik, ha nekik is hasonló logójuk lesz, mint a nagy és sikeres cégeknek, akkor ők is hasonlóan sikeresek lesznek. Fárasztó volt minden egyes ügyfélnek elmagyarázni, hogy „állj meg, egy kicsit szálljunk vissza a földre, mert ez nem így működik”. Emiatt kezdtem kiadványokat szerkeszteni, könyveket írni a célközönségemnek, hogy ne kelljen mindenkinek százszor elmagyarázni, hogyan működik jól egy vállalkozás, hanem ott van a könyv, tessék, olvasd el, utána gyere vissza, és akkor tudunk együtt márkát építeni. Az én első könyvem a „Neked könnyű, me’ céged van” egy szatirikus, humoros hangvételű, konyhanyelven íródott könyv, „Tudatos brandépítés Erdélyben” az alcíme. Arról szól, hogy én hogyan lettem vállalkozó, így az olvasó eldöntheti, hogy erre a Rancz Zsolt nevű valakire érdemes-e hallgatni. Meséltem arról, hogy én iskolás koromban hogyan képzeltem el a jövőmet, majd egyetem után alkalmazott lettem, aztán léptem a vállalkozói útra – és akkor hogyan jöttek folyamatosan a pofonok, amik észhez térítettek. Ezeket mind megosztottam a könyvemben, utána pedig a gyakorlati tapasztalataimat írtam le, hogy milyen helyzetekkel, esetekkel találkoztam a több száz vállalkozónál, akikkel az elmúlt tíz évben dolgoztam. 

Ez a könyv meghozta nekünk az erdélyi magyar piacon a hírnevet, több mint 2500 példányban adtuk el 2020 szeptembere óta.

Ennek a könyvnek az is az érdekessége, hogy elég szabadszájú. Nem tartottál attól, hogy majd elrettenti a vevőidet?

Az én nyelvezetem eléggé szókimondó és obszcén, tehát veszélyes, rá is van írva, hogy 16 éven aluliaknak nem ajánlott, „Figyelem, pikáns szóhasználat!”. Én úgy írtam a könyvet, ahogy a hétköznapi életben beszélgetek. Nem a stílusom irodalmi nyelven beszélgetni, inkább közelebb áll hozzám a konyhanyelv, így írni sem tudok úgy, amilyen nem én vagyok. Ez vonzó volt sok olyan ember számára, akik egyébként nem olvasnának könyvet. Rengeteg visszajelzést kaptam, hogy „azt hittem először, valami humoros könyv, aztán véletlenül tanultam belőle”. Ez az én misszióm: szórakoztatva tanítani. 
A második könyvemet György Botond humoristával közösen írtuk meg, „Mitől döglik a légy” a címe. Arról szól rengeteg példával, hogy mi a humor szerepe a reklámokban. Aztán kerestünk más, még fiatalosabb kiadványformát, hogy eljuttassuk a márkánkat különböző célpiacokhoz. Így született meg a „Nyakleves!” című, erdélyi magyar vállalkozói témát feldolgozó képregény, amelyet Kalabér Timea illusztrátorral együtt készítettünk közel másfél éves munkával, 2021-ben jelent meg.

Kép

A Wameleon Design csapata

A közösségi médiában nagyon megnyerően hívtátok fel a figyelmet egy különleges színezőkönyvre, amely Erdély összes városát mintázza. Ez hogyan illeszkedik a portfóliótokba?

Folyamatosan gondolkodunk azon, hogyan tudunk minél szélesebb piachoz szólni a szolgáltatásunkkal, a termékeinkkel. Idén jelentettük meg a „T*sylvania” felnőtt kifestőkönyvet, amely Erdély összes városát tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy minden városnak van egy saját oldala, ahol a reprezentatív épületeinek, szobrainak, látványosságainak a rajzait kompozícióba rendeztük. Így olyan terméket hoztunk létre, ami nemcsak szép, nemcsak játékos, hanem önmaga is egy kulturális érték. Ennek az illusztrációi is Timea kolléganőm csodás rajztudását bizonyítják. Ez a kiadványunk egyben nyitás a román piac felé, mert a vásárlóerőnek hatalmas nagy százaléka román: a főcím angolul, az alcím és minden belső információ három nyelven szerepel (román–magyar–angol/német). 

Az itt élő románoknak ugyanolyan szívügyük Erdély, mint a magyaroknak, a turistaként idelátogatóknak pedig ez egy nagyon vagány termék lehet, ha olyan ajándékot szeretnének vinni, ami reprezentálja a mi vidékünket.

A közösségi médiában személyes történeteket is fűztetek egyes városokhoz. Szerinted mennyire fontos az, hogy ha a cégben egy csapat dolgozik, legyen „arca” a csapattagoknak is, tehát nyilvánuljon meg az egyéniségük?

Ez a kifestőkönyv marketingjének része volt, hiszen a közösségi médiában is az ügyfeleknek akarunk példát mutatni. Akkor tudom a piacon eladni a saját szolgáltatásaimat, ha a saját termékek marketingjét is jól csinálom, vagyis a cipésznek legyen jó cipője. 

Én hiszek abban, hogy a vállalkozásom akkor fog virágozni hosszú távon, ha nemcsak az én igényeimet szolgálja ki, nemcsak nekem profitál, nemcsak nekem épít hírnevet, hanem a kollégáim személyes márkáit is fel tudjuk építeni. Mindenki szívesebben dolgozik egy olyan munkahelyen, ahol megkapja a munkájáért a pozitív visszajelzést, dicséretet. 

Mi egy magyar–román vállalkozás vagyunk, hisz van román kollégám is. Én mint magyar vállalkozó a határtalan vállalkozói gondolkodást vallom: elsődleges szempont, hogy emberek legyünk, és tisztességesek legyünk egymással. Legújabb könyvem, amelynek épp mostanában kezdjük el a promóját, az önzetlenségről mint marketingeszközről szól.

Kép

A Wameleon Design munkatársai egy csapatépítő programon – Forrás: Rancz Zsolt

Önzetlenség és a marketing, vagyis hogy el akarok valamit adni – látszólag ezek egymással szemben álló fogalmak. Neked hogyan sikerül összebékíteni?

A „Jószívű balf*sz” című legújabb könyvem kulcskifejezése az emberközpontú vállalkozói mentalitás. Én ezt szeretném népszerűsíteni. A mai világban általános sztereotípia, hogy egy cégvezető, az gazember, mert a piac, a média vagy a társadalom megköveteli, hogy vállalkozóként méltatlan dolgokat is bevállaljon. Én ezt a képet szeretném lebontani. 

Szerintem az a jó vezető, aki túl tud látni az önös érdekeken. Nem kell kiszipolyozni az alkalmazottakat, és lehet tisztességesen márkát építeni.

Egy másik párhuzamos projekt keretein belül többek közt ilyen embereket hívtam meg az „Ember a cég mögött” beszélgetős alkalmakra is, a Sepsi Ipari Park konferenciatermébe. Hogy bebizonyítsam, léteznek jó és szerethető cégvezetők, akiket az idő igazolt.

Engem is használtak már ki a jóhiszeműségem miatt nyilván, de hiszek abban, hogy idővel minden jóindulatot az univerzumtól vagy a karmától vagy Istentől, vagy ki miben hisz, visszakapjuk. Innen is jön a könyvnek az esszenciája, a főcíme, miszerint a jószívűeket általában ki szokták használni. Viszont én úgy érzem, hogy hosszú távon a jó szándék meghálálja önmagát.